Képviselőházi napló, 1869. XX. kötet • 1871. deczember 21–1872. január 23.

Ülésnapok - 1869-422

260 422. országos ülés január 17. 1872. még nem elég. Kell ezen kivül még külön törvény által intézkedni az iránt is, hogy a tornászat és katonai oktatás, a középiskolákban és felső tanodákban is rendszeresittessék, hogy annálfogva az ifjúság, a test edzésén kivül, a fegyverforgatásra és hadi szolgálatra is alkalmassá tétessék. A honvédelmi miniszter e czélra a szükséges tárgyalásokat megindította a közoktatási miniszter úrral, melyek már közel befejezésükhöz állnak, miszerint remélhető, hogy a kormány erre vonatkozó javaslatát legközelebb be fogja terjeszthetni. Bátor vagyok egyébiránt fölemlíteni még azt is, hogy a mi a czéllö vészét fontos ügyét illeti, a kormány még 1870-ben kör rendeletileg felszólította a zászlóalji parancsnokokat, hogy használják fel egész befolyásukat polgári lövészegyletek alapítására és az ez iránti buzgóság előmozdítására, meghagyván nekik egyúttal, hogy ők magok a zászlóalj-parancsnokok egész tiszti karukkal az erre alkalmas altisztekkel és honvédekkel együtt ezen egyletekbe tagokul belépjenek. Azon kivül a kormány intézkedett arról is, hogy ezen egyletek anyagilag is segélyeztessenek az által, hogy minden megalakult polgári lövész egy let részére a zászlóalji raktárakból 10 Yerndl puskát ós 4 karabélyt ingyen használatra kiszolgáltassanak, azonkívül a szükséges töltények is adassanak gyári áron utólagos megtérítés fejében a kellő mennyiségben. • Ezen intézkedések eredménye az lett, hogy ma már 32 zászlóalji törzshelyen léteznek ilyféle polgári lövészegyletek, melyeknek polgár és honvéd tagjai együtt folytatják a czéllövészetet. {Helyes). A. kezdemény ezésnek ilyen szép eredménye is azonban kielégítőnek nem tekinthető. Én azt hiszem, hogy erre nézve a lendület kell, hogy magából a népből keletkezzék ; azt hiszem, hogy a hazai sajtó van itt hivatva buzditólag hatni inkább, mint a kormány rendeletei; s hiszem, hogy egyes befolyásos hazafiak be fognak folyni arra, hogy minél több ily egylet, minél több vidéken keletkezzék. Engedje meg most a t. képviselő ur, hogy áttérjek azon másik kérdésre is, melyet szintén érintett kifogáskép, ós a hol megrótta azon késedelmet, mely a katonai törvénykezés terén mutatkozik. Én ezt teljesen beismerem, s mondhatom? hogy a reform szükségét e téren érzi a kormány ép ugy, mint a t. képviselő ur. De ha még kézzel fogható eredményeket e téren fel nem mutathatunk is, megnyugtathatom a t. képviselő urat, hogy a kormány tétlen nem volt; legelőbb is, a katonai büntető törvények sorában, az illetőségi határozatokról kellett intézkedni, s a mennyiben az 1867- XII. t. ez. 14. |-a és az 1868-ki XL. t. ez. 54. §-a csak átalános elveket állapitnak meg: szükséges volt mindenekelőtt a katonai és honvédbiróságok hatásköréről külön törvény által intézkedni. A volt igazságügyminiszter még 1868. végével bemutatta a katonai bíróságok hatásköréről szóló törvényjavaslatát, mely azonban tárgyalás közben, mielőtt elfogadtatott volna, visszavótetett. E törvényjavaslat, a háznak azon alkalommal kijelentett óhajtásaihoz képest módosítva, s rószszerint az által bővítve, hogy ma már benne a honvédségről is világosan említés tétetik, mint az igazságügyi és honvédelmi miniszterek együttes előterjesztése legközelebb at. háznak be fog mutattatni. Mi azután az alaki büntető-törvényt illeti, miután a katonaságnál fennálló bünfenyitő perrendtartás még a múlt századból eredvén, a mai jogtudomány követelményeinek immár meg nem felel: szükségessé vált, mielőtt az átalános bünfenyitő perrendtartás alapján, egészen uj katonai bünfenyitő perrendtartás készíttetnék: ennek feltűnő hiányait egy novellaris tőrvény által kiigazítani. Éá mivel ezen javítás jótéteményében a honvédségen kivül a hadseregnek is részesülnie kell: ennélfogva ezen novellaris törvényjavaslat az igazságügyminiszter és a hadügyminiszter közreműködésével készíttetett, és a katonai bíróságok hatásköréről szóló törvényjavaslattal együtt fog a t. háznak bemutattatni. Végre ami az anyagi büntető törvényt illeti; miután a most is fenálló katonai büntető-törvény határozmányaiból a mai kor eszméjének és az átalános védkötelezettség elvének megfelelőleg a testi fenyíték és rabláncz büntetés az 1868-ki XL. t. ez. 54. §-a által eltöröltettek, és a szolgálati időnek a szökés büntetése folytán történendő meghosszabbítása, ugyanezen törvény 47. § által szabályoztatott : a katonai büntető törvénykönyvnek azonnali szerkesztése annál kevésbbé mutatkozott szükségesnek; mert az átalános büntető-törvénykönyv még a háznak bemutatva nem volt, melynek pedig mint átalános törvénynek, a speciális katonai büntető törvényt meg kell előznie. Ha polgári büntető codexünk lesz: annak határozatai a tettleges szolgálatban álló honvédekre, valamint a hadsereghez tartozó magyarországi egyénekre, még akkor is alkalmazandók lesznek, ha ezek nem katonai büntettek vagy vétségek miatt katonai vagy honvédbiróságok által ítéltetnek el. Azontúl a katonai büntető-könyv csakis katonai bűntények és vétségekre fog szorítkozhatni, a mi által minden birói illetékességi conflictus előre el lesz hárítva. Egyébiránt az uj katonai büntető-könyvnek tervezete szintén elkészült, s a polgári büntető