Képviselőházi napló, 1869. XXI. kötet • 1872. január 24–február 28.
Ülésnapok - 1869-445
312 441. országos ölés február 2fl. 1878, azon több alkalommal általam is indítványozott eszmének, melyet Hevesmegye kérvénye is pártfogásába vett, ezen eszmének mondom, rövid idő alatt érvényesithetését kilátásba helyezte, t. i. hogy a sorhadi állományban tettleg szolgáló katonák, kik irni olvasni nem tudnának: köteleztessenek arra. Ez magasztos eszme, nem mondom, hogy szerzőjéén vagyok, —tele van ezzel Európa gondolkodóinak egész reformeszmei atmosphérája. Ez az egyedüli eszme, melynek megvalósulása ki tudna békitni azon átokkal, mely egész Európa civilisatiójára oly súlyosan nehezedik: az állandó hadsereggel, a fegyveres béke alakjában; Ha már nem szabadulhatunk ez átoktól: legalább hassunk oda, hogy azon ifjak, kik katonáskodásban töltik el idejöket: ne fetrengjék azt el a korcsmák és egyéb helyek bűzhödt légkörében, hanem tanulják meg azt, amit az iskolában vagy iskola hiányában elmulasztottak. Tehát, miután a védkötelezettség átalános, és minden ember, kinek Irányi és Mocsonyi képviselőtársam szavazatjogot akarnak adni, katonaköteles korában ugy is erővel bekergettetik a honvédségbe és sorhadi állományba: elesik azon érv, mely szerint azért nem lenne igazságos az irni olvasni tudáshoz kötött szavazatjog nálunk; mert nem nyújt az állam módot egyiránt mindenkinek — iskolák hiányában — az irni olvasni tudás elsajátithatására. Pedig csakugyan alig fogja valaki tagadni, hogy ez nem volna lehetséges; mert mint állítják maga a hadügyminisztérium sem ellenzi, már elvben, hogy t. i. az irni, olvasni nem tudó katonák a sorhadi állományban kötelezőleg oktattassanak; míg benn szolgálnak, legalább írásban, olvasásban, s az oktatás egyéb elemeiben. A mi pedig a honvédséget illeti: csak az lehetne az ellenvetés, hogy csak hat hétig vannak együtt: azonban mi lehetetlenség volna abban, hogy tekintettel azokra, kik az illető vidékek iskola hiánya miatt, vagy egyébként irni olvasni meg nem tanultak, a 6 hét meghosszabbíttathassák. Szóval nincs kizárva, hogy mától kezdve Magyarországban minden férfi, minden gyermek azokon kívül, kik még a régi czimen bírnak szavazási joggal; legalább irni és olvasni megtanulhasson. Nem lenne kisebb a választási alap, mint eddig volt; mert Magyarországon az irni, olvasni tudók számát összehasonlítva az eddig választási jogot gyakorlókkal, az nem oly kicsiny, mint állíttatott. Készletekről most nem szólok, majd más alkalommal, talán a részletes vita alkalmával; csak annyit akarok megjegyezni, hogy ha azon kilenczszáz néhány ezer régi czimeni választó választási joggal ruháztatnék föl: jövőre is ez alapon senki jogában megszorítja nem lenne, s nem panaszkodnék senki, sőt szavazatjogot nyerne még j több százezer férfi ki irni olvasni nem tud, • Azon percztől fogva pedig, midőn a katonaságnál a legénység kényszerülve lehetne elemi oktatásban részesülni: még kevésbbé. Ott van ezen kivül a magán associatio, ott azon szép eszme, melynek Irányi t. barátom e házban előharczosa: a felnőttek oktatása; ott van a nemzetiségi érdek, mely a nemzetiségeket leginkább utalja arra, hogy a közoktatás ügyében valamit tegyenek: mind olyan dolgok, melyek nem hitetik el velem, hogy a törvényhozás ilyetén intézkedése gyűlöletet vagy méltatlanságot vonna maga után. Csak ezeket akartam mondani; köszönöm, hogy a t. ház kegyes volt figyelmével megajándékozni : majd a részletes vita alkalmával fogok e tekintetben bővebben nyilatkozni azon pontoknál, hol netalán megtámadtatnám; addig is bátor vagyok beterjeszteni egy rövid határozati javaslatot, csak azon czélból, hogy nem lóvén kilátás arra, hogy a t. ház Irányi képviselőtár' sam határozati javaslatát, melyhez legközelebb állok — eltekintve az átalános szavazati jog kérdésétől, — elfogadja: e javaslatomat, mint módositványt ahhoz beadhassam, — magam álláspontját jelezni szerencsés lehessek, ezen nevezetes válságos kérdésben. Határozati javasla* tom következő : Határozati javaslat. Utasítsa a képviselőház a belügyminisztert, hogy a ház elé terjesztett törvényjavaslatát, megtartván annak a választók összeírására vonatkozó II. fejezetét, oly §-okkal egészitse ki, melyek folytán szavazat joggal bírjon minden legalább 20 éves atyai, gazdái hatalom, bünfenyitő ítélet vagy büntetés, vagy csőd alatt nem álló férfiak, ki a) irni, olvasni tud, vagy b) az IS48. V. és az erdélyi II. t. czikk alapján az a jelen törvény szentesítésére következő első országos képviselőválasztásnál szavai zatjoggal birt; — szigorú büntetések szabassanak a választásoknál és választási előmunkálatok alatt űzött vesztegetésekre, megfélemlítések (pressio) és verekedésekre; s a választási kerületek — Erdélyt is beleértve — tekintettel a népesség számarányára, lehetőleg igazságosan és méltányosan osztassanak be ; — megvonják az országos képviselővé választhatás jogát, — ha csak állásukról a választás törvényszabta előmunkálatai megnyíltakor le nem mondanak -a főrendiház tagjaitól, — az állami és köztörvényhatósági tisztvise* löktől és azoktól,
