Képviselőházi napló, 1869. XX. kötet • 1871. deczember 21–1872. január 23.

Ülésnapok - 1869-416

72 416. országos ülés január 10. 1872, azt tehát nem tudom, adtam-e és mennyi időre adtam engedélyt; de nem emlékszem, hogy oly hosszú időre adtam volna; mert akkor a háznak is kellene róla tudnia, miután az elnök két hétnél hosszabb időre nem adhat távozhatási engedélyt, és igy, ha két heti szabadság időt adhattam is; de hat hetit nem adhattam semmi esetre. Kérem a harmadik kérdést. Lázár Ádám : Midőn illetőségeit utalványozta, a házszabályok 172. §-át szem előtt tartotta-e ? Elnök: Már erre nem ily röviden, de körülményesen fogok felelni. Emlékszik a t. ház, hogy egyszer egy zárt ülésben felhoztam, miszerint a házszabályok azon §-a, mely szerint a képviselők bizonyos esetekben illetőségöket elvesztik : tartalmaz olyasmit, a mit ellenőrizni nem lehet; mert azt, hogy ki van mindig jelen az ülésen s ki nincs : egy átpillantással megtudni nem lehet, s ugy azt ellenőrizni sem lehet másként, mintha minden nap felolvasnék a képviselők jegyzékét. Erre azonban csak akkor van feljogosítva az elnök, ha a ház határozat nem képes. Ekkor egy képviselő ur felszólalván a ház átalános helyeslése mellett azt monda, hogy e dolgot mindenkor az illető képviselő becsületszavára kell bizni ugy, hogy a ki a nyugtát beadja : az becsületszavát köti le azért, hogy itt volt, és hogy illetékeit nem veszi fel jogtalanul. (Helyeslés.) Ezért tehát nem az elnök felelős, hanem a képviselő, a ki becsületszavát kötötte le. (Átalános helyeslés.) Én nem egyes képviselőknek állitom ki a nyugtákat, hanem kiállitom annyi számát a nyugtáknak, a hány képviselő van, s az illető képviselő tudja, hogy illeti-e őt a dijja vagy nem? (Helyeslés.) Nem példátlan az, hogy több képviselő ur igy herczeg Eszterházy Pál, Siskovics Tamás, Dietrich Ignácz, magok töfcőlték ki illetéköket, megjegyezvén, hogy ekkor engedelem nélkül voltak távol és igy nem vették ki dijaikat. (Tetszés és helyeslés.) Én jóhiszeramel állitom ki a nyugtákat, s a ki azt kiveszi: felelős azért, vajon azt illetékesen veszi-e fel. Ha már vád támad az iránt, hogy az illető nem volt itt, s illetékét mégis felvette : igen természetes, hogy a felvett illetékeket visszakövetelni pénztárunknak joga van. (Helyeslés.) Magam részéről megfeleltem a kérdésekre, s a további eljárást bizom a t. házra. (Átalános helyeslés.) Lázár Ádám: Az utolsó kérdésre adott felelettel meg vagyok elégedve, az előbbire azonban kérem a t. elnök urat : méltóztassék, Ígéretéhez képest, utánna nézni, hogy mennyi időre adatott a? engedély. Elnök: Ismételten megjegyzem, miszerint hat hétre semmiesetre sem adhattam engedélyt ; hanem legfőlebb csak két hétre. Következik a napirenden levő tárgy, előbb azonban miniszterelnök ur kivan szólani. Lónyay Menyhért gr. miniszterelnök : T. ház! Nem szivesen hátráltatom a budget-tárgyalás befejezését, mert mindenekelőtt szükséges, hogy az államháztartás a folyó évre mielébb megállapittassók, miután még több rendbeli fontos törvény tárgyalására lett a t. ház a hátralevő rövid ülésszak alatt hivatva; azonban a dolog sürgősségénél fogva egy rövid előterjesztés kíséretében egy határozati javaslatot kívánok a t. háznak benyújtani. A határozati javaslat oda terjed : méltóztassék a t. ház egy 15 tagból álló országos bizottság kiküldését elhatározni, melyhez 10 tagot a képviselőház, 5 tagot pedig a főrendiház választana a végből, hogy ezen bizottság mielőbb adjon az országgyűlésnek az iránt véleményt: vajon a minisztérium tervezete az országgyűlés mindkét házának és ezek hivatalos helyiségének rövididő alatti kellő elhelyezéséről elfogadható-e ? Szabad legyen a tervezetről előlegesen a következőket jelenteni. Enazt hittem itt az ideje, hogy most, midőn néhány nap múlva az alkotmányos kormányzatnak már ötödik évét befejezzük és ezen idő alatt a parlamentalis élet gyökeret vert és mint hiszem, mindinkább életerősnek fog bizonyulni: az országgyűlés az ország fővárosában ne legyen többé zsellér, és — távol ugyan minden fényűzéstől — gondoskodjunk arról, hogy az országnak alkalmas helyen mielőbb legyen saját háza. A nemzet méltóságához nem tartom illőnek, hogy a nép képviselői tanácskozás végett idegen telken gyűljenek össze. Tudva levő, hogy ezen ház, melyben már 6 éve ülésezünk: idegen telken fekszik, a város azt csak 10 évre engedte át. A felsőház az ország egy diszes épületében tartja ugyan üléseit, de azon épületnek rendeltetése egészen más s az ottani ülésezés által részben czéljától elvonatik. E mellett a képviselőház helyisége nem is elegendő, az osztályülések megtartására nincsen kellő helyiség, nincsen hely a könyvtár, irodák és levéltár számára, sőt a pénztár már nem is fér el, és az elnöknek őt megillető diszes lakásáról épen nincsen gondoskodva. Szükséges tehát ezek iránt mielébb intézkedni. Az intézkedésnek nézetem szerint 3 módja van, vagy egyezkedni kell a várossal ezen telek végleges megvétele iránt és építeni ezen teleknek üres részén annyit, a mennyit csak lehet ; azonban a gazdasági bizottság tárgyalásaU .-•