Képviselőházi napló, 1869. XX. kötet • 1871. deczember 21–1872. január 23.

Ülésnapok - 1869-422

278 422. országos ütés január 17. 1872. utóbb, de minden esetre felelni fog. Van még egy, a mire figyelmeztetem a t. kormányt. Én látom azt, hogy van honvédsereg, mely fizettetik, a honvédségnek vannak lovai, és a lova­kat egész más vidéken használják, mások szántanak, mások hordatnaK rajta, és itt a honvédség költ­ségvetésében ezen lovak tartása az egész évre fel van számítva. Látom, hogy a polgárok polgári gondjaiktól elvonatnak; de ezen honvédsereg arra sincs képesítve, hogy kellőleg gyakorolhassa ma­gát, és támogatására van szorulva az úgyne­vezett közös hadseregnek, mert nincs saját tü­zérsége. Ily honvédseregnek, mely jelenlegi állásá­ban a honvéd névnek gúnyját képezi, semmit meg nem szavazhatok. Vannak lovak, melyek már nem használhatók a hadseregben, de még a polgári életben igenis használhatók; ott vannak a szijnemüek, nyergek, bundák, nadrágok. Mind­ezekért ad a zsidó; de ezt a fedezetben megem­lítve nem találom. Annyi pedig bizonyos, hogy adatnak el honvédlovak, adatnak el honvédszer­számok, melyek már nem használhatók. Annyi bizonyos, hogy ingyen nem adatnak a polgárok­nak használatra a lovak. A lovak el is adatnak; de ez ma nincs meg a költségvetésben. Ezekre nézve tehát felvilágosítást kérek. Egyébiránt a költségvetés tárgyalásába részletesen nem aka­rok bocsátkozni, mert azt e! nem fogadom. (He­lyeslés a szélső bal oldalon.) Táncsics Mihály: T. ház! Szándékom volt ezen nagyfontosságú ügyről bővebben szó­lani; de miután tegnap Irányi t. képviselőtár­sam, ma pedig különösen Helfy t. képviselőtár­sam ugyancsak az én eszméimet kifejtették, és pedig jobban, szebben, mint én azokat kifejteni birnám: természetes, hogy azokat nem akarha­tom ismételni. De mégis legalább egy észrevé­telre fel kell szólalnom, melyet a t. államtitkár, Hollán Ernő ur beszédéből vettem ki, ő ugyan­is azt monda, hogy majd a Ludoviceum át fog adatni rendeltetésének és a Ludoviceum rendel­tetése lesz a honvéd századok számára tiszteket képezni. Hát igy vagyunk? En azt hittem mindig, hogy a Ludoviceum nemcsak honvédtiszteket fog kiképezni, mert ak­kor, a mikor felállíttatott, mikor annak alapí­tására magán polgárok áldoztak: szó sem volt még a honvédségről, hanem egyátalában alapít­tatott a magyar hadsereg számára szükséges tisztek kiképzésére. A t. államtitkár ur állítá­sából az tűnik ki, hogy csak a honvédség szá­mára fognak ott tisztek ki képeztetni ; de a kö­zös hadsereg számára nem: ebből ismét az kö­vetkezik, hogy a kormánynak nincs szándokában valaha a hadsereget, vagy annak Magyarország­hoz tartozó részét, magyar tisztekkel ellátni. Ezen eszmét itt soha sem hallottam kimondatni. Most végre meg van fejtve minden. ífern is számítot­tak soha magyar tisztekre, hanem Magyarorszá­got Ausztriával egyetemben német hadsereggel igyekeznek megvédeni. Ha ez igy van: akkor le­mondok én minden reményemről, hogy valaha Magyarország a nyomorúságból kivetkőzzék. Én nem akarok, mint mondám, hosszasan beszélni; hanem azt akarom kiemelni, a mit mások nem emiitettek, vagy csak mellékesen érintettek. En ugyanis azon meggyőződésemet fejezem ki, hogy, mig a közös hadsereg el nem különittetik és az nem rendeltetik tisztán Magyarországra; mig annak tisztjei nem lesznek tisztán magyarok, annak vezérlete nem lesz magyar; mig nem so­rakoznak a nemzeti színű zászló alá: addig nem fogják a hazát megvédhetni. Kötelességemnek tartom a kormányt figyelmeztetni, hogy felelőssé teszem a nemzet előtt azon esetre, ha be fog következni, hogy a hadsereg a honvédséggel együtt ugy fog járni, mint 1866-ban történt Königgratznél. Mondom, mindezért a kormányt és a jobb oldalt teszem felelőssé s én ily viszo­nyok között a költségvetést elfogadni bűnnek tartanám. Elnök; T. ház! Szólásra feljegyezve nem S lévén senki: igy az átalános tárgyalás be van I fejezve. Hátra vannak még azon szónokok, kik­j nek másodszor is szólási joguk van a szabályok I értelmében. (Felkiáltásoh: Holnap!) Ha azonban j méltóztatnak belenyugodni, a mai tanácskozást berekeszthetnők. (Helyeslés.) Csupán a belügyminiszter ur kivan még két előterjesztést tenni. Tóth Vilmos belügyminiszter: T. ház! Két előterjesztést vagyok bátor a t. ház asztalára letenni, az egyik: törvényjavaslat a polgári hatóságok által 1867 — 68—69 — 70-iki közbiztossági czélokra igénybe vett karhatalom költségeinek fedezetére szükségelt póthitelről; a másikban pedig kérem a t. házat, hogy a sze­gedi kir. biztosság részére még 10 hónapra a költséget megszavazni méltóztassék. Kérem ennek kinyomatását elrendelni és a pénzügyi bizott­sághoz utasítani. Elnök : Tehát, ha méltóztatnak bele­egyezni, a tanácskozást holnap 10 órakor foly­tatjuk. Az ülés végződik d. u. 2 1 /* órakor.

Next

/
Thumbnails
Contents