Képviselőházi napló, 1869. XXI. kötet • 1872. január 24–február 28.

Ülésnapok - 1869-429

429 orsitágos ülés január 25. 1872. 35 nagyra tudja becsülni e gyűjteményt. Van e gyűjteménynek egy kisebb cathalogusa, mely mindenkinek, ki 10 krajczárt rá akar fordítani, megadja a legszükségesebb adatokat, hogy tudja mit lát, s van egy nagyobb cathalogusa, mely a minisztérium költségén adatott ki, s mely czéljának tökéleteseu megfelel. De nemcsak a látogatók száma mutatja azon érdekeltséget, melylyel az ország iránta viseltetik; hanem az is, hogy folyton folyvást találkoznak hazafiak, kik a gyűjteményt gazdagítják. Emlitenem kell, hogy a muít évben Bécsben elhunyt Erny hazánkfia értékes gyűjteményét nekünk hagyományozta. Emlitenem kell azt is, hogy épen tegnap ajánlotta fel Pilotynak európai hírű Nero czimü festményét egy magyar főúr gr. Pálfly János. (Éljenzés!) Mindig találkoznak tehát hazafiak, kik meg tudják beesülni gyűjteményünket, és meg vannak győződve, hogy ily értékes kincsek ott jól vannak elhelyezve. Ott van másodszor az Eszterházy-képtár, csak imént vettük át, és olyan állapotban van, minőben a herczeg birtokában volt. Hogy ezt lehet jobban elrendezni : azt tudom; de hogy országos bizottság rendezhetné el, nem hiszem. Ugy gondolom, hogy az országgj^ülésnek más hivatása van, mint hogy gyűjtemények rendezésére érkezzék, s azokba avatkozzék. Ez administrativ kérdés, melyhez ért Mündler, ki erre tervet adott, ahhoz értenek azok, kik ezzel folyton foglalkoznak, de nem azok,kik egyszer-kétszer életökben Európa gyűjteményeit látták, vagy talán még azokat sem. Ehhez szaktudomány kell, mi nem kereshető képviselőnél, mert annak sokkal becsesebb az ideje, mintsem hogy erre különös figyelmet fordítson. Ez olyanoknak feladata, kik ezzel specialiter foglalkoznak. Azt hiszem, hogy a gyűjtemények elhelyezéséről bizony nem igen fog egy országos bizottmány véleményt adhatni. Ide tartozik a rézmetszet-gyűjtemény, mely még jó formán egészen ismeretlen: ismerek néhány művészt, a ki megnézte ; de nem hiszem, hogj Henszlmannon kivül volna a házban ember, ki tanulmányozta volna. Ugyanígy van a kézrajz-gyüjtemény. Ez is ismeretlen; szükséges elhelyezni, szükséges róla gondoskodni; de azt nem tartom országos bizottság feladatának. Itt vannak könyvtáraink, nemcsak a'muzeumi ; itt van az egyetemi könyvtár, minden egyes minisztériumnak könyvtára ; itt van az országos könyvtár, mely a szomszédban van ugyan elhelyezve, de melyet mégis kevesen látogatnak. Minden hónapban 500 frtotfordit-' nakrá; de valahányszor ott voltam, képviselőt benne alig találtam, pedig a szomszédban van és becses könyvtár, kivált politikai könyveket illetőleg hozzá hasonlót itt a fővárosban nem találunk. Ide tartoznak — mint mondám — a minisztériumnak kézi könyvtárai, ide tartozik a politechnicum könyvtára, egy szóval igen sok könyvtár, a melyeknek megvizsgálása, elrendezése — bizonyosan tovább terjed, mint egy ily országos bi- * zottságnak hatásköre. Hanem ugy látom a t. képviselő urnák tegnapi beszédéből, hogy ő egészen más tekintetben veszi fel ezen bizottságnak hatáskörét, nem elégszik meg azon nagy kiterjedéssel, a melyben maga indítványozta, hanem még ugy értelmezi, hogy ámbár az akadémiai könyvtár nem tartozik az országhoz, mert azt magánosok alapították, hogy ámbár az ország közvetlen felügyelete alatt nem áll: mégis azt reményli, hogy annak bizonyos irányt és czólt jelölhet ki e bizottság. Már pedig, t. ház, az akadémiai könyvtár irányát soha az országgyűlés nem fogja rendezni, irányát kijelölik az akadémia statútumai. {Ssailiméry Károly Msbeszól: Nem mondtam!) Én a gyorsírói jegyzetekből olvastam. Itt vannak azután a természettudományi gyűjtemények, országos gyűjtemény, a múzeum gyűjteménye, az egyetem gyűjteménye, a polytechnicum gyűjteménye, a geológiai társulat és a selmeczi aeademia gyűjteménye — szóval — országos "gyűjtemények, a melyek különböző czéloknak felelnek meg, különböző tekintettel azon nevezett országos intézetek czéljához képest, a melyekhez tartoznak, különböző minisztérium alatt állanak, a melyeknek mindenikénél külön irányelvet kell fölvenni, hogy azokat megbírálhassuk. És azután az is nehéz, hogy azoknak elhelyezéséről és rendezéséről mi dogmatice szóljunk. Azt monda, és igen elmésen, t. előttem szóló képviselőtársam, hogy van egy geológiai intézet, a melynek pénze van, de gyűjteménye nincs. Nagyon természetes, — ugy hiszem,—• pénze azért van, hogy gyűjteménye legyen: mert a geológiai intézetnek az volt a feladata, a mi a bécsi hasonló intézetnek t. i. hogy vizsgálja Magyarország minden különböző vidékeit, és azon vidékekről csináljon egy geológiai gyűjteményt és térképet; nagyon természetes, fennállásának harmadik évében még nem lehet teljes gyűjteménye. De azon gyűjtemény lassanként keletkezik és akkor lesz nagy érdeke, ha egyszer egészen kifejlődik és az országot képviselni fogja. Azt mondja, hogy ellenben a, múzeumnak van egy gyűjteménye, de pénze nincs. Már ezt nem lehet mondani e házban, a mely mindig megszavazta, a mi arra kéretett, 5*