Képviselőházi napló, 1869. XXI. kötet • 1872. január 24–február 28.

Ülésnapok - 1869-430

54 430. országos ülés január 27. 1872 képviselő ur azt monda, hogy a pénzügyi bizott­ság legnagyobb súlyt fektetett arra, hogy a mostani tanárnak oly kevés hallgatója van, hogy egyátalában nem érdemes, vagy legalább is idö­előtti egy másik tanszék felállítása. A pénzügyi bizottság biztos tudomást szerzett magának az­iránt, hogy a mostani tanárnak 3, legfölebb 5 hallgatója van, és ezek közt kettő követ, kettő orvosnövendék, egyetemi hallgató pedig szintén csak kettő. A t. ház tavaly azon határozatot hozta, hogy e tárgy számára idővel tanszéket fog felállítani. De azt kérdem, hogy eljött-e már a felállí­tás ideje. Azt hiszem nem, miután a tanárnak csak 3, legfölebb 5 hallgatója van. Ha annyi ügy­szeretet van a homoeopathákban, mint Szatmáry képviselő ur mondja: tessék elfogadni a pénzü­gyi bizottság azon véleményét, hogy az illető tanár rendes fizetés nélkül, mint rendkívüli ta­nár működjék. Ezt meglehet kívánni a homoeo­patháktól, ha azt hiszik, hogy a homeopathiá­nak jövője van. Ma azonban, midőn az egyik tanárnak csak 3 hallgatója van: már másik tanszéket is felállítani ezen tárgy számára, ugy hiszem, időelőtti, miután vannak számos más tárgyak, melyek sokkal inkább igénylik uj tanszék fölállítását. (Helyeslés,) Pauler Tivadar közoktatási mi­niszter : T. ház! En csak a tények eonstatá­lása végett akarok felszólalni; t. i. a mi a hall­gatók számát illeti: hivatalos adatok nyomán mondhatom, hogy az orvoskari dekán jelentése szerint szabályszerűen a Quaesturában és a dé­kánnál egy hallgató sincsen beírva; azonban felszólittatván általam a t. tanár ur, hogy mi­után később kezdte meg leczkeit és így a sza­bályszerű beírástól elmaradt hallgatóinak számát nekem bejelentse: ennek következtében néhány nappal ezelőtt 19-et, most pedig 27-et jelentett be. Ezek közt van: 3-orvos tanhallgató, két tiszt­viselő, két képviselő, egy doctorandus és 19 or­vostudor, azaz olyanok, a kik a doctoratust megnyerték. (Mozgás) Sőt azt mondta, hogy ezek a tényleges hallgatók, mert voltak más doctorok is, a kik magukat beíratták, de ezek nem járnak el. Ezt a tények eonstatálására szükségesnek tartottam megérinteni. Várady Gábor: T. ház! (Szavazzunk!) Ha méltóztatnak elfogadni Szathmáry barátom ja­vaslatát, akkor elállók. (Elfogadjuk ! Nem fogad­juk el! Halljuk!) Miután látom, hogy a t. ház egy része nem hajlandó elfogadni P. Szathmáry barátom javaslatát, csak néhány szót hozok fel épen azok nyomán, a miket igen t. közoktatási miniszter ur felemlített. Az a mit ő constatált, legnagyobb bizonyítéka aanak, hogy a homoeo­pathia másik tanszékének t. i. a gyógytan iránti tanszék felállítása: mulhatlanul szükséges. Ha ezen rövid néhány heti idő alatt 27 tanítvány lett bejelentve, midőn a tanszék ugy szólván csak félrészben áll fenn, miután a gyógyszer­tanban, tehát az elméleti téren működő tanár mellett a másik tanszék, a gyógytanszék a már létező tanszéknek kiegészítő része: ennél nagyobb bizonyíték, mondom, alig lehet a mellett, hogy a képviselőháznak tovább kell mennie egy lépéssel, azaz, e részben már két év előtt hozott határo­zatát ez alkalommal foganatosítania. Ha a t. ház a pénzügyi bizottság javaslatát fogadja el: kétségtelenül visszalépést tesz; mert elzárja az utat arra, hogy midőn az elméleti téren e tan­szék felállíttatott: az a gyakorlati téren is ér­vényesíttessék, más szóval amit adtunk két évvel ezelőtt egyik kezünkkel: azt most a pénzügyi bi­zottság javaslata folytán másik kézzel vissza­vesszük. Nem akarok bővebb részletekbe bocsátkozni, a dolog oly kézzel fogható, oly világos, ho^y arról, mint a napfényét bizonyítgatni, a képvise­lőházban még tovább is beszélni szükségtelen­nek tartom. Elnök : T. ház több szóló nincsen följe­gyezve : a vita tehát be van fejezve. Széll Kálmán előadó: T. ház! csak j arra vagyok bátor figyelmeztetni a t. házat, méltóztassék a pénzügyi bizottság jelentését két részre osztva, a fölött szavazni. Az első vonat­kozik Szathmáry Károly indítványára és így a második homoeopathiai tanszékre. Azon esetben i azonban, ha a pénzügyi bizottság véleményét el nem fogadná is a t. ház: következnék a jelentés I másik része, mely egészen más dologról szól és I mely fölött a t. háznak szavaznia kell. Simonyi Ernő: Engedelmet kérek, t. I ház, a pénzügyi bizottság olyasmiről ad jelen­; test, melyre megbízva nincsen. Nekem ez ugy | tűnik elő, mintha valaki megbízatnék, hogy ren­' deljen ebédet, de nem rendel ebédet, hanem azt referálja, hogy a városligetben az utak poro­sak, a füvetjöntözni és a virágdiszitmónyeket rend­ben kell tartani. Erre nézve én egyátaljában nem látom be, hogy ily önkénytesen adott véleményre a t. ház szavazhasson. ­Széll Kálmán előadó : Szabadjon erre azon észrevételt tennem, hogy a ház sohsem szokta instructioval ellátni sem az egyik, sem a másik bizottságot, és így a pénzügyi bizottsá­got sem. Akkor, midőn a t. ház az egyetemen felállítandó tanszékről szóló indítványt a bizott­sághoz utasította: nagyon természetes, hogy a ház ezen határozata az eddigi gyakorlatnál fogva i nem zárja ki azt, hogy a pénzügyi bizottság az

Next

/
Thumbnails
Contents