Képviselőházi napló, 1869. XX. kötet • 1871. deczember 21–1872. január 23.

Ülésnapok - 1869-425

328 425, országos ülés január 20. 1872. Jókai Mór: Interpellatióm van az igen t. pénzügyminiszter úrhoz. Bizonyosan tudva van a pénzügyminiszter ur előtt, hogy a bécsi nemzeti bank legköze­lebbi közgyűlése elé terjesztett igazgatósági je­lentésében az foglaltatik, hogy a bécsi nemzeti bank igazgatósága magyarországi filiáljainál a dotatiót eddigelé nem szorította meg a pénzügy­miniszter urnák azon Ígérete következtében, hogy a magyar országgyűlés elé még a múlt évben be fogja terjeszteni a bankügyet és azt eldöntésre is fogja vezetni. Azt mondja a bank­igazgatóság folytatólag, hogy, miután a magyar pénzügyminiszter részéről ezen várt viszontszol­gálat nem teljesíttetett: ö is feloldva érzi magát azon kötelezettség alól, mit ehhez kötött és megszorítani Ígérkezik a magyarországi filiáljai­nál lévő dotatiót. Miután én ugy tudom, hogy a t. pénzügy­miniszter a magyar országgyűlés által nem ké­retett és nem hátaim áztatott fel arra, hogy a bécsi nemzeti bank igazgatóságának szolgálatot tegyen; de igenis kéretett arra, hogy a bankügy eldöntése által Magyarországnak tegyen szolgá­latot és ő ezt meg is igérte és, ha nem is Ígérte volna meg, kötelessége volna ugy tenni; és mi­után a bécsi bank igazgatósága egész büszke őszinteséggel kimondja, hogy miután neki ily viszontszolgálat nem tétetett, Magyarországnak hitelét meg fogja szorítani és ezáltal detegálja, hogy mindazon financziális kalamitások, melyek Magyarországra nézve előidéztettek, egyenesen ily pressió végett idéztettek elő és bejelenti, hogy jövőre még nagyobb mérvben fognak ezek al­kalmaztatni : erre nézve kötelességem az igen t. pénzügyminiszter úrhoz a következő interpellatiót intézni: Minő szolgálat volt az, melynek teljesítését igérte a miniszter a bécsi nemzeti bank igazga­tóságának, és melynek nem teljesítése miatt ugyanaz magyarországi bank-filiáljainál a ma­gyar pénzpiacznak nyújtott hitelt megszoritni fenyegetődzik? Minő intézkedéseket fog tenni a miniszter, hogy Magyarországot jelen káros és megalázó pénzügyi alárendelt helyzetéből kiszabadítsa ? Mikor szándékozik ezen intézkedéseket meg­tenni? (Helyeslés.) Kerkapoly Károly pénzügymi­niszter: A hozzám intézett kérdésre rögtön válaszolni nem nehéz nekem. Ha jól emlékszem, Horn t. képviselő urnák egy hozzám intézett in­terpelíatiójára adott feleletben ezen kérdésre már válaszoltam. Én ugyanis nem a banknak, s nem a bank­igazgatóságnak, hanem kötelességemnél fogva, melyet állásom ruház rám: az országnak szol­gálatot teendő voltam azzal, és nem csináltam belőle titkot semmi irányban, hogy a bankügy lehető rövid idő alatt, — mennél előbb, annál jobb, — elvalahára rendezve legyen, Hogy a bankigazgatóság önmaga irányában is teljesített szolgálatnak tekinti ezt: ennek én annál jobban örülök, nem azért, mivel ő ugy te­kinti; hanem azért: mert szeretem, hogy ha az, mit én az ország érdekében jónak és szükséges­nek tartok, mások által ugy fogatik föl, mint az ő érdekükbe nem ütköző nemcsak ; de mint az ő érdekökben is tett szolgálat: mert igy an­nál könnyebb keresztülvinni azt, mit én az or­szág érdekében óhajtok keresztülvihetni. Tehát én igen is azt ígértem az osztrák nemzeti bank igazgatóságának, hogy kérni fo­gom az országgymlést, hogy, miután a bankügy­ben már egy enquéte kiküldetett, ha ez a maga jelentésével már elkészült, legyen szíves a kép­viselőház e jelentést napirendre tűzni és azt al­kalmul felhasználni arra, hogy tisztaság hozas­sák a helyzetbe, tekintve a bank kérdését. Azt hiszem, mikor arra, ezen Ígéretemhez híven, ismételve a házban is visszatértem, midőn a háznak a legközelebbi nyáron történt elnapo­lása előtt azt mondottam, tekintve azon ügyek fontosságát, melyek azon sessiót igénj T be vették, és tekintve e háznak valóban igen is motivált — hogy ugymondjam — türelmetlen kívánságát, hogy a sessio már berekesztessék : nem merem többé kérni, hogy a bankkérdés tárgyalásra ki­tüzessék: de nagyon kérem, hogy az újból össze­jövendő képviselőház azt első tárgyai közt tűzze napirendre : akkor tett ígéretemnek, melyet, is­métlem, nem a bank igazgatóságának, hanem az országnak akarván szolgálatot tenni, adtam: ele­get is tettem, annak meg is feleltem. Ha valaki azt kérdi; de hátha oly erős a szándékom a bankkérdést valahára napirendre hozni, és ez ügyben a mennyire lehet, tisztaságot idézni föl: miért maradt az el eddig? akkor nem tehetek egyebet, mint hogy hivatkozzam a ház saját íté­letére, vajon nem legelső feladat, nem legszor­gosabb szükség-e, hogy mindenekelőtt legalább az évi budgettel legyünk rendben, mielőtt a jöven­dőnek szolgálva, a bankügy rendezéséhez akar­nánk nyúlni, és most is azt mondom, rajtam nem fog múlni. Én csak arra kór hetem újból a t. házat, hogy ha egyszer a budget és az azzal összefüggő tárgyak befejezéshez jutnak, és ha az ujonezozási törvény, mely minden évre oly szük­ség, mint a mindennapi kenyér, melyért minden­nap imádkozunk, megszavaztatott: legyen szíves a képviselőház 'a bank kérdést felvenni, és már most kimondani, hogy az imént általam emiitet­teknek befejezése után a bank kérdése tűzetik ki napirendre, az e tárgyban kiküldött enquéte

Next

/
Thumbnails
Contents