Képviselőházi napló, 1869. XXI. kötet • 1872. január 24–február 28.
Ülésnapok - 1869-428
22 428. országos ülés január 24 1872 határoz, mely határozatot azután mindegyik fél. j mely érdekeiben sértve érzi magát, fölebbezhet j a minisztériumhoz. j Én azt gondolom, e törvényjavaslat nemis I czólozza azt, mintha itt már előre a kisajátítási [ terv állapíttatnék meg, mintha itt megáílapitott terv elfogadásáról volna szó ; mert a „tervezet" szó helyébe lehetne azt tenni, hogy „szándékba vett szabályozás" és igy azt gondolom, minden i nehézség el lesz hárítva. Paczolay János : Megvallom őszintén, hogy nem tudom elgondolni, mi okon és módon jutott a Sinkpatak szabályozása a t. ház tanácskozása elé, mert az 1840. X. t. ez. meghatározza a módokat és előírja a szabályokat, melyek szerint az ilyen patakok és kisebb folyók szabályozásának kell törté anie és világosan kimondja a 9-ik szakasz, hogy a hol két törvényhatóság területén megy keresztül az illető szabályozandó folyam : mindkét törvényhatóság részéről kiküldendő bizottság megvizsgálván a patak szabályozásának szüksége fölött előforduló kérdéseket, mikor ezek meg vannak oldva és i meg vaunak állapítva a szabályozási tervek: ak- ( kor ugyanazon törvényczikk alapján, minden to- ' vábbi engedélykérés nélkül , az 1836-ik évi í XXV-ik t. ez. 3. szakaszában megállapított mód j szerint engedelmet adott az 1840-iki X. t. ez. j 9. szakasza arra, hogy a patakok szabátyozására, j illetőleg az uj meder kiásására szükséges tér ki- : sajátíttassák. Ha minden ilyen pataknak, mint a ' milyen a Sínk vagy a Berettyó, szabályozását | ide fogjuk hozni: akkor olyan gátot vetünk a folyók szabályozásának, hogy az vagy egészen elmarad, vagy az országgyűlés jövőre idejének nagy részét kénytelen lesz erre fordítani. Az 1840-iki X. t. ez. rendeletei megváltoztatva nem lévén : azon meggyőződósben vagyok, hogy annak szabályai jelenleg is érvényben vannak, j Minthogy pedig itt világosan kimondatik, hogy a hol szükségei? a kisajátítás, azt is keresztül lehet hajtani: tehát nincs szükség arra. hogy a Sinkpatak szabályozására szükséges terek kisajátítására külön engedély kóressék a háztól. Ez nem országos vállalat, nem olyan, mely az egész országot, vagy annak nagy részét érdekeíné: ez egy közönséges patak szabályozása, mely az i lS40-iki X- t. ez. rendelkezése alá esik. Nehogy , ebből praecedens alkottassák, s nehogy a kisebb folyók szabályozása ilyen eljárással nehezíttessék, vagy épen lehetetlen!ttessék: én kérem a t. há- J zat, hogy ez egész törvényjavaslatot elejteni és I a minisztert az 1848. X. t. ez. rendeleteinek megtartására utasítani méltóztassanak. Tisza Lajos közmunka- és közlekedési miniszter: Legyen szabad magamat megint igazolnom, miért hoztam e kérdést j a törvényhozás elé. Nagyon meg vagyok róla győződve, hogy Paczolay képviselő ur a törvényeket nálam jobban ismeri. En nem tudtam volna neki idézni sem az 1836-iki, sem az 1840-ik évi törvényezikkeket- De azt meg tudom mondani, hogy kételkedem, miszerint azok azon időben Erdélyre nézve kötelezők voltak; mert akkor még Erdélynek külön törvényhozása volt. Ez egyik kételyem. A másik az, hogy bár az 1868-iki törvényben nincs is kimondva, hogy az 1836. és 1840. évi törvényczikkek érvényen kívül helyeztetnek; de tényleg az 1868-iki törvények rendelkeznek ez ügyben és igy ezen ujabb rendelkezés kötelességévé tette a minisztériumnak, hogy az ujabb törvény szerint járjon el és ne menjen vissza az 1836. évi törvényre. Én igy fogom fel a kérdést, hogy énrám a ház legutolsó törvénye az irányadó és kötelező, (Helyeslés) mely — a mint már többször idéztem — ezt mondja: „Kisajátításnak a közjó tekintetéből helye van azon területekre nézve, melyek (gőz- vagy lóerejü) vasutak, valamint közutak építésére, csatornákra, folyók szabályozására, vizek és mocsárok lecsapolására, futó homok meggátlására, hidak, kikötők építésére, távírdák felállítására, parti rakhelyek, parti raktárak (docksok) készítésére, végre hadi erődítésekre szükségesek" stb. Itt pedig egyenesen „mocsárok lecsapolásáról" van szó. Az alantabb a már hivatolt 3-ik §, pedig azt mondja, hogy Ka két törvényhatóságot érint: csak a törvényhozás adhatja meg az engedélyt; itt tehát nem tudok máskép eljárni, mint a hogy eljártam. (Helyeslés./ Még egy félreértést kell, hogy helyreigazítsak. Az állíttatott, mintha én azt kívánnám, hogy méltóztassanak technikailag megítélni magát a tervet; ez nekem eszembe sem jutott, mert azt hiszem, hogy ez mérnöki közegek által administrationalis utón intézendő el. Azonban minden esetre igen is elkészíttettem a tervet és bele vezettem az indokolásba azon neheztelt betűket (Derültség) azért, hogy ha a t. képviselő urak közül az osztályokban netalán valaki felvilágosítást kérne ez ügyben: azt meg tudjam adni. Volt is szerencsém épen azon osztályban, a hol a t. képviselő ur volt: megtenni azon ajánlatot, hogy a tervet elő fogom mutatni; de azon osztály azt mondotta, mi nem vagyunk hivatva a terveket vizsgálni, tőlünk a miniszter engedélyt kér arra, hogy azt keresztül vihesse, és ezt megadjuk. Tehát én nem egyébre kérem a törvényhozást, mint arra, hogy a törvény értelmében adja meg az engedélyt a vállalatra és aunak alapján méltóztassék a kisajátítási engedélyt is megadni. {Helyeslét.)
