Képviselőházi napló, 1869. XXI. kötet • 1872. január 24–február 28.

Ülésnapok - 1869-439

142 439. országos ülés február 19. 1872. kényuri teljhatalommal uralja, odaérkezett mi nálunk a közvélemény, hogy egy jegybank fel­állítását és föntartását olyasvalami nagynak, óriási műveletnek nézzük, melyre csak a legna­gyobb, a legerősebb és leggazdagabb államok te­hetnek szert és csak mindennemű kedvező kö­rülmények hozzájárulásával. Ez téves felfogás. Ha jól emlékszem, Canning, a bires áme rikai állambölesész volt az, a ki azon igen he­lyes megjegyzést tette: a polgári vagy társa­dalmi rabszolgaságnak legátkozottabb .következ­ménye az, hogy a rabszolgákat még a szabad­sági érzülettől, még a szabadság utáni vágytól is megfosztja, hogy a jobbulást még álmodni se merészeljék! ÁH ez szintén a bank-egyedá­ruság hosszas föntartásáról is. Nézzük a té nyéket. Hát egy jegybankfelállitása valóban oly nagy és óriási müvelet, hogy csak választott nemzetek és államok tehetnek szert ezen boldog­ságra? íme Angol országnak már a múlt század végén 6—700 jegybankja volt; Amerikában ma 1600 jegybank létezik; Poroszországban már 1848.előtt a berlini nagy bankon kivül 8 vidéki jegybank volt, a kis Belgiumnak van két igen virágzó jegybankja; szintúgy Németalföldnek, Svéd, Norvég- és Dánországban, sőt még Európa legparányibb királyságában Göröghonban is 40 év óta fennáll két igen virágzó jegybank Athénében és Korfuban. Es Magyarország, 15 milliónyi népes­ségével, természetes gazdagságával, fejlődő hitelé­vel, nem birná önállósítani pénz-és hitelügyét ? Én legalább ezen kislelküségben nem osztoszkodha­tom. (Helyeslés bal olbahn.) Igaz, t. ház, ha nem is ezen házban, de legalább kün a folyosón és máshol is sok jobb­oldali képviselő azt suttogja: Mi is akarjuk tu­lajdonkép az önálló magyar bankot, a kormány is akarja: de nem szabad ezt kimondani, még sejtetni sem szabad. (Ellenmondás és derültség a jobb oldalon.) Nagyon sajnálom, hogy akkor, mikor jó szándékot akarok tulajdonítani a jobb oldalnak : azt visszautasítja. Azt halljuk, (Felkiáltás jobb fe­lől: Ilitől ?) hogy a valuta helyreállitására, mely nek meg keli előznie a bank felállítását: szük­ségüok van a bécsi kormány és becsi bank köz­reműködésére. Ezek pedig ezt meg nem adják, ha előre megmondjuk, hogy mi önálló pénz- és hitelügy félé evezünk. Tehát ha meg nem mond­juk, akkor talán ezt nem tudják, nem sejtik? Én nem tekinthetem a bécsi kormányférfiakat és a bécsi bank igazgatóságát oly együgyű em­bereknek, hogy át ne látnák, hogy az, ha mi néhány hét óta a valuta helyreállítását sürget­jük a lapokban és máshol: ez csak előkészítése a magyar pénz ós h-itelügy önállósításának. Le­gyünk tehát őszinték és szóljunk nyíltan, mint­hogy a titkolódzás úgyis hiábavaló. Ezzel, t. ház, a dolog főpontját, a valuta helyreállítását érintettem. Tisztultak a nézetek e tekintetben, és egyetértünk, azt gondolom, mindnyájan ab­ban, hogy Magyarország pénz- és hitelügyének önállósítása lehetlen a valuta helyreállítása nélkül. A t. pénzügyminiszter ur tegnapelőtt e tekintetben ellenmondást vélt föltalálni nagyon tisztelt barátim Ghyczy és Simonyi beszédei közt. és abból azt következtette, hogy sajátképen a baloldal maga sem tudja azt, mikor akarja a valuta helyreállítását: azonnal, közel jövőben, vagy a távol jövőben? Nézetem szerint, ezen kétely nem állhat. T. képviselőtársam Gfhyczy határozati ja­vaslata a valuta helyreállitására vonatkozó al­kudozásokat „ haladék nélkül " kívánja felvétetni, ezek a határozati javaslat saját szavai. Ugyan­ezen határozati javaslatban az is kívántatik, hogy ,,még ezen országgyűlés alatt"'terjesszebe a kormány az illető javaslatot. Tehát midőn a baloldal ma­gáévá teszi t. barátom Ghyczy Kálmán határo­zati javaslatát: ezzel azt gondolom, eléggé ki­mondja, hogy a, valutára vonatkozó intézkedése­ket azonnal kívánja életbe léptetni. Részemről t. ház, a bankmozgalom kezdetén még nem volt szerencsém 3 ház tagja lenni, a sajtóban és az enquéte-bízottság előtt kimondtam és itt szintén minden vonakodás nélkül kijelen­tem, hogy Magyarország hitel, és pénzügyének önállósítását nem képzelhetem a valuta helyre­! állítása nélkül. Ennél mi sem természetesebb, | mint hogy ez előzménye a magyar önálló hitel ; és pénzügynek. Epén mivel hazánk pénz és j hitelügyi önállósításának igen nagy fontosságot tulajdonitok: ezt egészségesnek akarom látni, a tudomány és gj^akorlat minden igényeinek meg­felelőleg; egészséges hitel- és pénzügyet pedig nem képzelhetek a valuta helyreállítása nélkül, azaz kényszerforgalommal. Eltűrhető néha-néha a kényszer-forgalom, ha a körülmények ezt ma­gokkal hozzák. Eltűrheti az ember, mint eltűr [ más bajokat, más betegségeket; de megkezdeni ! ezzel valamely országnak pénz- és hitelügyet, ' megmérgezni igy csirájában az ország nemzet­I gazdászati életét: ezt semmikép el nem fogad­hatom. (Kerkapoly Károly pénzügyminiszter közbeszól: Ebben egyetértünk!) Annái jobb. Ha egyetértünk a ki­indulási pontra nézve: rernéirylem,hogy a kiviteli mó­dozatra nézve szintén egyet értünk. (Kerkapoly pénzügyminiszter közbeszól: Meglehet! Halljuk 1) A kér­dés az, t. ház. vajon lehetséges-e most a valuta helyreállítása ? ez ugy gondolom, egész vitánknak főpontja. Megengedem, hogy nehézségekkel és áldoza­tokkal • fog ,járni az; de szabadjon egy előzetes

Next

/
Thumbnails
Contents