Képviselőházi napló, 1869. XXI. kötet • 1872. január 24–február 28.

Ülésnapok - 1869-439

J54 439. országos ülés február lí>. 1872. kod ni kell azon esetre egy oly hitelintézetről, mely Magyarországnak pénzszükségleteit fedezze. Erről pedig a határozati javaslatban egy szó sincs. A határozati javaslatot benyújtó t. képviselő ur érezte ezen hiányt, és élő szóval — mint magánvéleményt — adott elő erre vonatkozólag tervet; de az magában a határozati javaslatban nem foglaltatik. Azon tervre később lesz szerencsém elmondani nézetemet. A határozati javaslat harmadik részében végre a bankszabadság elvét mondja ki: az önálló magyar független bank csak mint ideiglenes intézkedés fogadtatván el néhány évre, azután pedig a korlátlan bankszabadság rendszere hozatván be. Magam is pártolom a bankszabadság elvét ; azonban engedelmet kérek, hogy e részben megmondjam őszintén azt is, miszerint ezen bankszabadságot csak bizonyos correctivummal tartom czélszerünek. En ugyanis ugy Németország, mint különösen Angolországban szerzett tapasztalataimnál fogva azon meggyőződésre jutottam, hogy minden országnak arany és ezüst forgalmi eszközein kivül, szüksége van egy, oly papirforgalmi eszközre, a mely az egész országban minden nehézség nélkül a kereskedelemben elfogadtassák; tapasztaltam másrészről azt, hogy azon bankoknak jegyei, melyek mindeu kormány föl ügyelet nélkül vannak keringésben, oly átaláno? elfogadásban nem részesülnek. Egyes bankok pénzjegyei bizonyos körben fogadtatnak csak el nehézség nélkül, azon körön kivül pedig már csak a pénzváltók és nagyobb kereskedelmi üzletekben, hanem a kisebb kereskedelem s a közönség részéről többé nem fogadtatnak el. Én láttam Angliában, jelesen Jerseyben, hogy egy oly kis szigetecskén, a melynek 64,000 lakosa van, 68 jegybank létezett; de láttam másrészről azt is, hogy ezen jegybankoknak pénze csakis azon kis szigetre szorult forgalmában, már a szomszéd Guernsey - szigeten csakis akadékoskodva fogadták el; azontúl pedig nem számithatott semmi hitelre. Tehát én azt gondolom, t. ház, hogy miután kétséget nem szenved, hogy az arany és ezüst forgalmi eszközön kivül egy papir forgalmi eszközre is van szükség minden országban, és pedig olyanra, a mely az ország egyik végétől a másik végéig minden nehézség nélkül elfogadtatik, s mely bizonyos tekintetben a forgalomnak és hitelnek mintegy szabályozója: ez pedig nem érethetik el, hogy ha a kormánynak, hogy ha az államnak egyatalán fogva semmi felügyelete nincs azon intézetre: ennélfogva azt óhajtom, hogy a tökéletes bankszabadság mellett létezzék egy oly pénzintézet, melynek akár kezelésére az állam közvetlen felügyeletet gyakoroljon, akár pedig azt maga kezelje. Ezen okoknál fogva nem fogadhatom el Ghyczy Kálmán t. barátom és társainak határozati javaslatát sem. Áttérek most azon expediensre, melyet t. barátom azon esetre ajánl, ha a valuta rendezése nem sikerülne, mely szerint akkor önálló magyar bank alapíttassák és fedezetül bizonyos számú államjegyekkel láttassák el. Meg volt már jegyezve, — és véleményem szerint helyesen — hogy az ily államjegyekre alapitott magyar pénzjegyeknek igen valószínűleg disagiója lenne. nemcsak az arany és ezüst irányában, a mi természetes, hanem az érczkészlettel biró osztrák nemzeti bank pénzjegyei irányában is, a mi kétségkívül alkalmatlan, kényelmetlen és káros. Tisztelt barátom hivatkozott Amerika példájára, azt állítva, hogy az ottani nagyszámmal levő, úgynevezett nemzeti bankok hasonló fedezettel birnak. Bocsánatot kérek, a hasonlatosság nem egészen áll: először is az amerikai bondsok, vagyis államjegyek nemcsak egy harmadrész erejéig vannak letéve a bankjegyek biztosítására, hanem az állam tökéletesen jót áll ezen államjegyekért; azonkívül nem kamatozatlanok ezen államjegyek mint a mieink, hanem 6 %-os kamat mellett circulálnak, circulálnak nemcsak Amerikában, hanem Európában is s azon felül nem beválthatlanok, vagy csak határozatlan idő múlva beváltandók, mint a mieink; hanem bizonyos határidő lefogása alatt. Jelesül ezen jegyek első emissioja 20 év múlva, második emissioja 40 év múlva beváltandó, beválthatók pedig az első emissio 5. a második emissio 10 év múlva is. S minthogy a beváltás bizonyos időhöz van kötve s hozzá kamat, még pedig aranyban fizettetik ; ezen jegyeknek sokkal nagyobb értékök van, mint azoknak, melyek Ausztriában s Magyarországban vannak forgalomban. Azonkívül más különbség is létezik az amerikai ugy nevezett nemzeti bankok közt és azon bank közt, melyet t. barátom itt kívánna felállítani. Az t-i. hogy azon bankok az államtól nyert biztosíték fejében ingatlan birtokot kötnek le neki jelzálogilag, vagyis az állam biztosítékain kivül egy más garantia is létezik: az illető banktársulatnak jelzálogilag lekötött ingatlan vagyona. így tehát ott a váltók és jelzálogon kivül kettős biztosíték van, mely nálunk nem létezik. Ezek után engedje meg a t. ház, hogy röviden elmondjam azt, mit tartanék én részemről legczélszerübbnek. Én, miután a valuta rendezésének szüksége kétségtelen: azt óhajtom, hogy a kormány igenis haladéktalanul lásson a kérdés megoldásához; de véleményem szerint tartózkodnia kell minden elhamarkodástól, mert a hol három