Képviselőházi napló, 1869. XX. kötet • 1871. deczember 21–1872. január 23.

Ülésnapok - 1869-425

346 425. országos nlés janaár 20. 1872. dósukkal vagy fogyatkozásukkal — folytatólagosan feltüntetve lettek. A határozati javaslatban emiitett közös activák egyrészt, és a fönebb emiitetteken kivül a többi czimek alatt előforduló követelések másrészt, egy és ugyanazon fogalommal birnak s ezek az 1867. évi XV. törvényczikk 8. §-a értelmében bizonyos meghatározott czélra leköttetvén, megvizsgálásukra és megállapításukra külön leszámolási bizottság küldetett ki. Ezen leszámolási bizottság, daczára annak, hogy a delegatiók részéről a leszámolási munkálatok befejezése ismételve sürgetve lett : működését — tekintettel a tárgyalások alkalmával felmerült, a leszámolás eredményére rendkívül nagy befolyással levő fontos elvi kérdések körül támadt s eddig kiegyenlítést nem nyert nézetkülönbségekre — be nem fejezhette, s igy igen természetes, hogy mindeddig sem az egyik, sem a másik kormány az aetivák egyes részeinek végleges birtokába nem jutott; hanem administrálják azt, az egyik ép ugy, mint a másik, egyelőre a közös kormány rovására, mint annak bizományosai. A közös aetivák részletes kimutatása tehát ma még nem történhetik meg; de daczára ennek és kiindulva azon álláspontból, metyet a magyar kormány a közös aetivák iránti tárgyalásoknál elfoglal és tekintet nélkül arra, mely czime a közös activáknak fogja a magyar kormányt véglegesen megilletni: — a kormány a magyar korona területén levő pénztáraknál és közegeknél az 1867. év végével előjegyzésben volt activ tételeket az 1868. évi zárszámadás vagyonmérlegébe, — lásd a 6-ik oldalt, — elég röviden és áttekinthetőleg fölvette, s ezen eljárást a következő zárszámadásokban is folytatta. Végül megjegyzendő, hogy a mindkét oldalról közöseknek ismert értékek egy része tényleg már főlosztásra került, a mennyiben a közös költségek rendkívüli szükségletének fedezésére az 1868. évi rendkívüli szükségletre 8.058,800 frt 60 kr, az 1869-re pedig . . . 1.843,206 „ — „ s igy összesen: 9.902,006 frt 60 kr fordíttatott az illető költségvetések szerint. A pénztári készlet 1866. deczember végével, a mellékelt kimutatás szerint, összesen 19.167,924 frt 79

5 kr. volt. Az 1867., továbbá 1868. végével fennmaradt pénzmaradványok egymással összehasonlítva az 1868. évi zárszámadás 24-ik lapján s az 1869. év végén fennmaradt maradvány az 1868. év végével maradt készlettel egy behasonlítva, az 1869. évi zárszámadás 28-ik lapján foglalnak helyet, az 1870-dik év végével főnmaradt pénztári készlet végre az érintett évről szóló zárszámadásban fog kimutattatni. A dohány és egyéb termesztmények állapotáról szóló kimutatás mellékeltetik, melynek egyes tételei az 1868-ik évi zárszámadás 14-ik s az 1869-ik évi zárszámadás 16-ik lapjain föltalálhatok. Az 1870. év végével mutatkozott vagyonálladékot, só-, dohány-készleteket és minden egyéb ingó értéknek kimutatását az ezen évről szerkesztett zárszámadás tartalmazza. A határozati javaslat 2-ik pontja sajátlag két indítványt tartalmaz: a minisztérium törv. javaslatok előterjesztésére lenne utasítandó 1-ször, az államszolgálat végleges rendezésére, a kormányzat minden ágára kiterjedő ügyrend egyszerűsítésére, a hivatalok kevesbitésére, és 2-szor, a nyugdijképességnek szabályozására. Az államszolgálat végleges rendezésére vonatkozólag a bizottság már átalános jelentésé-: ben kiemelte, hogy az 1872-ik évi költségvetés tárgyalása alkalmával is mélyen érezte szükségét annak, hogy végre egy megközelítőleg rendes úgynevezett normális költségvetéssel birjon. Kétségtelen, hogy az egész mértékben csak megállapodott közigazgatási szervezet mellett lehetsóges

% Átalakulásban levő országnak közigazgatási szervezete egész szigorúsággal és rövid idő alatt nem is állapitható meg. A bizottság azonban azt hiszi, hogy elérkezett annak ideje, hogy az előkészítő lépések erre nézve megtörténjenek. Legczélszerübben ugy történhetik ez meg, ha az évi költségvetések előterjesztésekor a közigazgatási szervezet és rendszer egyes részeire nézve bizonyos tervezet terjesztetik elő, hogy a törvényhozás a költségvetéssel együtt a fölött határozhasson és azt szabályozhassa. Fokonként és a szükséghez képest ez utón összes közigazgatási szervezetünk törvényhozási szabályozást nyerne és az ország lassanként megállapodott közigazgatási organismussal birna. Ha ezen fokonkénti szabályozással karöltve a fizetési rendszernek megállapítása, az állami hivatalok számának és egymásközti fokozatának szabályozása is megtörténik: ezen eljárás az öszszes államszolgálatnak fokonkénti rendezését is magában fogja foglalni; és a mellett, hogy nagyobb állandóságot fog behozni költségvetéseinkbe; az egyedüli módot is tartalmazza arra nézve, hogy a rendezés a közigazgatási szervezetnek gyökeres javítására és egyszerűsítésére is vezessen. A bizottság jelentésének ezen pontját ugy érti, hogy a költségvetések tárgyalása alatt a közigazgatás egyes ágaira nézve előterjestendő