Képviselőházi napló, 1869. XXI. kötet • 1872. január 24–február 28.
Ülésnapok - 1869-441
441. országos üK-u február 21. 1872. 193 időközileg a másikba szállíttatik : nem fog változáson keresztül menni és megtartja valódi belső értékét. (Tetszés jobb felől.) Hiszen az arany és ezüst az értékmérő, mely a többi értékek eladásánál és vételénél mértékül szolgál; holott az államjegyek belső értéke azon bizalomtól függ, melylyel azok, kik azt fizetéskép elfogadják : az állam által vállalt kötelezettségek pontos teljesítése iránt viseltetnek. {Igaz! jobb felől.) A t. képviselő ur második beszédében különös gonddal és előszeretettel fejtegette saját bankrendszerét és azon nézetét nyilvánította, hogy tökéletesen elegendő : ha egy önálló bank alapíttatnék államjegyekre; és élesen elemezte Wahrmann és Falb képviselők és a pénzügyminiszter ez iránti észrevételeit. Elismerem, hogy Wahrmann t. képviselő ur talán tul is ment annak jellemzésében, miszerint az államjegyek egy jegybank felállítására biztos alapot nem nyújthatnak : amennyiben azokat egy fa-krajczárt sem érőnek nyilvánitá; de viszont meg kell jegyeznem, hogy nem fogadhatom el Ghyczy ur azon értelmezését, miszerint csak az absolut kormány szava hozta be nálunk a fekete bankó korszakot; lehetnek és voltak igen is szabad kormányzási rendszerrel bíró államokban rendkívüli időpontok, midőn az államjegyeknek értéke igen csökkent; sőt mint láttuk Francziaországban a köztársaság idejében az assignatak teljesen elvesztették értéköüet, pedig azokért is az őszállam jótállása mondatott ki. {Tetszés jobb felől.) De láttuk ujabb időben Amerikában a háború alatt, hogy vajmi változó az államjegyek értéke, miután azok behatása alatt ( állanak minden külpolitikai eseménynek és háborús viszálynak. A t. képviselő ur tervezetére legyen szabad különösen egy észrevételt tennem. Azt hiszi a t. képviselő ur, hogy az általa tervezett bankrendszer folytán a közrebocsátandó bankjegyek a birodalom mindkét felében egyenlő elfogadással fognak birni: mert hiszen azok minden pillanatban beválthatók államjegyekre, melyeket a törvények értelme szerint a birodalom mindkét felében mindenki elfogadni köteles és hogy ezt bizonyítsa, szólt kereskedelmi forgalomról és kereskedelmi bilancról; de egyet feledett, hogy rendesen azért van nagyobb mennyiségű bankjegy forgalomban, mint ami beváltásra hozatik: mert a dolog természete szerint egy biztos alapú, tehát minden perczben aranyra vagy ezüstre átváltható bankjegy, mely tehát valóságos utalvány érezpénzre, sokkal könnyebben átruházható, hordozható, és küldhető, mint az érczpénz, melyet képvisel. Ez az oka a bankjegyek forgalmának. De ha bankjegyért államjegyet adunk, a KRl'Y. lí VAl'LÓ 18*?. XXI. forgalmi könnyüség ugyanaz marad, ép annyit nyom az államjegy, mint a bankjegy; már pedig ha bárkinek választása van oly jegy közt, mely a birodalom mindkét felében elfogadtatik és olyan közt, mely csak Magyarországban bír kényszerforgalommal: bizonyára mindaz, akinek csak egyszer vagy kétszer is évenként fizetése van a birodalom másik felében, szivesebben fogja az államjegyet zsebében viselni ; mint az államjegyre állapított bankjegyet; nagyobb lesz tehát a kereslet az államjegyekre, mint a bankjegyekre és így igen könnyen megeshetik, hogy értékkülönbözet lesz a kettő közt, s sokan fogják azt beváltani kívánni; s ugy azon czél, melyet a t. képviselő ur elérni kívánt független és önálló jegybankjával: elérve nem lesz. Azt is állítja a t. képviselő ur Wahrmann képviselő ur irányában, hogy az államjegyekre alapított banknak nagyobb a hitele, mint a bécsi nemzeti banknak, mely ezüst alapra van alapítva ; mert a tapasztalás azt mutatta, hogy annak ezüst készlete a hatalom által elvitetett. Engedje meg a képviselő ur, ha már ily végleteket felteszünk : akkor vajmi kevés értéket fog az államjegy is képviselni, melyre pedig bankját alapítani akarja ; — mert ilyenkor a hatalomszó ezek fölött is fogna rendelkezni. (Élénk helyeslés jobb felől.) Nézetem szerint helyesen mondja Trefort határozati javaslata, hogy nddig is, mig t. i. a valuta nem rendeztethetik: szükséges gondoskodnunk arról, bogy a bankjegyforgalom oly központi közeget nyerjen az országban, melynek igazgatósága annak idejében törvényhatóságilag jóváhagyandó alapszabályok értelmében, a kormány törvényszerű felügyelete és ellenőrzése mellett, függetlenül járjon el, s a magyar korona országai valódi hitelszükséglete fedezésére megfelelő összeggel rendelkezhessék. Méltóztatott ezen, megvallom, óvatos definitiot nevetségesnek találni, sőt annak szavaira már nem is igen emlékezni ; én azonban azt hiszem, hogy az országnak valódi érdekében az áll, hogy a bankjegyforgalom, melyet az ország nyer : önálló és független legyen, mint a határozat kívánja ; de egyszersmind az ország hitelszükségleteinek megfelelő le gyen és a birodalom mindkét felében egyforma elfogadási értékkel bírjon. Ha ezt el lehet érni oly módon, mint a határozati javaslat mondja: akkor csak az ország érdekében járunk el ; mert bármennyire igyekezzünk alkotmányos önállásunkat erősíteni : — az anyagi ügyekben oly szoros a kapcsolat a birodalom két fele közt, mely egy uralkodó alatt a kereskedési szerződés alapján egy vámterülerületté van egyesítve, hogy a mi jólétünk egyszersmind az ő jólétüket emeli és viszont. Es valóban nem 25
