Képviselőházi napló, 1869. XX. kötet • 1871. deczember 21–1872. január 23.

Ülésnapok - 1869-416

78 416. országos ülés január 10. 1872. De erről sem akarok hosszasabban szólani; hanem ami fölött csodálkozásomat kell kifejeznem : az, hogy az ország pénzét és a cultusminiszter idejét oly alapítványok veszik igénybe, melyekhez sem a cultusnak, sem a közoktatásnak semmi köze. Ilyen például a minisztérium által közzé tett kötetben a Zsigray-féle alapítvány. Tudja-e a t. ház, hogy mi czólja ezen Zsigray féle alapítványnak? hét magyar nemes leányok segélyezése. En nem tudom, mi köze a eultusminiszternek e magyar leányok segélyezéséhez. (Derültség.) Még egy más sokkal különösebb példát idézek. (Halljuk.) Ez a Mühlborn-féle alapítvány, melynek czélja: azon nyitramegyei nők segélyezése, kik 1855. óta az evangelicus vagy ágostai hitvallásról a katholikus hitre áttértek. Ezzel foglalkozik a cultusminiszter, ez veszi igénybe a cultusminiszteriumnak idejét. Itt van még például a Tallián-féle alapi tvány, minek a czélja: a deszenszky János leányárvái segélyezése. Mi köze a cultusininisteriumnak ahhoz, ha a Jeszenszky család leányainak van-e segélye, vagy nincs ? (Derültség.) Mindez oly magán dolog, mely a cultusminiszteriumot semmiképen nem érdekli. Itt van továbbá a X-féle alap, mely kétség kivül több hivatalnokot vesz igénybe, mert tőkéje a múlt évben 144,000 forintot tett. És mi ezen alap hivatása ? tiz magyar nemes hölgy ellátása. Es ez a mint mondám, a eultusminiszterium kezelésére bizatik. En be nem láthatom, mi köze a cultusminiszteriumnak mindezen nemes vag}

r áttért hölgyek ellátásához, és miért kell ezekre nézve az ország hivatalnokait felhasználni. Ha ennyi alapítvány és ennyi mindenféle a eultusminiszterium kezelése alá nem illő alap nem volna ott: akkor mindjárt lehetne a számvevőség személyzetét legalább felével megkevesbíteni, s ezzel az ügyek száma kevesbednék. Ajánlom ezt a t. cultusminiszter figyelmébe, ki azon panaszkodott, hogy igen sok a munkája. Én szintén nagyon szeretném, hogy a közoktatás és népnevelés ügyével foglalkoznék a minisztérium és ha erre hivatalnokainak nincs elég idejök: akkor vegye el tőlük azon nemes s nem-nemes hölgyek ellátását; fordítsa figyelmét kizárólagosan a nevelésre, a közoktatásra : akkor kevesebb lesz a személyzet és jobb a munka. (Helyeslés bal felöl.) Elnök: Méltóztatnak elfogadni a pénzügyi bizottság véleményét ? (Elfogadjuk !) Ennek következtében a központi igazgatás 221,060 írtban szavaztatik meg. Széll Kálmán (olvassa.) Tanulmányi ügyek igazgatása 276,069 frt. Kautz Gyula előadó: A pénzügyi bizottság ajánlja a t. háznak az összeg megszavazását és pedig mind a személyi járandóságra mind a dologi kiadásokra nézve. P. Szathmáry Károly: T. ház! Már a múlt költségvetés alkalmával voltam bátor fölszólalni azon tetemes kiadás ellen, mely a tankerületi főigazgatóságokra fordittatik. Mondtam akkor, hogy egyéb dolguk nem lévén, mint az úgynevezett királyi kath. gymnasiumokra és az azokban történt vizsgákra felügyelni : óhajtandó lenne, hogy a kormány a szerint intézkedjék, hogy mint a protestánsoknál történik, miután itt tisztán katholikusokról van szó, tegyék azt ép ugy, mint a protestánsoknál ingyen az illetők, és a 28 ezer frtot fordítsa az állam 28 népiskola évi segélyezésére. Valóban, ha valamiben nehézség van, e tankerületi főigazgatóság mint ege'szen fölösleges dificultáltathatik, mert a főigazgató nem más mint képviselője a kormánynak. Ha a tanfelügyelők jelen nem lehetnek a vizsgákon, vagy erre nem alkalmasok: állíttassanak a gymnasiumok felügyeletére mások, kik az összes gymnasiumokra felügj^eljenek. Miért is kérem a t. házat, és a kormányt méltóztassék ezen összeget kitörülni s helyesebb czélokra fordítani, ajánlván az egyházaknak és az illetőknek, hogy az úgyis nagyon tehetős praelatusok teljesítsék ezen kötelességeket ingyen. Csiky Sándor: T. ház! Elismerem ugyan, hogy azon a nemzet számolhat felvirágzásra és jólétre, melyben a tanítás s a vele egy utón járó miveltség és értelmiség mentől magasabb fokra emelkedik, ezen czélnak elérésére pedig a tanítás ügyének minél jobb karba való helyezése s kellő felügyelet alá való tétele kívántatik; de t. ház, a fölöslegest, a mi mellőzhető és a mire nincs szükség, és a mi a czélnak elérésére nem vezet, az oly kiadásokat fölfogásom szerint az államnak terheltetéfcével megtenni nem kell, sőt meggazdálkodni szükséges. Ez lévén nézetem, t. ház, én itt a tanintézeti ügyek igazgatásáról szóló 11. lapon 41, főtanfelügyelőnek. . . . (Felkiáltások: Nem. arról van most szól) Elnök: Most a tankerületi főigazgatókról van szó. Csiky Sándor: Akkor fentartom magamnak a jogot, hogy később annak idejében szólhassak az általam említett tételhez. Madarász József: T. ház! Pártolom; Szathmáry Károly t. képviselőtársamnak előadását, óhajtottam volna, hogy szándékát határozati javaslat alakjában terjesztette volna a ház elé. Miután ő ezt nem tévé: bátor vagyok e részben azt, a mit fölszólalása folytán én is