Képviselőházi napló, 1869. XXI. kötet • 1872. január 24–február 28.

Ülésnapok - 1869-445

445. országos ülés február á«. 1872. 297 zetiségek napról napra inkább és méltán az igaztalanságnál fogva, mely irántuk elkövet­tetik, mindinkább elidegenittetnek, mi már Hor­vátországban annyira nyilatkozik: ez nem hiszem, hogy bármely kormányt felmenthetne a legna­gyobb felelősség súlya alól. (Helyeslés a bal oldalon.) Most már csak egy-két szóval akarok szó­lani az iránt, hogy a volt országgyűlésnek utolsó napjaiban az incompatibilitas törvénye behoza­tott, általam és szerencsétlenül elhunyt képvi­selőtársunk Nyáry által szövegeztetvén; ezen szövegben a képviselőház legnagyobb részétől el is fogadtatott; és azok közöl, a kik ei nem fo­gadták, ide számítván a jobboldal vezérét és magát a kormányt is, egyetlenegy érv sem ho­zatott föl ellene; hanem jegyzőkönyvileg szükséges­nek nyilatkoztatott, hogy minthogy az idő ak-kor rövidnek állíttatott, a legközelebb összejövendő országgyűlésnek első szakában a kormány által be­hozassák az incompatilibitás törvénye. Ez nem történt meg; és igy a felelősség a kormányon van. Nem történt meg pedig azért: mivel a kor­mány a maga érdekét inkább iparkodott föntar­tani, mint a képviselőháznak határozatát, az országnak javát és a valódi alkotmányosságot. En nem szűntem meg, mihelyt ismét össze­jött az országgyűlés, határozati javaslatban, in­terpellatioban, szóval minden alkotmányosan par­lamentalis életben lehető módokon, ezen incom­patilibitási törvénjnavaslatot ismételve sürgetni itt e házban; hanem azon fondorlatok, melyek magán az elnöki széken is annyi törvényjavas­latokat, annyi határozati javaslatokat elzártak a tárgyalás alól: mindeddig nem engedték az incompatilibitási törvényt fölvétetni. Ennélfogva kijelentem, hogy ha a szerint, a mint a köz­ponti választmánynak megígérte volt a miniszter ur, még ezen törvény tárgyalása alatt be nem adja az incompatilibitasról szóló törvényjavasla­tot: akkor én ugyanazon szövegezésben, melyet már helyeselt nagy része, sőt csaknem többsége e háznak, ugyanazon szövegben be fogom adni. Egyébiránt, t. képviselő urak, csatlakozom én is a titkos szavazatokhoz: csatlakozom azért, mert tapasztalatunk volt, nevezetesen 1865-ben, hogy volt olyan választási kerület, hol a pres­sio által lehetetlen volt a nép akaratát máskép érvényre hozni, mint épen a titkos szavazat által. Helyeslem azt, a mit előttem szóló képvi­selőtársam mondott, hogy nincs talán a hazá­nak egész népessége oda érve; hanem miután az 3 848-ki törvény a titkos szavazást legalább megengedte, ahol az illető törvényhatóság, a hol az illető központi választmány ezt szükségesnek tartja mindennemű pressio ki­KÉFV H. NAM.Ó 1841 ***• zárására; én is ott legalább a szabadságot föntartani óhajtanám e tekintetben ; ámbár azt óhajtanám inkább, hogy legyen átalános a tit­kos szavazás, mert egyedül igy zárható ki min­den pressio, minden átkos törekvés. Maga a tör­vénynek szövege olyan szövevényes, olyan bo­nyolult, hogy nemcsak nem fogja földeríteni az 1848-ki választási törvényt; hanem azt még in­kább bebonyolitja. Ennélfogva én a t. miniszter ur által be­adott törvényjavaslatot, mint az alkotmányra nézve ellenséges, átkos, káros javaslatot, mely a 1848-ki szabad választás eredményét kizárja és a népképviseletet meghamisítja: elvettetni és az Irányi képviselőtársam által beadott határozati javaslatot, melyet aláirtam volt, elfogadtatni kérem. (Helyeslés a szélső bal oldalon.) Szilágyi Virgil: T. ház! Nem a tárgy­hoz akarok szólni, hanem személyes kérdésben kértem szót. (Halljuk! jobb felől.) Az előttem szólott t. képviselő ur azon né­zetének motiválására, hogy a választó kerületek közt a képviselők száma nem helyesen van fölosztva, hivatkozott különösen kerületemre Hód­Mező-Vásárhelyre és azt mondotta, hogy Vásár­helynek 50,000-ret meghaladó lakosságánál fogva legalább két (Felkiáltás bal felől: három!) vagy három országgyűlési képviselőjének kellene lenni; hogy azonban csak egy képviselője van. En köszönettel fogadom Vásárhely városa érdekében a t. képviselő urnák azon kegyessé­gét, melylyel kerületem irányában viseltetik. Reménylem is, hogy akkor, midőn Vásárhely városának általam benyújtott kérvénye folytán ezen ügy majdan tárgyaltatni fog: nagy nyoma­tékú támogatásával elő fogja segíteni a város kívánságának teljesítését. Ennek előbocsátásával arra, mit képviselő ur jónak látott ezen tárgyba belekeverni, hogy ámbár Hódmező-Vásárhely városának képvise­lője baloldali programmal választatott meg, mégis nem a baloldalon ül: kénytelen vagyok megjegyzést tenni. (Halljuk!) Azt gondolom, mindenkinek tökéletesen jo­gában áll, de mint képviselőnek egyenesen szent kötelessége minden körülmények közt meggyőző­dését követni. (Helyeslés jobb felől. Mozgás bal felől. Halljuk!) Ez a képviselőnek legelső köte­lessége és az a képviselő, a ki ezen kötelességét bármi tekintetnek alárendeli olykép, hogy meg­győződésével ellenkezőleg maradna egy párt ke­belében : bizonyára nem cselekednék helyesen. (Helyeslés jobb felől. Helfy Ignácz : Ez esetben kö­telessége lemondani!) Azon közbeszóló képviselő urnák, ki azt mondja, hogy ezen esetben mondjon le a képvi­selő, (Fölkiáltások bal felől: Igenis, mondjon le!) 38

Next

/
Thumbnails
Contents