Képviselőházi napló, 1869. XXI. kötet • 1872. január 24–február 28.

Ülésnapok - 1869-438

488. uraságot; ülés február 17. 1872. 129 maradunk, ha mindenekelőtt a czélt tartjak szem előtt, a ezél pedig Trefort képviselő ur javasla­tában jól van körülírva, és azért csatlakozom ahhoz, és ajánlom a t. háznak elfogadás végett. Igen sok részletes dologra ereszkedhetnem ki, azok közül, amik a képviselő urak, különö­sen Ghyczy és Simonyi képviselő urak által mon­dattak. De azt gondolom, hogy nem lesz termé­keny a részletekbe való boesátkozás; ugyanazért, ha csak az ezután fölszólalók részéről erre al­kalom nem fog adatni: föladatomnak eleget tet­tem és a t. házat eléggé tájékoztatom, ha con­statálom, hogy meggyőződésem és a kormány meggyőződése is az, hogy Magyarországot igenis megilleti, és Magyarországnak saját érdekében követelnie kell egy önálló bankrendszert; töre­kednie kell, hogy az egészséges és szilárd alapo­kon nyugodjék, minek a valuta rendezése és an­nak folytán helyreállítása képezi előfeltételét, és ez az, a mivel épen ezért foglalkoznunk kell. Addig is azonban, mig ez eléretnék : az eddigi állapot a nemzeti bankkal, a mint ezt a bank­ügyi bizottság jelentése találóan festi, fön nem tartható, ennélfogva a három rendelkezésünkre álló módok egyikével segíteni kell, hogy elérjük azon czélt, melyet Trefort képviselő ur határo­zati javaslata találóan tűzött elénk. Hogy me­lyik utón? ez a lehetőségektől függ: attól, hogy melyik utón mennyire tudunk menni; és miután ez nemcsak magunktól függ, azt, melyik útnak adunk elsőséget: ma megmondani nem lehet és én épen abban látom a határozati javaslat elő­nyét, hogy nem dönt már előre, hogy egyiknek sem ad elsőséget; de e mellett nem zárja ki a lehetséges módok egyikét sem. {Zajos éljenzés jobb felől.) Elnök: Simonyi Lajos b. képviselő ur szavainak helyreigazítása végett kivan szólani. (Halljuk!) Simonyi Lajos b.: Az igen t. minisz­ter ur nem értette tökéletesen szavaimat, és en­nekkövetkeztében a házszabályok értelmében reetificalni akarom azokat, és két észrevételt kell tennem. A valuta rendezését — mint mindenki a házban, — én is óhajtom; a valuta rendezését csak a viszonyok természetszerű fejlődése után tarthatom eszközölhetőnek. A valuta erőszakos rendezését károsnak tartom. Hogy az mikor ren­deztethetik, rövid vagy hosszabb idő alatt: azt, sem én, de senki a házban megmondani, meghatá­rozni nem tudja; ennek következtében t. ház nem mondhattam azt, hogy „a valuta rendezé­sét csak hosszabb időre kívánom." A másodikra nézve azon egy észrevételem van a provisoriumra nézve^ 1876-ig. Én azt mondám, hogy ezen ideiglenes in­XÉFV. H. NAPLÓ I87-J XXI. tézkedés csak 1876-ig történik és hogy ha ezen ideiglenes jóért, mely elnyerendő volna az által, hogy a nemzeti bank itt tán kedvezményeket adna, hogy ha ezen ideiglenes jóért, ezen ideig­lenes csekély nyereségért a kormány a bank szabadalmát 1876-on tul terjesztené : akkor bo­csánatot kérek a hasonlatért, ugy tekinteném a kormányt mint Ezsaut a ki a lencsét megette. Tisza Kálmán: Nem fogom a t. ház türelmét a szőnyegen forgó kérdéseknek beható tárgyalásával hosszasabban férasztani, nem pedig azért, mert többen elvrokonaim közül, jelesen Ghyczy Kálmán igen tisztelt képviselőtársam ki­fejtvén tegnap nézeteit, és miután tudom, hogy mint indítványozónak van még joga reflectálni azokra, a melyek itt ellenében elmondattak: egy­átalában nem is volt szándékom ezen kérdéshez szólani .• tegnap azonban az igen tisztelt pénz­ügyminiszter urnák nyilatkozata bírt arra, hogy mégis felszólaljak; felszólaljak pedig különöseb­ben és mindezek fölött azon eljárásra vonatko­zólag, mely ezen kérdéssel szemben az igen tisz­telt kormány részéről követtetik. Az igen tisztelt miniszter ur tegnap azt mondotta, hogy ő időkímélés kedvéért eg7­szerre szándékozik felelni és nem tartaná helyes­nek, ha mindenkinek külön felelne. Ebben igaz­sága van. Én sem tartanám ezt helyesnek, és igen is illendőnek tartom, hogy a miniszterek felelési jogukat ne ugy értelmezzék, hogy min­den perczben felszólaljanak: hanem hogy össze­szedjék a felhozott argumentumokat és azután azok ellenében mondják el nézeteiket. De nagy különbség van e közt és nagy kü­lönbség van a közt, hogy a kormány álláspontja ily fontos vitában ismert legyen és én bátran merem állítani, hogy ott, hol valódi parlamenta­lismus van: a parlament ily fontos kérdés vita­tását meg sem kezdi, mielőtt a kormáuy állás­pontját nem körvonalozza. (Helyeslés bal felől) Igen jól tudom, hogy nem nagyon régen Angliá­ban is egy hasonlag conservativ kormányférfi megkisérlette ily módon a ház által határozatot adatni saját álláspontjának jelzése nélkül, ezen határozat kivitelére vállalkozni. De azt is tu­dom, hogy oly kifejezésekkel utasíttatott rendre nemcsak az ellenzék, hanem saját pártja részé­ről, melyeket ha itt elmondanék, tán még az elnök rendre utasítását is magamra vonnám. (Helyeslés bal felől.) Mert ott érzi és tudja minden ember, hogy a parlamenti rendszernek egyik alapföltétele, hogy minden ily nagy fontosságú kérdésben a kormány álláspontjáról a házat, mielőtt ez a vitát megkezdi, tájékoztatni tartozik. Ha ezt a kormány elmulasztja, akkor a parlamentalismus alapelvei ellen vét. {Helyeslés bal felől.) 17

Next

/
Thumbnails
Contents