Képviselőházi napló, 1869. XXI. kötet • 1872. január 24–február 28.
Ülésnapok - 1869-429
40 429. országos ülés jannár 25 1872 melyek ugyan igen érdekesek és tudományos becscsel is birnak, hanem modern tudományokban tananyagul nem szolgálhatnak, és ez hiba; *arra kell Magyarországon törekedni, hogy, miután nálunk az intelligentia oly kevés pénzzel bir, hogy legalább Pesten legyen egy nagy könyvtár, hol a tudomány munkásai nagy költségeskedés nélkül belemelegedhessenek a tanulmányokba. (Helyeslés.) Ezen segíteni feladata az országgyűlésnek, azért : mert az országgyűlés kezébe van letéve az egész ország szellemi fejlődésének sorsa is. Ezt hozzá téve óhajtanám, hogy azon enquéte arról is adjon véleményt, hogyan lehetne nemzeti vagy államkönyvtárt felállítani. Ami illeti az akadémiai könyvtárt: az tiszta dolog és arra nézve Szathmáry Károly t. képviselőtársam tévedett: mert a dolog ugy áll mint Pulszky Ferencz t. képviselő ur mondotta, hogy az magán-tulajdon; már pedig magántulajdon fölött az országgyűlés nem rendelkezhetik. (Élénk helyeslés) Látjuk, hogy Berlinben, Münchenben több könyvtár van és Parisban két könyvtár van, csak az „InperiáF és a G-enevieve; a harmadik az akadémiai, az úgynevezett Mazarin-féle könyvtár. Mindenütt meg szokott lenni, Petersburgban is ugy van, az akadémiának van saját könyvtára, az annak saját tulajdona. Kényes kérdés az egyetemi könyvtár kérdése is. A fölött addig nem intézkedhetünk: mig az egyetem törvényhozási utón rendezve nem lesz. Az alapok jogi természetét kell eldönteni, hogy felekezeti-e vagy állami az egyetem? Reménylem, isten nem fog elhagyni bennünket, megtartjuk felekezeti színezés nélkül az egész országnak az egész nemzetnek. De a könyvtár fölött akkor is csak közvetve intézkedhetik az országgyűlés, hogy mennyiben szolgálhat az közhasználatra, s mennyiben kapcsoltassák össze egy nemzeti könyvtárral. Ezeket előrebocsátva, bátor -vagyok a t. házat kérni, hogy habár azon módozat, melyet Szathmáry képviselő ur a ház elé hozott: nem egészen alkalmas is mindnyájunk szemében arra. hogy a czélnak megfeleljen ; mégis méltóztassék magának Pulszky igen t. képviselő urnák is bele nyugodni abba a kérésembe, hogy szólittassék fel a közoktatási miniszter ur egy szakférfiakból álló enquete kiküldésére, mely aztán vizsgálja át közintézeteinket, arról terjesszen elő alapos jelentést, s a miniszter ur terjessze azt élénkbe, a há2 elé! Ha lehetséges, e jelentésben megemlíteni az államkönyvtárt, azt is kérem. Ha méltóztatik elfogadni: leszek bátor mindjárt Írásban beadni. (Helyeslés.) Pulszky Ferencz: Hivatkozva a házszabályokra, szavaim félre magyarázása miatt szót kérek. Constatálom, hogy sokkal inkább tisztelem a képviselő házat, minthogy valaha azt mondtam volna, hogy az „tudatlan". Ne méltóztassék azt rám fogni. Ha azt mondom, hogy az nem tudományos intézet: az ellen, gondolom, senkinek sincs kifogása. Pulszky Ágoston: T. ház! A végeredményekre nézve igen sokban egyetértek előttem szólt Schwarcz képviselő úrral. Volt azonban előadásában néhány tan, melyekben egyátalában nem osztozhatok, s melyre nézve azt hiszem czélszerü és kívánatos, hogy azok iránt a házban tisztába jöjjünk: nehogy ugy vétessék az országban, mintha azokat az egész ház helyeselné; mondtam : az eredményben és propositióban annyira egyet értek, hogy részemről is bátorkodtam előkészíteni hason szellemű indítványt, melyet ezennel a háznak benyújtok. Ennek indokolásába sem fogok bővebben becsátkozni ; hanem csak azon pár észrevételt kívánom megtenni, melyeket a t. képviselő ur átalános előadására megtenni szükségesnek látok. Ezen észrevételek pedig illetik a felelősség kérdését, illetik azon szükségletek iránti nyilatkozatok kérdését, melyeket a szaktudósoktól vár. Mi a felelősséget illeti ; meg kell különböztetnünk kétféle felelősséget, melyekről szó volt. Yan törvényes felelősség. Ez egyedül és kizárólag a minisztert illeti, minden szakmájába vágó ügyre és kérdésre nézve. A háznak a miniszter jogi felelősséggel tartozik. Ezt senki közülünk kétségbe nem vonja. A másik felelősség a tudományos, a tudonnkry eredményei iránti felelősség kérdése s ez az, mi a szaktudósok elé tartozik, nem a t. ház elé : mert az egyes férfiak ügyessége vagy ügyetlensége fölött itt ítélni nem lehet, a szaktudósok véleménye fölött nem Ítélhet a képviselőház; azt hiszem nem is kívánatos, hogy a képviselőház tárgyalásainak tárgyát képezze. A másik kérdés, a mire megjegyzést kívánok tenni : az, hogy azt mondja: hogyan vonassanak tehát felelősségre az ily ügyek iránti intézkedések és hogyan jussanak az igények köztudomásra ? Nem szeretném ugyanis, hogy az országban azon hangulat és meggyőződés terjedjen el :miszerint minden egyes bajnak orvoslására egyedül a képviselőház törvényhozó hatalmával volna hivatva; nem szeretném, hogy azon meggyőződés terjedjen el, hogy a szabad kezdeményezés terére nem kell hagyni semmit; nem szeretném, ha • a szaktudósok csak akkor nyilatkoznának a hiányokról, és a hírlapok ezeket csak akkor derítenék fel : mikor a képviselőház előtt van valami kérdés. Hiszen mire valók a társulatok, mire való a szaktudósok energiája, ha nem tesznek saját akaratból, szabad elhatározásból a tudomány érdekében mindent arra, hogy azon hiányok, melyek e téren
