Képviselőházi napló, 1869. XXI. kötet • 1872. január 24–február 28.

Ülésnapok - 1869-443

#43. országos ülés február 28. J872. 24» is ily állapotok ne türettesenek; s az igy korteskedők annál inkább is bukjanak. A legnagyobb hiánya pedig a törvénynek, t. ház! az, hogy nem ugy alkotta meg a választási eljárást, hogy midőn az egyik országgyűlési cyclus befejeztetik: ugyanakkor a másik megnyittathatnék; nem mondom, hogy megnyittassák, de megnyittathassék: ha szükséges annyival inkább, mert az 1848-iki tőrvény IV. fej eze ének 4-ik szakasza ezt nem is ellenzi. Itt most csak bővebben, világosabban kellene ezt kifejezni. Esjmiért mondom én ezt nagy hiánynak? azért t. ház! mert még a koronának joga van, ha jól rosznl felfogott érdeke, illetőleg nem saját érdeke, — mert hisz a korona és nemzet érdeke nem ellenkezhetnek egymással, — hanem tanácsosainak jól roszul felfogott érdeke kivánja: joga van annyiszor a mennyiszer elnapolni, annyiszor a menynyiszer feloszlatni az országgyűlést és pedig minden indokolás nélkül, mint láttuk Horvátországban, s mint láttuk 1866-ban Magyarországon is, midőn Custozzánál a magyar huszárok vitézül megfuttatták az ellenséget, ezen bravourjuk által, szétkergették 48 óra alatt a magyar országgyűlést is, mely hibájokat csak ugy hozhatták aztán helyre, hogy Sadovánál meg ők futottak meg, hogy a magyar országgyűlés ismét össze hivassák. (Tetszés bal felől.) Ismétlem, mig a koronának egy oldalról e joga van; más oldalról a nemzetnek csak annyi, hogy az 1848-iki törvény értelmében: három hónap alatt tartozik ismét össze hivni a fejedelem az országgyűlést. Ha 1848-ban 3 hónap még rövid idő volt; ma midőn 7 nap alatt birodalmak sorsa dől el a csatatereken: 3 hónap, úgyszólván, örökkévalóság a haza sorsára nézve. Az tehát nem elég biztosíték. A képviselet fogalma továbbá t. ház ! állandóságot igényel, óhajtandó, nagyon szükséges különösen hazánkra nézve, melynek állami biztositéka alig van másban, mint parlamentjében, hogy a parlamentek necsak pénz- és véradót megszavazó gépek, hanem a nemzeti és állami jogok teljes biztosítékai legyenek. Nem kell attól félni, t. ház, hogy ezek ezen jogaikat majd roszul gyakorolják. Évszázadok óta hazánk történetéből is eléggé tudhatjuk, hogy a cabinet politika átkos, sőt a nagy Francziaországra nézve is közelebb csaknem válságossá lett következményeiben ; ellenben ugyancsak a franczia h áboru esetéből emlékezzünk vissza arra, hogy ép e házban, e parlamentben ez oldal felszólalása folytán határozottan nyilvánított semlegességi politikának köszönhető az, hogy hazánk bele nem vitetett egy oly háborúba, a melynek — akár győzelem akár vereség esetén — következményei KÍPT. H. SAM.Ó I844 XXI. hazánkra nézve válságosak lehettek volna. Tehát a eabinet-politika ellenében a parlamenti politika mindig nagyobb, és láttuk, hogy hazánkban is teljesebb biztosítékot nyújtván, az állam ég nemzet érdekeinek: én már csak e tekintetnél fogva sem félnék, ós a főnebb mondottaknál fogva óhajtanám az országgyűlés állandóságának biztosítását. Ezek azok, t. ház! a miket én a választási törvényre vonatkozólag elmondani szűkségesnek véltem; ezek azon okok, melyeknél fogva én a beterjesztett törvényjavaslatot mint elvileg, mint szerkezeténél fogva hibásat és hiányosat, mint olyat a mely igen sokat tartalmaz, a minek nem kellene benne lenni és igen sokat kihagy, a minek nem volna szabad hiányozni, mint tehát kijavithatlanfc: a részletes tárgyalás alapjául el nem fogadom, hanem csatlakozom az Irányi Dániel t. képviselőtársam által beterjesztett határozati javaslathoz, (Helyeslés bal felől.) Latinovits Vincze: Azon rövid időtartam, mely ezen ülésszak végbezárásától bennünket elválaszt, ós szemben halmazával a még tárgyalandó igen fontos és életbevágó kérdéseknek, nem tartom lelkiismeretes dolognak oly törvényjavaslat hosszú vitatásába bocsátkozni, mely már hetek óta részint sajtó utján, de főleg egyes pártértekezlet- és osztályülésekben élénk vitatkozás és kölcsönös capacitálások tárgya volt. Én részemről röviden fogok szólani, és kiválólag arra szorítkozom: megáll hatók-e azon eszmék, melyek ezen törvényjavaslat ellen főihozattak — és szükséges-e jelen viszonyainkkal szemben ezen törvényjavaslatnak fejedelmi szentesítés által törvényerőre emelése. Mindenekelőtt igen sajnálom, hogy jelen novellaris törvényjavaslat ma — és nem akkor jutott a ház asztalára, midőn a legutóbb lefolyt — és kisebb-nagyobb mértékben — valóságos polgárháborúval ugyanazonositható 1869-ki választások hatása alatt állottunk; alig hiszem, hogy akkor találkozott volna nem egy képviselő, hanem csak egy józan gondolkozású polgára is a hazának — ki be ne látta volna, — hogy az 1848-ki időszakra igen, — de más, lényegében nem alkalmazható V. t.-czikkely fönállása mellett egy uj választást bevárni — nem lett volna tévesztett irány; be ne látta volna, hogy egy törvény, mely tág tért hagy oly magyarázatoknak, mely a pártok többsége önkényétől függ, mely egymás mellett megálló polgároknak egyenjogúságát — nem törvény által; hanem a szenvedélyek tetszése szerint magyarázza és alkalmazza, és mely a polgárok egyéni jogait a pártok tévelyei-, önkényeire bizza, hogy ily tőrvény ma még részeiben alkalmazható lenne. Nagyon jól tudom én, tisztelt képviselőház, hogy 32