Képviselőházi napló, 1869. XX. kötet • 1871. deczember 21–1872. január 23.
Ülésnapok - 1869-412
52 412. országos iiié? t tóban és magyaráz nekik. Miért nem mennek be a szobába, kérdem, a felelet volt: hogy nem férnek be. Hát télen mit csinálnak? kérdem, akkor nem járnak. Hát a tanfelügyelő hol van ? Arról senkinek tudomása nem volt, (Mozgás a bal oldalon.) az sem Aszódon, sem annak vidékén soha nem volt. Volt egyszer a püspöknél ebéden, ez volt az egész. (Derültség.) Valóban kívánatos lenne, hogy a tanfelügyelőknek szigorú kötelességökké tegyék az ellenkező eljárást. Annyi évek óta vannak már tanfelügyelőink, ós azon a vidéken például tan- J felügyelő még nem volt soha. En részemről ezen gazdag, derék építkezéseket, melyek itt Pesten vannak, pl. a monumentális vámház, azután isten tudja valami Albrecht-ut, melynek semmi haszna, csak parádénak valók: nem helyeslem és azt hiszem, hogy ha mindebből a felesleget elvennők, az országban igen sok iskolát lehetne állítani. Kérem, ezen gazdálkodás emlékeztet engem valamire. Ismertem egy tábornokot, a ki igen nagy, fényes ebédeket szokott volt adni. Sok vendége volt mindig. Midőn a fényes ebédnek vége volt, odanyujtá meggyújtott szivarát szomszédjának, s a vendégek aztán egymásnak nyújtották az égő szivart, hogy a gyufát kíméljék. A tábornok, kérem, a gyufával gazdálkodott. Ugy vagyunk mi is. Itt Pesten fényes paloták emeltetnek, a vidéken pedig gazdálkodnak a gyufával, a tanLók fizetésével. Ezeket ajánlom a t. miniszter urnák, hogy közoktatásügyi viszonyainkat ezek értelmében igyekezzék javítani. Én részemről semmit szivesebben meg nem szavazok, mint a közoktatásügyi minisztérium költségvetését, s óhajtom is, hogy ez minél nagyobb legyen. Táncsics Mihály : T. ház! Értésemre esvén, hogy a közoktatásügyi miniszter ur még ma felelni kivan: ezért egyrészről, másrészről pedig azért is, mert Miletics képviselőtársam (Halljuk!) oly dolgok ot mondott el, (Halljuk!) melyek ellen nekem tiltakoznom kötelességemmé vált : de azzal most a t. képviselőházat untatni nem akarom, hanem ahhoz egy ideig készülök, hogy megczafoljam azon balhiedelmet, a melyet a szerbajku polgártársak hazánk irányában táplálnak; ennélfogva kijelentem, hogy ha ugyan a t. miniszter ur felelni kivan : elállók a beszédtől és neki adom át a szót. Gonda László: Én a szótól elállók. (Helyeslés.) líázár Ádám : A szótól elállók. (Helyeslés.) Madarász József: T. ház! Csak néhány perezre veszem igénybe a t. ház figyelmét. (Halljuk!) Paczolay János képviselő ur szükségesnek vélte Komárom városa igen érdemes képviselőjéeeascaürér 22. 1871. nek és Szontagh Pál külön-véleményére hivatkőzni. En nem helyeslem az oktatásügy körüli levonásokat ; azonban nehogy azon vélekedés terjesztessék az egész országban, most, midőn ünnep ós szünidő lesz, hogy a külön-vélemény aláírói a népnevelésre nézve valami irtózatos ellentétest óhajtanak, csak röviden kívánom jelezni: mi az, mi a külön-vóleményben levonatni kívántatott. Először a pesti egyetemi tanárok fizetése nem kevesbittetik, csak azon állapotban 2900 írtban kéretik meghagyatni, melyben tavaly volt. Indokoltatik ez azzal, hogy az egyetem rendezése ugy is küszöbön levén: e kérdés akkor döntessék el. A második — Budán kéretik egy alreáltanoda felállítása. Azt mondja a különvélemény: Budán tart az állam egy főrealtanodát. A törvény kötelességévé teszi Buda városnak, hogy felsőbb népiskolát állítson, melyben az alreáltanoda tanulmányai taníttatnak. Tehát a külön-vélemény csak azt kéri, hogy az állam ne terhelje az egész országot, — Hontvármegyének népességét, miként Paczolay képviselőtársam magát, — szavát nem jól választván meg, kifejezte, ő Hont vármegyének képviselője, holott csak azon megye egyik kerületének képviselője — tehát az egész ország, és Hont vármegj^e azon kerületének népessége is be fogja látni, hogy a külön-vélemény csak az adózókat akarja ezáltal megkímélni ott, hol Buda városnak kötelessége épen az állami tőke megkímélése végett, a népnevelósre megtenni azt, mit jelenleg elhanyagolt. Harmadik a lőcsei reáltanoda, mely főreáltanodává kívántatik átalakíttatni. Erre nézve azt mondja a külön-vélemény: Lőcsén az állam úgyis tart alreáltanodát, s mire való ott, midőn a város semmivel nem járul hozzá, egy főreáltanodát is állitani, holott az oda közel eső Kassán a főreáltanodában a tanulók száma nem több 10 i-nél. Következik ezután a felsőbb népiskolákra kért 100,000 frt. Ezt azért ajánlja a külön-vélemény töröltetni; mert 18 70-re megvolt szavazva, s mégsem járult egy község sem ennek kéréséhez. Az ötödik és hatodik rovat régi emlékek fenntartásáról szól. A külön-vélemény az itt kört összegeket részben kevesbittetni, részben csak a múlt évihez képest kéri megállapittatni. Ugy hiszem, ezek nem oly fontos tanintézeti s nevelési tárgyak, melyekre azt lehetne mondani, hogy Komárom városának t. képviselője — a mint mondatott •— improductiveknek tartja a népnevelésre fordított kiadásokat. Ezt kívántam Paczolay képviselőtársam beszédére megjegyezni.
