Képviselőházi napló, 1869. XX. kötet • 1871. deczember 21–1872. január 23.
Ülésnapok - 1869-416
gO, ***• országos ül< mányok rendezése és egyátalában az államvizsgálati ügynek szervezése legszorosabb összefüggésben áll a jog- és állam-tudományi karnak szervezésével. Nem lehet az állam-vizsgálati szervezetet életbe léptetni máskép ; mint ha a jogi és állam-tudományi karnak tanulmányai is rendeztetnek és szerveztetnek. A legszorosabb öszszefüggésben áll különösen az államvizsgák kérdése és ügye a tanszabadság kérdésével; mert a jogi és államtudományi tanulmányoknak egyetlen egy regulatora a tanszabadság elve szerint az államvizsga-rendszerben található. Az akadémiáknál és collegiumoknál, hol nem áll fen a tanszabadság rendszere, hanem a szorosabban vett vizsgálati félévi vagy évi rendszer : ott az államvizsgáknak jelentősége csak az, hogy az állam magának meggyőződést szerezzen a tudománynak és képességnek azon fokáról, melyet az akadémiák vagy eollegiumok tanulói leginkább azon tudományokban szereztek maguknak, melyek az életben a legszükségesebbeknek tartatnak, t. i. melyek szorosabban jogi vagy bírósági vizsgáknak neveztetnek. Az államvizsgálatok rendezése tehát az egyetemen a tanszabadság elvével, az akadémiáknál pedig azoknak ugy szólván rendeltetésével, czéljával és felfogásával van a legszorosabb összefüggésben. Annálfogva ezen ügyet magába véve a szervezésnek rendezése nélkül eldönteni, vagy tökéletesen tisztába hozni majdnem lehetetlen s ennélfogva a ház határozata következtében első kötelességemnek kellett lenni, hogy magamat tájékozzam azon hiányok iránt, a melyek az eddigi államvizsgálati rendszerben mutatkoztak, tájékozzam magamat azon szükségletekre nézve, melyek az állam-vizsgálati rendszer változtatására nézve főként a jog-akademiáknál mutatkoznak, a hol eddig egyetlenegy volt a bíróság; és több részről már azon kívánság nyilvánult, hogy az úgynevezett államtudomány is behozattassék. Ezen hiányok kipuhatolására és az adatok beszerzésére nézve intézkedtem. Mikor ez meglesz és mikor szervesen a jogi tanulmányokkal lehet ez ügyet rendezni: nem kósendem a ház határozatának e tekintetben eleget tenni. Egész őszinteséggel már a pénzügyi bizottság előtt elmondottam a dolog állását és azt ismétlem itt is, hogy tudniillik nekem legőszintébb akaratom, hogy ez minélelőbb megtörténjék; de ez csak ugy fog kellő sikerrel megtörténhetni : ha ezt egyszersmind a tanulmányok rendezésével is egybe lehet kapcsolni. Várady Gábor: Magától értetik, t. ház, hogy a miniszter urnák nyilatkozata szerint is a háznak ide vonatkozó határozata továbbra is épségben fenntartassák (Helyeslés). Elnök: Megszavazza a t. ház az előjaauár 10. 1872. irányzott 8500 forintot? (Megszavazzuk!) Ezen összeg tehát megszavaztatik. Fentartja a t. ház az e tekintetben hozott határozatát is ? {Fentarijuk !) Ezen határozat tehát megujittatik. Következik a harmadik czim. Széll Kálmán jegyző (olvassa a ffl-ik czimet): Felsőbb tanintézetek. Pesti királyi egyetem. Kautz Gyula előadó (olvassa a pénzügyi bizottság jelentését) : &) A felsőbb tanintézetek élén jelentkező tudomány-egyetemet illetőleg, a bizottság mindenekelőtt az egyetem világi karbeli tanárainak fizetése kérdésére fordította figyelmét, s a tavalyi tételektől eltérőleg a minisztérium által magasb összegben előirányzott Esetést, mely szerint egy rendes nyilvános egyetemi tanár szabályszerű fizetése (megmaradván az évtizedes fizetési fokba előléptetésre való igénye) ezentúl 2500 forintot tenne: a t. háznak elfogadásra ajánlandónak találta; és pedig tekintettel egyfelől a t. ház által már tavaly is határozatilag kimondott azon elvre, hogy az érintett 2500 forint a tanárok nyugdíjazásánál alapul és mérvszabályul szolgáljon s a minisztérium a tanárok fizetési ügye szabályozására mielőbb előterjesztést tegyen; másrészt aira, hogy azon 24,000 forintnyi tétel, mely a tanárok fizetésének 2500 forintig való kiegészítésére már két költségvetésben a t. ház által elfogadtatott, ez uj szabályozás folytán, mint magától értetődik, megszünend s igy az e czimen mutatkozó kiadási többlet, (mely részben még onnan is ered, hogy néhány tanárral, jelenleg több van a költségvetésbe fölvéve) nem 66.000 ; hanem csak 42,000 forintot teend. Nem kellvén különösen utalni arra, hogy csak a tanári erők illő díjazása mellett várható; hogy jeles tehetségek a tanári pályához fordulandnak, a működésben álló tanárok hivatásuknak teljesb mértékben felelendnek meg, fiatalabb erők pedig kitartó buzgalom és munkálódásra fognak serkentetni. A személyes járandóságok rovatában ezek szerint az előirányzott tételek meg volnának szavazandók, megjegyeztetvén: a) hogy a jog- és államtudományi karnál az ] tanárra előirányzott 2100 forint a miniszter által tett előterjesztés szerint hibásan vétetett fel a költségvetésbe, s az illető tanár a többi rendes és 2500 forint fizetéssel és 315 forint pótlókkal előirányzott rendes tanárok közé tartozik: tehát a jogi karra helyesebben 87,505 forint lenne megszavazandó. Jámbor Pál jegyző (olvassa a különvéleményt.) A 3-ikczim 1. rovata alatt a pesti kir. egyetemi tanárok rendes fizetéseinél az 1871 évi
