Képviselőházi napló, 1869. XXI. kötet • 1872. január 24–február 28.

Ülésnapok - 1869-444

280 444. országos ülés február 24. 1812. mindeab, ugy a suffrage universelt is meg lehet hamisítani. Tudjuk, t. ház, hogy Franeziaországban a restauratió korszakában, midőn a census oly magas volt, mint soha máskor: a választások a legnagyobb mértékben hamisittattak meg ; de ebből, t. ház, bárminemű választási rendszer ellen is következtetést vonui le, nézetem szerint, épen oly helytelen lenne: mint pl. abból, hogy ugyancsak a franczia császárság a parlamenti kormányformát, a miniszteri felelősség elvétől kezdve le egész a parlamenti interpellationalis és kezdeményezési jogig, — hogy ugy mondjam— minden ízében meghamisította: azon következtetést vonni le, tehát vessük el a parlamenti kormányformát: mert az a eaesarismusra vezet, azt támogatja. {Helyeslés hal felől.) Elfelejtettem egyet, mi talán ellenvetésül jogosan felhozathatnék: hogy t. i. ba a suffrage universelt életbe léptetjük, akkor sem fog megszűnni az érdekuralom; mert bármily választási rendszer legyen is: egy osztálynak a természetes uralom mindig kezében lesz, egy pártnak mindig többsége lesz és igy az érdekuralom mégis csak meglesz. Szabadjon e tekintetben csak röviden megjelölnöm azon lényeges különbséget, mely az osztályuralom közt létezik, ha az mes térséges és ha természetes. Nincsen érdek, mely magát az életben egész épségben érvényesíteni tudná, mindig transaetiók által érvényesitik magokat az érdekek és igy természetes, hogy ezen transactióknál minden érdek csak oly érdekeket fog számításba venni, melyek némi jelentőséggel birnak; míg tehát a mesterséges osztályuralom mindazon érdekeket, melyeket az alkotmány keretéből mesterségesen kiszorított: számításba sem veszi; addig a természetes érdekuralom kénytelen lesz minden oly érdekkel számolni, mely saját erejéből némi jelentőségre tud vergődni. E kettő közt pedig ló nyeges különbség van. En t. ház, részemről mindezen okoknál fogva az átalános szavazati jogot kívánom életbe léptetni, mely csak bizonyos erkölcsi, korbeli és honosítási föltételekhez van kötve. Nem akaroK bővebben kiterjeszkedni a titkos, vagy nyilvános szavazás kérdéseire. Legyen szabad csak egész röviden megjegyeznem, hogy mindenki, ki azt akarja, hogy a választókat és választási jog gyakorlását minden illetéktelen befolyástól, mennyire az emberi tehetségben áll, biztosítsuk: kénytelen a titkos szavazati jogot eltogadni; és mindenki, ki a pressiónak, vesztegetésnek barátja. a nyilvános szavazást fogja a titkos szavazati jog elé helyezni. {Helyeslés balfelől.J Bujanovits t. képviselő ur az értelmiségi qualificátiót tartja egyedülinek, mely nézete szőrűit az állam eszméjének és szabadelvüségnek, vagy a szabad fejlődésnek, nem tudom, hogy fejezte ki magát — megfelel. Én részemről ezen eensust sem tudnám elfogadni, nem pedig azért, mert mig egyrészről a politikai képességet illetőleg semmi biztosítékot nem nyújt: addig másrészről nemcsak igazságtalanság volna ezt hazánkba behozni, hol a közoktatás oly annyira hátra maradt, hogy több mint 6 millió lakos nem tud irni, olvasni; hanem azért sem, mert azt hiszem, ez nem volna más, mint egy uj fegyver a pártfondorkodás kezében; és azért a kitűzött czél helyett épen annak ellenkezőjét érnők el. Bocsánatot kérek, hogy a t. háznak figyelmét oly hosszason veszem igénybe (Halljuk!) Csak némelyeket akarok még a fennálló választási törvények hiányaira nézve elmondani. Nem akarom ismételni azokat, miket mások fejtettek ki már előttem. Tudjuk, hogy a fönnálló választási törvénynek egyik lényeges hiánya a kerületek aránytalanságában fekszik, ez ugy Magyarországban, mint Erdélyben megvan. Nem akarok most példákot felhozni; csak néhányat szabadjon felemlítenem Erdélyből, a hol az egyes kerületek közti eltérések 1247 és 107,000 lélek közt ingadoznak. Kemény Gábor t. képviselőtársunk, az elenzéknek azon követelésére, hogy szüntettessék meg azon kirivó igazságtalanság, miszerint ama kis, semmi jelentőséggel nem biró helységek, mint a képviselő választási joggal felruházott taxalis városok,melyek Erdélyben külön joggal élnek, azt felelte, hogy ez lehetetlenség, hogy a városokat nem lehet a megyei lakosság által majorizáltatni, hogy ezen követelés chinai követelés. Lehet, hogy a képviselő ur indíttatva érezte magát ezen nyilatkozatra ; hanem ez feljogosít ismét azon föltevésre, hogy ő hazánk feformkérdéseit chinai szempontból fogja fel, ós akkor megvallom, igen nehéz lesz, hog_y mi ketten egymást megértsük, I Erdélyben, hogy csak nagy

T vonásokban jelezzem | az erdélyi választási törvényt, a 18 város 107.962 \ lakossal küld 23 képviselőt, a 11 szászszék 380.422 lakossal 22 képviselőt, az 5 székelyszék 412.828 lakossal 10 képviselőt, a 8 megye és 2 vidék 1,250.439 lakossal 20 képviselőt. Vagyis j egy képviselőre átlag esik a 18 városban 4694 lakos, a szászszékekben 16.292 lakos, a székelyszékekben 41.282 lakos, a megyékben 62.521 lakos. Ha kétségtelen az, hogy

T azon aránytalanságok, melyek a magyarországi választókerületek I közt mutatkoznak, nagymérvben gátolják azt, ! hogy a parlament a népakaratnak hü kifolyása legyen: ugy azt hiszem, figyelemmel azon tetemes és kihivó aránytalanságokra, melyek Erdélyben