Képviselőházi napló, 1869. XX. kötet • 1871. deczember 21–1872. január 23.

Ülésnapok - 1869-423

284 423. országos ftlés január 18. 1872. időszak le nem telik : kettőztetett erővel mindaz, a ki magyar, mind ki hazafi, mind az, a ki alkotmányos férfiú, egyiránt igyekezzünk a haza ügyeinek előbbre vitelére. (Élénk helyeslés jobb felől.) Miután, mint beszédem kezdetén is mondottam, azon rövid időt, mely ezen országgyűlés rendelkezésére áll igen drágának tartom, és azt hasznositaui óhajtanám, és miután azt tartom, hogy ezen egész vita, mely jelenleg foly, a régi ügyben támadt vitáknak csak viszhangjául tekintendő, mely minél többször ismétlődik, hangjában anynyival gyengül: kérem a t. házat, méltóztassék az e kérdések fölötti vitatás abban hagyásával a részletes tárgyalásba belemenni. (Élénk helyeslés jobb felől.) Tisza Kálmán: T. ház! Midőn a házszabályok adta jognál fogva e napokban beadott indítványom tárgyalása befejezésekor a zárszóval élek: engedje meg a t. ház, hogy azon •czélból, hogy a ház idejét kíméljem, mielőtt magáról az inditványról nyilatkoznám, hogy később a honvédelmi budget tárgyalása folytán ne kelljen ismét fölszólalnom, röviden reflectálhassak azokra melyek itt a ház kebelében a múlt napok alatt magára a honvédelmi budgetre vonatkozólag elmondattak. Nem szándékom kiterjeszkedni mindazokra, melyek itt felhozva voltak; hanem egy megjegyzést tevén, annak indokolásául, hogy éu a honvédelmi költségvetést megszavazom : azontúl csak egyetlen tárgyról akarok még szólani, mielőtt az indítványom ellen fölhozott okok ezáfolatába bocsátkoznám, azon tárgyról, mely itt több oldalról megemlittetett, akarok ugyanis röviden nyilatkozni a kaszárnyák kérdéséről. Teszem ezt, mondom, azért, hogy kíméljem az időt, s ne kelljen a részletes tárgyalásnál újra a szólás jogával élnem. A megjegyzés, mit tenni akarok, vonatkozik egyik t. képviselőtársamnak tegnap mondott szavaira, ki azt, hogy a honvédelmi minisztérium költségvetését meg nem szavazza: azzal indokolta a többek közt s nagy súlyt fektetett erre, hogy nem szavazza meg azért: mert a magyar honvédség a közös hadügyminiszter rendelkezése alatt áll. Ha a tényállás ez volna, kezet fognék vele, s ón sem szavaznám meg; de engedjen meg, mig igen sok pontra oézve helyesen idézte a törvényeket, s rótta meg az azokkal ellenkező eljárást : e pontra nézve nem helyesen idézte; mert igaz, nem független magyar minisztérium alatt, mert e szót bizony kiküszöbölték a minisztérium cziméből : de minden esetre a felelős magyar minisztérium alatt áll a honvédség, és ahhoz a hadügyminiszternek semmi köze és szólása. Én tehát ezen igy álló honvédség számára a költségvetést ismétlem, ma is megszavazom. Ami a kaszárnyákat illeti, én t. ház, tökéletesen osztozom azon nézetben, melyet Mocsáry barátom tegnap kifejtett annyiban, hogy nem akarok ós nem óhajtok katonai kasztszellemet létesíteni ; de nem osztozom annyiban, mintha félnék attól, hogy a jelenlegi rendszer mellett, ha kaszárnyák lesznek is, ilyen, az ország polgári osztályaira nézve veszedelmes katonai kaszt szellem kifejlődjék: mert a rövid szolgálati, — értem alatta a zászló alatt eltöltendő időt, — évek alatt, midőn a katonaság jelenleg folyvást és folyvást érintkezik a nemzet polgári osztályaival, midőn béke idején szolgálat idejének nagyobb részét e polgári osztályok kebelében tölti el: — megvallom, ilyen veszélyes szellem kifejlődésétől nem félek; más tekintetekből pedig szükségesnek, mielőbb eszközlendőnek tartom a kaszárnyák felállítását, csak azok mellett képzelem lehetőnek, hogy a hadsereg rövid idő alatt kellőleg kiképeztethessék, csak igy lehet a zászló alatt töltendő idő rövid, talán a mostaninál majdan még rövidebb, a mi pedig mind pénzügyi, mind államgazdászati tekintetben végetlenül fontos; de van ennél egy fontosabb indok is, ugyanis, nincs, meggyőződésem szerint, a nemzeti közerkölcsiség, családok nyugalma, a teherviselésben! egyenlőségre vonatkozólag oly rósz, oly sérelmes dolog, mint a most divatozó katonai beszállásolás. {Igaz!) Nem kívánom fejtegetni, hogy a közerkölcsiségre, hogy a családok nyugalmára, minő befolyása van annak, midőn a szegény földmives vagy iparos család, mely maga már nagy száma daczára gyakran egyetlen szobában lakik igen sokszor: ezen egyetlen szobába még lakóul kap egy katonát. Érinteni kívánom a teherviselésbeni egyenetlenséget, mely az által előidéztetik, a mint ma a dolgok állanak, ha szinte a törvényhatóságok igyekeztek is, — és a honvédelmi minisztérium helyben is hagyta ezen igyekezetüket — némi igazságosságot hozni be a beszállásolásba, az igen sokszor hajótörést szenved azon, hogy a törvényhatóságoknak a törvény és a miniszter rendeletének megfelelőleg tett intézkedései meghiúsulnak egyes hadparancsnokok makacssága miatt. Tudok esetet, midőn a honvédelmi minisztérium helybenhagyásával elrendeltetett a beszállásolás megváltoztatása s végtére hiába volt a megye, hiába volt a minisztérium, meg kellett állani annak, a mit a hadparancsnok mondott. Es mi ilyen esetekben a fő argumentum? A/, hogy nem lehet megváltoztatni, mert az élelmezésre nézve a szerződés már meg van kötve, tehát az államkincstár károsodásával járna an-