Képviselőházi napló, 1869. XX. kötet • 1871. deczember 21–1872. január 23.

Ülésnapok - 1869-425

340 425. országos ülés január 30 1872 irtózunk attól, hogy szorosan alkotmányosak legyünk, illetőleg az alkotmányosság formáit megtartjuk : akkor inkább mondjuk ki ezt nyilvánosan, hogy a népesség ne legyen elámítva, s ne tápláljon hiu követeléseket. Én azt óhajtanám : mondjuk ki, hogy vagy igazságtalanság az alkotmányosság mellőzése, vagy pedig mondjuk ki azt: hogy nem akarjuk azt alkotmányosságot. A határőrvidékbeni eljárását a kormánynak én nem tekinthetem semmi szempontból alkotmányosnak; t. i. sem megfelelőnek az alkotmányosság elveivel, sem formáival, s ugyanazért én részemről minden esetre csak roszalhatom. A költségvetésről annyit mondhatok, hogy azt átalánosságban megszavazandónak vélem, de a részletekre nézve mit sem mondhatok, mert azokat, mint már emlitém, nem ismerjük; azok pedig, a kik ismerik: nincsenek itt, hogy bennünket felvilágosíthatnának. Ez nézetem az előterjesztett határozati indítvány és költségvetésre nézve. Táncsics Mihály: T. képviselőház! En az előttem szólott Babes Vincze képviselőtársamnak beszédében előfordult egy tételre akarok csak észrevételt tenni. Szerinte szükséges lett volna a határőrvidék népességét összehívni s megkérdezni tőle: ti polgártársak, akartok-e az alkotmány jótékonyságában részesülni ? (Babes Vincze közbe szól: Ezt nem mondottam !) En ezt természetellenesnek találom, mert midőn az 1848-ki pozsonyi országgyűlés kimondotta a jogegyenlőséget és az alkotmányt kiterjesztette a milliókra: nem hivta össze a jobbágyakat, kik eddigelé jogokban nem részesültek, hogy megkérdezze őket, akarnak-e az alkotmányban részesülni vagy nem? (Helyeslés.) Tehát nem tartom szükségesnek, hogy előbb conferentiát kellene tartani. Babes Vincze: T. képviselőház! Csak egy helyreigazítást kell tennem. (Zaj: nem lehet!) Ha világos szavaim egészen ellenkezőleg magyaráztatnak : csak lesz annyit szabad kimondanom, hogy eszem ágában sem volt ezt állítani: ismételve kijelentettem, hogy nem az alkotmányosság miatt, hanem csak az intézkedésekre nézve lettek volna megkérdezendők nézeteik kijelentésére. Csakis erről volt szó, és nem az alkotmányosságról. Csernatony Lajos : T. ház! Azon szabálytalanságot, mely ezen ügyben történt, Tisza Kálmán t. képviselőtársam kimutatta, s erre nézve én vele tökéletesen egyet értek; valamint más részről kész vagyok megszavazni a kormány előterjesztése értelmében tudomásul vételt. Ennélfogva a dolog ezen részéhez nem szólok; hanem pár észrevételem van azokra, a miket Babes t. képviselő ur előadott. A határőrvidéknek alkotmányos jogát illetőleg Babes képviselő ur azt mondja, hogy ez nem épen oly tiszta kérdés, mint azt a t. pénzügyminiszter ur és Tisza Kálmán előadták, és tagadja, hogy tiszta kérdés volna az, hogy a határőrvidék alkotmányos joga mikor kezdődött. En pedig azt mondom, hogy ez iránt nem lehet kétely, és hogy nem lehet kétely, azt Babes képviselő ur maga bebizonyította azon példával, melylyel saját thezise mellett akart beszélni. Azt mondotta t. i., hogy 1848-ig azon vidék nem birt alkotmányos joggal. Ez nagyon sajátságos theoria; ha például 1866-ban Babes képviselő urat megkérdezték volna, hogy bir-e Magyarország alkotmányos joggal? miután nem birt 18 esztendőn át; vajon mit felelt volna? Nem azt-e, hogy igenis birt ; ámbár ezen alkotmányos jog el volt nyomva és meg volt akadályozva. (Babes Vincze közbeszól: Ugy van!) Ha ezt mondja: akkor azt is kell mondania, hogy a határőrvidék mint terület, mint a magyar királyság kiegészítő része, azokra nézve, kik politikailag qualificálva voltak az alkotmányos jog gyakorlatára: birt alkotmányos joggal előbb, mint az ezen tények által lehetségessé tétetett. Nem azokról van szó, kik nem birtak az alkotmányos jogra qualificatióval, valamint nem azért birt Magyarország alkotmányos joggal, mert bizonyos emberek birtak, vagy nem birtak vele, míg e privilégiumok el nem töröltettek és az egész országra nézve az alkotmányos jogok egyenlő gyakorlatát lehetségessé nem tette; hanem birt az ország és terület, maga, és az egész határőrvidékre nézve; ezen alkotmányos jog igenis meg volt mindig, ámbár alvó állapotban; akár hányan voltak, ha csak egy, vagy tiz ember is, kik a qualificatióval birtak. Ennélfogva én azon kérdést tökéletesen tisztázottnak tartom, hogy mikor kezdődik ezen jog. A második észrevételt kevésbé fontosnak tartom. Ő azt is kétséges dolognak tartja, hogy vajon azért, mert a határőrvidék lakossága fegyver alatt volt: lehet-e azt mondani, mint az igen t. pénzügyi miniszter ur megjegyezte, hogy mi nem akartunk csak puszta formalitásokat adni addig, mig a formáknak lényegbe öntése lehetővé nem vált a fegyverkötelezettség megszüntetése által. Erre nézve Babes képviselő ur. — ha jól fogtam fel, — azt tartja vita alatti kérdésnek, hogy vajon átalában lehet-e azt mondani, hogy azért, mert valaki fegyvert hord, egy egész testület, vagy népesség ne volna képes szavazni, és utalt a nemzetőrökre. Ebben van valami. Ott van Francziaország példája is, hol az egész hadseregnek van szavazati joga. De figyelmeztetem Babes képiselő urat arra, hogy Francziaországban magában épen a legszabadelvübb párt kö-