Képviselőházi napló, 1869. XXI. kötet • 1872. január 24–február 28.

Ülésnapok - 1869-444

274 444. országos ülés február 24. 1872. És most t. ház, minden discussio nélkül, — pedig e tárgy maga olyan, hogy sok parlamen­ten keresztül vitattatott, és Angliában most e napokban is nagyszerű discussiók tárgyát ké­pezi, — a t. miniszter ur röviden, mint mon­dám: két-három sor által eltöröltnek nyilvá­nította. Mindezek után a t. miniszter ur azt mondja: a ház ítéljen a fölött, mikép teljesítette ő felada­tát. De kérem szépen, mi volt az ő feladata? Mit tűzött ki feladatául a törvényjavaslat ké­szítésekor ? Azt, hogy nem fogja bántani a lé­tező szavazati jogot? De t. barátom Tisza Kál­mán kimutatta, hogy az nem tény, ami in­dokolásában és beszédében állítva volt. Feladata volt a létező jogokat nem sérteni? Ez sem le­hetett : mert hiszen, mint mondám, egy nagy jogot egyenesen eltörölt, t. i. a titkos szavazást. Továbbá ő azt mondja, hogy a hiányokat akarta helyrehozni, s e tekintetben arra hivatkozik, hogy ezelőtt a választások előtt, valahányszor arról volt szó, hogy egyes emberek föld- vagy házbirtok, vagy jövedelem tekintetéből esnek-e a qualificatio alá : eontractusok és más ilyen do­cumentumok által csalások gyakoroltattak és ő ennek helyébe állítja az ő adóbeli eensuráját. Már most t. ház, hogy ez helyes-e? nem akarom vitatni, hanem bátor vagyok felhívni a t. miniszter ur figyelmét egyik fegfőbb védőjének, Latinovics Vincze t. képviselő társam előadására, a ki megmutatta, hogy rendetlenebb, egyformát­lanabb zsinórmértéket, kulcsot gondolni sem le­het, mint az adónak kivetése. Megmutatta, hogy ugyanazon birtokra nézve, ugyanazon értékű va­gyonra nézve az egyik helyen egyféle, a másik helyen másféle adó vettetik ki. De azonkívül t. ház, ami magát a szerkezetet illeti, az 1848. évi V. t. 2. §. oly világossággal né­pies nyelven van.szerkesztve,hogy azt mindenki meg­érti ; ellenben az ő törvényjavaslatának 2. §. olyan, hogy azt mélyen és hosszasan kell ta­nulmányozni, mig valaki annak valóságos hord­erejét megérti. T. ház! A számtalan hiányok sorában va­jon érintette-e a miniszter ur mindazt, amit Irányi Dániel t. képviselőtársam beszédében fel­hozott: a megvesztegetéseket, megfélemlítéseket, melyek kétségkívül legnagyobb bajai minden vá­lasztásnak, s melyektől meg kell tisztítani a vá­lasztást ? T. ház? Én még Erdélyre nézve leszek bátor t némely megjegyzést tenni (Halljuk!) Én nem szólok azon anomal, absurdum ál­lapotról, a melyben Erdély mind administrativ, mind törvénykezési és egyéb tekintetben áll Magyarország irányában. Az unió az országnak régi kívánsága volt; üdvözöltetett is 1848-ban mintegy nagy nemzeti vivmány; de én ezúttal csak a választói jogra és az országgyűlésen lévő követi székek felosztására nézve fogom észrevé­teleimet megtenni és pedig előbb az utóbbira nézve. r En azt hiszem t. ház, hogy a jelenlévő erdélyi országgyűlési követek állása, törvényes bár, azt megengedem; de mindenesetr ei nregulá­ris. Mindenekelőtt kiemelem azt, hogy az 1848. V. t. ez. Erdélyországnak 69 követet jelölt ki, s azon 69 követi széket maga az erdélyi ország­gyűlés által felosztandónak jelentette ki; azon­ban tettleg 75 követ van jelenleg, 2, mint ér­tesülve vagyok, a naszódi kerületnek törvényha­tósággá emelése által szaporodott, s az márugy hiszem, a múlt országgyűlés által lőn elfogadva; de én azon négynek mikép odajutását a ma­gyar törvényekből kinyomozni nem tudom; meg­engedem, hogy az erdélyi törvényben benne van; de az erdélyi törvénynek csak ugy lehet érvénye: ha pótlólag a magyarországi törvény által hely­ben hagyatik; és azon túl menve t. ház, én megvallom, noha tökéletesen osztom azok néze­tét, kik igazságtalannak tartják azt. hogy Er­délyben egyes kis városnak két követe van, mi­dőn nagy népes kerületeknek szintén két köve­tök s annál is kevesebb van: de én nem tekin­tem kirekesztőleg erdélyi kérdésnek és azt hi­szem, hogy nemcsak azokon történik sérelem, hanem a magyarországiakon is. {Helyeslés a szélső bal és bal felől.) En sértve érzem magamat t. képviselőház, hogy mint egy nagy kerületnek representansa, én elidálva legyek egy apró kis városka követe által. Igazság az? t. ház, hogy egy oly város mint Szeged, mely 70 ezer lakossal bir: csak annyi képviselettel bírjon az országgyűlésen, mint egy kis erdélyi Rottenborough. Ez t. ház a representatio ellen a legnagyobb visszaélés, melyet csak képzelni lehet és emlé­keztet a más nagy országokban divatozott azon állapotra; melyre eget, földet kiáltottunk. (He­lyeslés bal felől.) De t. ház, ón megvallom, én szeretném az alkotmányos legalitást szemem előtt tartani. Ha az országgyűlés az 1848-ik V. t. ezik­ket érintetlennek tekintené: akkor én is, akármi baj legyen is a miatt; érintetlennek tekinteném az erdélyi kerületek felosztását ugy, a miként ma van; de mihelyt legkevésbbé nyulunk is a magyarországi választókerületek ujabb felosztá­sához : én megvallom követelni fogom, hogy a 69 vagyis 75 erdélyi követek mikénti felosztását nemcsak erdély, hanem magyarországra tekintő­leg is vegyük tanácskozás alá. (Helyeslés.) Mert én azt nem tartom rendben lévőnek t. ház, hogy Erdély mind az unió, mind a separatio előnyé­vel bírjon; már pedig ma ugy van, mert az érdé-

Next

/
Thumbnails
Contents