Képviselőházi napló, 1869. XXI. kötet • 1872. január 24–február 28.
Ülésnapok - 1869-440
178 440. ersaágoa ülés február 20. 1872. „Önálló s egyszersmind szilárd alapokra hazai hitelünket csak egy oly jegybank felállítása által fektethetjük, mely nem kényszerforgalmu; hanem mindenkor érczpénzzel beváltható jegyeket bocsátana ki. Egy ily bank felállítása mindenekelőtt a papírpénz kényszer forgalmának beszüntetését feltételezi. A mi az államjegyek beváltása vagy consolidatioja által volna elérhető. Az volna tehát alulirt bizottsági tag véleménye szerint az első törvényhozási intézkedés, hogy a kormány odautasittassék, miszerint oly törvényjavaslatokat terjeszszen a képviselőház elé, melyek az 1867-iki törvényekben létező akadályokat elhárítva, ezen kérdés megoldását akár a birodalmi tanácsban képviselt országokkal együttesen, akár tőlük különválva lehetségessé tennék." A felolvasott sorok tanúsítják, hogy az alapeszme ugyanegy mindkét határozati [javaslatban. Mindkét indítványnak ezen alapeszméjétől azonban lényegesen eltér azon határozati javaslat, melyet Trefort t. barátom adott be. Ezen határzati javaslatban Trefort képviselő ur szintén utasíttatni kívánja a kormányt a valuta rendezése iránti egyezkedésre a monarchia másik államával. De ezen egyezkedést egyátalán nem sürgeti; oly közönyösen szól az országnak ezen vitális életkérdéséről, mintha azt vélné, hogy annak megoldása a bureaukratiai tárgyalások feneketlen medrében lefojtva ad graecas ealendas is elhalasztható. Igen ájtatos emberek, midőn oly helyzetbe jönnek, hogy az ördög nevét kell megnevezniük, keresztet szoktak előbb vetni magukra, {Derültség), sőt német körökben — hogy ne kelljen ezen szentségtelen nevet megnevezni. — körölirással szoktak élni, és az ördög helyett azt mondják : Gott sei bei Uns! (Derültség.) Ehhez hasonló szent borzalommal tartózkodik és fél Trefort határozati javaslata a bank, az önálló bankrendszer nevének is kimondásától. (Derültség.) Hogy ne legyen kénytelen ezen szentségtelen nevet kimondani, hogy ne fesse falra az ördögöt, ami tán nem jó lehetne, körülírással él, és „bankjegyforgalmi központi közeget" ismer csak. (Hosszas derültség.) Trefort Ágoston képviselő ur további határozati javaslatában csak átmeneti intézkedést javasol. Hogy mi történjék ezen átmeneti intézkedés után: arról mélyen hallgat; és ép azért, mert erről, az egész kérdésnek legfontosabb ágáról, mélyen hallgat: igen valószínű, hogy ő az ideiglenes intézkedés alatt végleges intézkedést ért; ez, nézetem szerint, annál valószínűbb, mert ő oly ideiglenes intézkedést javasol, mely egyenes ellentéte egy önálló, szilárd bankrendszer meghonosításának, mivel akárhogy csürjük-csavarjuk a dolgot, ezen ideiglenes intézkedés, miként maga az indítványozó ur és Wahrmann képviselő ur beszédeikben őszintén bevallották: az osztrák nemzeti bankkal való kiegyezésből áll. A határozati javaslatnak czikornyásan kiesztergályozott szövege pedig semmi kétséget nem enged aziránt, hogy e kiegyezés alatt csakugyan az értetik, amit Simonyi Ernő barátom ma mondott, más elvtársaim pedig tegnap és tegnapelőtt elmondottak, — értetik t. i. a bécsi nemzeti banknak — „jegyforgalmi központi közeg" nevével és czimével feldíszítendő, bizonyos tágasabb hatáskörrel ugyan, de mégis csak korlátoltan ellátandó fiókja. És én is azt hiszem, amit Helfy barátom mondott, hogy a József-téren levő osztrák nemzeti bank fiókjáról le fog vétetni a firma, melyre ez van irva: „Az osztrák nemzeti bank fiókja", és hasonlókép aranyos betűkkel (Derültség) és nagy ünnepélyességgel fel fog tétetni egy másik firma: „Bankjegy- — — Hogy is van csak? (Hosszas derültség) forgalmi központi független közeg." (Élénk derültség.) Ezen központi közegnek függetlensége — azonban, nézetem szerint, lucus lesz a non lucendo; mert hogy az osztrák nemzeti bank részvényesei saját pénzüket oly közegnek engedjék rendelkezése alá, mely tőlök valóban független: ezt higyje, akinek tetszik, — (Derültség a bal oldalon), én nem hiszem. Az előttem szólott t. szónokok a ház másik oldalán. belátták Trefort Ágoston képviselő ur határozati javaslatának ezen lényeges hiányát. Többen igyekeztek azt menteni vagy felvilágosítani. Szólott e tekintetben Falk képviselő ur is, a kinek — mellékesen jegyzem meg — tökéletesen igazsága van abban, hogy, ha az én határozati javaslatomból a lényeges pontok kihagyatnak : ugy az tökéletesen egyenlő lesz azzal, melyet Trefort t. képviselő ur benyújtott. (Hoszszas derültség.) Falk képviselő ur Trefort képviselő ur határozati javaslatának általam már ismételten említett hiányát azzal menti, hogy — mint monda — önálló szilárd érczalapu jegybank nem állittathatik föl a valuta helyreállításáig, a valuta helyreállítása pedig hosszú időt kívánván: felesleges dolog volna most egy oly intézményről, egy oly bankról szólni, melynek felállításáról csak egy-két év múlva lehet szó. De, t. képviselő ur, nem felesleges azt kimondani, ami a törvényhozás által követendő irányt határozottan I kijelölvén, egy egész ország megnyugtatására I szolgál. (Helyeslés a bal oldalon.) Nem helyes el1 hallgatni azt, a minek elhallgatása az egész j nemzetet élénken és méltán fogja nyugtalanítani. j (Helyeslés hal oldalon.)
