Képviselőházi napló, 1869. XXI. kötet • 1872. január 24–február 28.
Ülésnapok - 1869-441
196 iií országos ülés február 21. 1872 hogy ezen ideiglenes intézkedések lejárta után ] mi fog történni." Igaz t. ház, hogy egy ily határozati javaslatban abból mi sem foglaltatik és miért nem? azért, mert ha jogi kötelezőségét tekintjük ezen határozati javaslatnak: akkor a jövendő törvényhozás ezt anélkül sem kötheti meg; ha pedig a morális súlyát tekintjük, — amit én részemről mindig elismerek és egyenértékűnek tartok magamra nézve a jogi kötelezőséggel: — akkor azon egész magatartás és álláspont, melyet a kormány és pártja a vita alkalmával elfoglal, szintén miegnyugtathat. (Helyeslés jobb felől.) Nem azt véltük mi a határozati javaslat feladatának, hogy kitétessék általa; mi történjék később: hanem azt, hogy határozza meg, nogy mi történjék mindjárt; a jövőre nézve csak azt kívántuk jelezni, hogy a valuta helyreállítása a fő dolog, mivelhogy minden továbbinak feltétele. S ha sem a valuta helyreállítását, sem az arra vonatkozó törvényjavaslat beterjesztését illetőleg — praeclusiv terminust kimondatni nem kívántunk: ez által még nem kívántuk az elhalasztani ad graeeas calendas. En itt megjegyzem, hogy ha a t. képviselő ur nem mondta is, hogy a valuta 6 hét alatt rendeztessék; de minden esetre kívánta, hogy ezen rendezésre vonatkozó törvényjavaslat nemcsak, de annak alapján a bankrendszerre vonatkozó is, még ezen ülésszak, tehát 6 hét alatt terjesztessék be; és én ismétlem, hogy bár nem ma kezdtünk ezen kérdéssel foglalkozni: az nem lehet 6 hétnek műve. Simonyi Ernő képviselő ur azt mondja, hogy ha mi a tulfellel való egyezkedéstől akarjuk függővé tenni ez ügyet: akkor azt ad graeeas calendas halasztjuk; ugy engedelmet kérek, de azt hiszem, hogy a t. képviselő ur is meg fog nekem engedni, hogy a valuta helyreállítása, az államjegyek megszüntetése, bevonása, vagy conventálása nélkül mégis lehetetlen. Már pedig az államjegyek a monarchia közös jótállása alatt állanak, s igy velük a tulfél egyetértése nélkül mi sem történhetik. Mi tehát kénytelenek voltunk a valuta rendezésében teendőket annak beegyezéséhez kötni: ha nem akartunk nagy szavakkal pompázni, melyekről előre tudtuk, hogy mire sem visznek. Epén, mert akarjuk a czélt: akarjuk az eszközöket is. Mi akarjuk a valuta helyreállítását, és miután ez nem lehetséges a túlsó féllel való egyetértés nélkül: akarjuk ezen egyetértést, és hangsúlyozzuk azt. Epén, mert polemizálui nem akartam: mellőztem sok mindent első /elszólalásomban; de miután követőkre nem találtam a vita folyamában : most nem ugyan polemizálva, de mégis megjegyzésekkel kisérve akarok egynémelyekre, reflectálni, mit akkor szó nélkül mellőztem. Mindjárt első beszéde kezdetén Simonyi Ernő constatálhatni vélte azt, hogy a mai helyzetnek előidézésében tulajdonképen nekem jutott egy jelentékeny szerep, mert én voltam oka, hogy a bank-enquéte jelentését későbben tette, következőleg a tárgyalás lehetlennó tétetett. Már hogy én mennyiben voltam oka, mennyiben nem ? arról tanúskodik az enquéte tárgyalásának folyama és én hivatkozom arra; de annyit tudok, hogy ha képviselő ur ugyanakkor, mikor az enquéte a maga jelentését csakugyan beterjesztette : a maga külön véleményét szintén beterjesztette volna; az a 3—4 nap is, a mely nekünk most szükséges: adva lett volna akkor is; mert a bizottság május 16-án terjesztette be a maga jelentését: a képviselő ur pedig a maga külön véleményét június 5-én, annak még ki is kellett nyomatni és 11-én volt az utolsó ülés; kérdem tehát, ki tette phisikailag lehetetlenné a tárgyalást ? én-e vagy ő ? Ezek dátumok. (Tetszés a jobb oldalon.) 0 csak 2—3 napi mulasztást ró föl magának: méltóztassék felszámítani három egész hetet, mert annyi veszett el az ő késedelme folytán. Ez az igazi számítás. Egyébiránt t. képviselőház én azt mondom, hogyha csakugyan nem akarunk egyébbel foglalkozni, mint azzal, a mi az ügyet előmozdítja, — s ez kötelességünk is: — akkor ne foglaljunk pártállást, mert bizonyára ezzel nem könnyitjük meg feladatunkat. Ha ugy tüntetjük föl a dolgot, hogy a többségben levő párt és az azt képviselő kormány egyebet akar, mint a képviselő urak oda át akarnak, és az ország érdekében szükségesnek tartanak mondani; ha sikerül a képviselő uraknak oda át elhitetni: vajon könynyebb lesz-e a kérdést megoldani; mintha elismerjük, hogy e kérdésben a ház és kormány teljesen egyetértenek ? sőt kérdem: vajon nehezebbé nem válik-e igy keresztül vitetni ? (Jobb felől helyeslés.) És erre kénytelen vagyok súlyt fektetni, kérve: ne felejtsük el az ellenpárttal szemben magát az ügyet, melynek érdekében szólunk. Ez ismét nincs ok nélkül mondva. Simonyi Ernő beszédében hangsúlyozta, hogy az idő oly kedvező az operatióra, hogy az „ország jelenleg szép hitellel bír;" Horn képviselő ur még hozzá tévé azt is, hogy a világ első piacza, a londoni is felnyílt előttünk, s igy nem vagyunk feltétlenül utalva a bécsi pénzpiacz segélyére. Azon szép hitelnek, melylyel az ország bir, mely a világ első piaczát is felnyitotta: talán egynémi részben eszközlői mink is valánk, (Helyeslés jobb felől.) ha nem is épen mi, kik az ügyek vezetésével meg vagyunk bizva. (Móricz Pál közbe szól: nem is, hanem a fold gazdagsága !) Jól van, (Derültség a jobb oldalon.) tehát nem mi voltunk a tényezők; (Halljuk!), hanem