Képviselőházi napló, 1869. XX. kötet • 1871. deczember 21–1872. január 23.
Ülésnapok - 1869-427
392 427. országos ülés január 23. 1872. létező egyetlenegy szerb gymnasium fölött páleza töretik, és a magyar nemzet becsülete koczkára tétetni szándékoltatik. Igaz ugyan, a mit a t. miniszter ur mondott, hogy ezen gymnasium alaptőkéje magánosok adakozásaiból keletkezett; de azt is hozzá kell adni, hogy későbben, mikor ez alaptőke nem volt elegendő : nemcsak egyes szerbek adakoztak, hanem főkép az újvidéki szerb község is, mely terjedelmes épülettel és 100 hold szántófölddel járult az alaptőke gyarapításához. Nem áll tehát, hogy az alaptőke valami 4000 frt, hanem hozzá kell adni ehhez az épületet és a 100 hold szántóföldet. Idővel, midőn némely változtatások történtek, melyek következtében a megvolt alaptőke nem volt elegendő a kellő szükségletek fedezésére, hogy az újvidéki gymnasium a többi, országunkban létező gymnasiumokkal egyenlő rangsorozatba hozassék: a patronatus a nélkül, hogy részéről valami hiba követtetett volna el, a kedvezőtlen körülmények folytán kényszerítve érezte magát államsegélyért folyamodni, ugyanis azon okból, hogy az államgymnasiumokra nézve átalakulások történtek. Ez volt annak az oka, hogy az újvidéki patronatus, egyetértőleg az újvidéki egyházi szerb községgel, az állami segélyért folyamodott. E felől tárgyalások folytattattak, 1862—63 — 64ben a patronatus, egyetértőleg az újvidéki egyházi szerb községgel, mint a gymnasiumi alaptőke főalapitójával, és az állami hivatalok között. Ezen tárgyalások, illetőleg alkudozásokban a kérdés leginkább a körül forgott, hogy mily mértékben tartsa meg az újvidéki patronatus a gymnasium önkormányzatát az alapitványi oklevél értelmében; holott az állami kormány részéről minél több befolyást szándékoztak szerezni az állam részére. Később, 1865-ben, kibocsáttatott a királyi leirat, melynek következtében a tárgyalások az önkormányzat javára dőltek el, mert a segélyezés engedélyeztetett azon kifejezett meghagyással, hogy az újvidéki pafcronatus megmaradjon az eddigelé élvezett önkormányzati jogban, a legfelsőbben jóváhagyott alapitványi oklevél értelmében. Annak bebizonyítására, hogy a patronatus részéről ezen jog érvényesítésében semmi vétek nem követtetett el, hivatkozom arra, hogy a patronatus azzal a legfelsőbb helyen szentesitett alapítványiéval értelmében élvén, mindazon föltételeket teljesítette, melyek tőle követeltettek, és pedig még némely kötelezettségeket önként is vállalt magára. Bátor leszek ezeket felolvasni, miután az érdembe vágnak. (Olvassa): A) az anyagi tekintetben. Az oktatásügyi minisztériumnak évenkint beküldeni: 1. a gymnasium költségvetését; 2 számadást a megnyert állami segélyről. B) a pedagogika- didaktikai tekintetben: 1. ugyanazon minisztériumnak évenkint beküldeni a tanulók lajstromát, a tanárok minőségi kimutatását, az érettségi vizsgát letevők jegyzékét és statistikai lajstromokat, a miniszteri A. és B. minták szerint; 2. minden következő év számára a tan- és leczke-tervet az órák felosztásával együtt; 3. a patronatus kinevezvén a tanárokat, az 1818-ki önkormányzati okmány értelmében, előterjeszti a minisztériumnak valamennyi minősitvényi okmányokat betekintés végett. Itt közbevetőleg legyen mondva, hogy a tanároknak az állam által előirt minőséggel kell birniok, t. i. kell nekik a gymnasiumi tanári vizsgát a pesti vagy más osztrák birodalmi egyetemnél letenni. Az is hozzáadandó, hogy ott 10 megvizsgált tanár van. Különben, mint tudjuk, más gymnasiumban igen ritkák a megvizsgált tanárok, igy például Kalocsán alig hogy egy van; 4. a tanulók érettségi vizsgája a patronatus kebeléből kiküldendő tag jelenlétében tartatik, annak kinevezéséről a minisztérium helybenhagyó tudomásvétel végett megelőzőleg értesittetvén. T. ház! A dolog ezen mibenlétében, ezen legfelsőbben jóváhagyott államsegély az országgyűlés 1868., 1869. és 1870-ik évi költségvetésébe fölvétetett a nélkül, hogy az országgyűlés részéről valami kifogás tétetett volna, és akkor az államsegély 7000 frtban állapíttatott meg. De az 1869. évben az államgymnasiumokra nézve átalakulások történtek, melyeket a patronatus nem láthatott előre. A boldogult Eötvös József miniszter ur ugyanis a tanárok fizetését fölemelte azon gymnasiumokra nézve, melyek az állam pénztárából, vagy a tanulmányi alapból dotáltatnak. Ez által csak súlyosabbá lett az újvidéki gymnasium anyagi állapota, mert alaptőkéjéből és az állam segélyéből származó jövedelme alig teszi % részét azon dotatiónak, mely az állami gymnasiumokra nézve a boldogult Eötvös József emiitett rendelete folytán megállapittatott. Ez az anyagi állapot, melyet kimutat azon költségvetés, mely az országgyűlésnek 1871-ben benyujtatott a patronatus által. Miután ez is az érdembe vág, legyen szabad felolvasni. Ezek oly adatok, melyeket tudni kell: mert különben nem tudom, hogyan döntetnék el egy 50 év óta fönálló tanintézetnek sorsa. Ezen költségvetés szerint a gymnasium pénzereje igy állott (Olvassa):