Képviselőházi napló, 1869. XXI. kötet • 1872. január 24–február 28.
Ülésnapok - 1869-444
444 nrsüAgos ülés február 24 1872. 283 mindig oly számokat yegyünk, melyek a valósággal megegyeznek. Én részemről épen annyi joggal ellenében egy más hipothesissel léphetnék fel; de nem teszem, sokkal czélszerübbnek látom hivatkozni a múlt országgyűlésre történt választások eredményeire. Akkor tudjuk, hogy az oláh választók nemcsak hogy részt vettek a választásokban, hanem a mennyire tőlük esak kitelt, igyekeztek saját jelöltjüket keresztül is vinni s még sem voltak képesek több képviselőt küldeni, mint 12-őt. (Tóth Vilmos belügyminiszter közbeszól : Mert másra szavaztak.) Különben t, ház elfogadom Kemény t. képviselő urnák bár hipothesisre fektetett számítását, mint tökéletesen valót s kérdem nem-e bizonyította akkor be épen ő annak ellentétét, mit bebizonyitna akart; ő azt akarta bebizonyítani, hogy ezen választási törvény nincs az oláh nép ellen irányozva. De t. ház, midőn azt bizonyítja, | hogy ezen oláh nemzetiség, mely az összes la- I kosságnak több mint % részét képezi, csak 15 ! képviselőt küldhet, mig a többi nemzetiség, mely | alig 3 / 7 részét képezi az ország lakoságának 60 I képviselőt küld: ugy oly fényesen bizonyította be, i hogy az oláh nemzetiség ellen van irányozva e | törvény, mint aztkivüle senki más. (Élénk helyes- j Us a szélső baloldalon.) Különben én részemről t. ház, nem akarom j sem azt, hogy a törvényhozás az oláh nemzetiségnek Erdélyben adjon 15 képviselőt, sem azt hogy adjon 75 képviselőt. Én egyet akarok : azt akarom, hogy az egyenlő jogot adja meg ugy az oláh nemzetiségnek, mint a többinek. (Helyeslés.) Azért mert az oláh nemzetiség többségben van: ne másítsuk meg a, népképviseleti rendszer lényegét, ne igyekezzünk a természetes többséget mesterséges utakon minoritások által majorizálni. (Helyeslés a szélső baloldalon) Ezt akarom én ; jogot és igazságot akarok, egyebet semmit. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Megvallom, hogy akaratom ellenére nagyon j hosszura nyúlt már előadásom, (Halljuk !) miért is I elhagyom mindazt, mit magára e törvényjavas- i latra vonatkozólag akartam elmondani, elhagyhatom azt annyival inkább, mert Tisza Kálmán, Irányi, Mocsáry, Vukovics képviselőtársaim kimutaták annak hiányait agy, hogy azt részem- j ről bizonyára jobban, úgysem tudnám kimutatni, j Szabadjon most azon meggyőződésemnek kifejezést adni, hogy én a kormány ebbeli mulasztásának valódi indokát, épen ugy, mint Irányi, Mocsáry, Kállay és Vukovics képviselő urak, — hogy a belügyminiszternek egy más alkalommal mondott szavaival éljek, — „szivének titkos rejtélyeiben" keresem. Bocsánat, ha a belügyminiszter oly őszinte és szivének titkos rejtélyeit föltárja előttünk és ki is mondja: annál inkább • vagyok megelégedve, annál könnyebben bebizonyíthatom azt, amit bebizonyítani szándékozom. Én a kormány politikájának téves kiindulási pontjában keresem azon mulasztásnak is valódi indokát, keresem azon helytelen törekvésében : a magyar nemzetiség részére a mesterséges suprematiát minden áron föntartani és biztosítani. (Madarász József közbeszól: Csak az osztrák-magyar suprematiát.) (Halljuk.') Elmondottam erre nézve t. ház, körülbelül másfél eV előtt nézeteimet; nem akarom mindazokat ismételni, miket erre nézve akkor elmondottam. I Legyen szabad csak néhányra szorítkoznom, mit okvetlenül szükségesnek tartok, a t. ház emlékezetébe ismét visszahívni. Kifejezést adtam azon meggyőződésemnek, hogy a magyar nemzetet a természetes suprematia jogosan megilleti, mert ezen természetes suprematia tényezőinek birtokában vau. Egy ily természetes suprematia előtt mindenki készséggel meghajlik, mert egy ily természetes suprematia a szabadfejlődéssel nemcsak nem áll ellentétben, hanem mint az örök fejlődés természeti törvényeinek kifolyása: magának a szabadfejlődésnek első és fő előfeltétele. Ezen természetes supre maflán ál fogva illeti meg a magyar nemzetet nézetem szerint azon nagy missio, melyet keleten, meggyőződésem szerint be is fog tölteni. De a mily jogosult ezen természetes suprematia : épen oly egyenesszerü ellentétben áll a magyar nemzetiség mesterséges suprematiája ugy az alkotmányossággal, mint a szabad haladással. En azért bátor voltam már másfél év előtt a t. házat figyelmeztetni arra, amit ma Mocsáry képviselőtársam is tett, hogy mi azon alternatíva előtt állunk: vagy lemondani a mesterséges suprematióról és megbarátkozni a nemzetiségek egyenjogosságával; vagy föntartani a mesterséges suprematiát és lemondani a szabadhaladásról. Ezeket mondtam körülbelői másfél év előtt: ina t. ház, uj tényekkel állunk szemben, melyek újból igazolják akkor elmondott nézeteim helyességét. Ha egjszer a kormány azon hamis nézetből indul ki, hogy a magyar nemzet fejlődése és léte csak mesterséges suprematia által biztositható: ugy merő lehetetlenség tőle elvárni, hogy tekintettel Erdély ethnographiai viszonyaira, az erdélyi választási törvényt a kiváltságok alapjáról a népképviseleti rendszer alapára fektesse. De ép oly lehetetlenség volna Magyarországban a választási törvényt gyökeresen reformálni akkor, midőn Erdélyben érintetlenül kívánjuk föntartartani a mostani választási törvényt; mert ezt csak egygyel lehetne igazolni, azon őszinteséggel, melylyel ma a belügyminiszter ur beismerte. 36*
