Képviselőházi napló, 1869. XX. kötet • 1871. deczember 21–1872. január 23.
Ülésnapok - 1869-416
76 416. országos ülés január 10. 1872. vetkeztében az osztálytanácsosok számát is, hogyha vége vettetnék azon jelenleg fennálló kuszáitságnak, melynél fogva mindenféle ügyek, például az ösztöndijak majdnem minden osztályban előlbrdaluak. Némi változás eszközöltetett ugyan a boldogult báró Eötvös halála óta: de ezen változtatások, mint maga a miniszter ur is be fogja vallani, nagyon csekélyek. Legnagyobb akadálya a központi igazgatásnak az, hogy nálunk a vallás- és közoktatási miniszter ur oly sok teendővel van terhelve, mint más országban sehol. Azonkívül, hogy kénytelen statistikával, tudományos paedagogiával, a parlamenttel és a közigazgatás mechanismusával foglalkozni, még gazdálkodni is tartozik. Ezen anomália a ház ezen oldaláról már íelhozatott és én ismételve ajánlanám, hogy a közoktatási miniszter ur a kezelése alatt levő alapítványi jószágokat, ós a többi minisztériumok is, a földmivelési minisztérium ressortjába tegyék át. Ez, a mit részemről figyelmébe ajánlok a miniszter urnák, és még csak arra kérem, hogy legyen tekintettel azon tényekre, melyeket a központi személyzet hanyagsága, vagy tájékozatlanságára vonatkozólag előadtam és szíveskedjék okát adni annak is, hogy miért nincs megemlítve a tanulmányi alap állapota; továbbá, hogy mi szándoka van ez iránt és mikor fog e tárgyban előterjesztést tenni a háznak. Pauler Tivadar vallás és közoktatási miniszter: T. ház! Schwarcz Gyula képviselő ur a központi igazgatásra tett előirányzatomat két szempontból támadta meg. Először azt állította, hogy a személyzet aránytalanul nagy; másodszor, hogy a személyzet nem ugy végzi teendőit, a mint azokat végeznie kellene. Ami az elsőt illeti: én ugy hiszem, hogy a személyzet meghatározásánál nem annyira idegen országokra és azok viszonyaira, hanem inkább saját viszonyainkra kell ügyelni. Lehetséges, hogy más országokban kevesebb tiszviselővel be lehet érni; mert ott az ügyek főkép a tanulmányok körül rendszerezve levén, csupán csak folytattatnak és úgyszólván csak az igazgatás teendői végeztetnek. Nálunk a dolog egészen másként áll. Nálunk, mint a t. ház tudja, nemcsak intézkedni, kormányozni; hanem nagy részben szervezni és szerves intézkedésekről is gondoskodni kell. Áll ez főleg azon tárgyakra, melyek az úgynevezett második osztályba tartoznak, t. i. a népoktatásra vonatkozó ügyekre nézve. Ezen osztályban az 1868. XXXVIII-ik törvényczikk meghozatala óta a munka annyira meggyült, és annyi teendője van az illetőknek, hogy összehasonlítva az előbbi munkával, ezen osztályban alig lehet az arányt meghatározni és világosan kifejteni. Ha már most azon személyzet számát vesszük, mely a minisztérium megalakulásakor volt: az akkori fogalmazói személyzet az államtitkárral együtt 47 egyéuből állott, jelenleg pedig 41 egyénből áll. A volt helytartótanácsnak személyzete azon szakra, mely a cultusminiszterium ügyeivel foglalkozott, állott 36 egyénből és igy leszámítva az elnökségnél alkalmazott 2 egyént, három egyénnel van jelenleg több a cultusminiszteriumnál, mint volt a helytartótanács ideje alatt, a cultusminiszterium tárgyaival foglalkozó osztályban. Az utolsó időben pedig szaporodtak ezen tárgyak az erdélyi,szaporodtak a régészeti, szaporodtak a művészeti tárgyakkal, szaporodtak a szervezkedési intézkedésekkel. Én annálfogva a cultusminiszterium személyzetét, a mint az most van, szerfelett nagynak nem tarthatom, főkép összehasonlítva a többi minisztérium személyzetével s azok teendőivel. Ami már most a munka teljesítését illeti, nehéz ítéletet mondani, egyes példák és egyes adatok alapján. Ha áttekintem a minisztérium összes ügykezelését: akkor én a tisztviselők legnagyobb részétől sem a szorgalom, sem az ügyességnek bizonyítványát nemcsak meg nem tagadhatom, hanem kénytelen vagyok a t. ház előtt nyíltan kimondani s kijelenteni, hogy a cultusminiszterium személyzete nagy részben oly férfiakból áll, kik végzik nemcsak hivatalbeli kötelességöket, hanem kik az irodalom terén is érdemeket szereztek magoknak. Nem tartozom azon emberek közzé, kik azt hiszik, hogy a legjobb alkotmány a jó igazgatás; hanem meg vagyok győződve, hogy jó igazgatás és jó kormányzat egyik alapfeltétele az ország jólétének; a jó kormányzatnak pedig egyik alapfeltétele t. ház a tiszviselők buzgalma, a tisztviselők ügyessége, a tisztviselők szorgalma. {Helyeslés.) Ha már most kellő adatok nélkül ezen tisztviselőkart megtámadjuk, ha az ügykezelésben gyarlóságot, renyheséget szemére vetünk: akkor t. ház még azokban is elfogjuk lankasztani a buzgalmat, kik kötelesség-érzetöktől indíttatva minden erejöket arra fordítják, hogy hivatásuknak megfeleljenek. (Helyeslés.) Az ilyen átalános gáncsok nem csak károsan hatnak a mostani tisztviselőkre; de károsan hatnak meggyőződésem szerint a tisztikarnak jövőbeli szervezésére is. Mert ha azt tapasztalja a képes fiatal ember, hogy az úgyis sok ügygyel-bajjal járó hivatalos pályán, az a jutalma, hogy a helyett, hogy szorgalma, — melyet megítélni sajátlag csak az bir, ki az ügykezelésbe részletesebben be van avatva — eüsmerésre találna, csak gáncsokra számithat: — akkor ez által igen soknál meg fog szűnni az ösztön azon pályára lépni, hol
