Képviselőházi napló, 1869. XX. kötet • 1871. deczember 21–1872. január 23.
Ülésnapok - 1869-422
256 422. országos ülés január 17. 1S72. gesnek látja, hogy magasabb fokozatban, más taktikai kapocs is állitassék elő, mire nézve az ezredi kapcsot ajánlja. Részemről a motívumot elfogadom, de a következtetésre nézve vele egyet nem érthetek. Elismerjük mi is, hogy a zászlóaljak nagy száma mellett kell egy magasabb kapocsról gondoskodni; — e czélra azonban nem az ezredet, hanem inkább a dandárt tekintjük helyesebb taktikai formatiónak azért, mert az ezred magában véve inkább közigazgatási és gazdasági kapocs, holott a dandár taktikai formatio, mely már béke idején megadja a seregnek azon alakzatot, melyben az háború idején kivonul. Fölvettük továbbá a dandár kapcsot azért is, mert ezáltal a legkisebb osztályoktól kezdve a legmagasabb osztályokig következetesen és teljes öszhangzásban föntartottuk azon elvet, mely a hadászati követelményeknek leginkább megfelel. Nevezetesen négy szakasz egy század, négy század egy zászlóalj, négy zászlóalj egy dandárt ós igy minden alakzatban könnyű kiválasztani r 4-et elővédül, s /*-et zömül, V«-ét utóvédül. Gazdasági tekintetben is sokkal czélszerübb ezen szervezet; mert az ezredi kapocsban a gazdasági ügyvitel merőben centrálisáivá van: ellenben a dandárkapcsolatnál, mely inkább tacticai forma, a gazdasági ügyvitel a zászlóaljak szerint decentralisalva van, és ez nálunk annál nagyobb fontossággal bir; mert tekintve hazánk területi ós népesedési viszonyait, már a zászlóaljnak területe is igen nagy, s igy az ezredi kapocs, más területének roppant nagy kiterjedésénél fogva is czéliránytalan volna. Emiitette a t. képviselő ur, hogy nagy aránytalanságok mutatkoznak az egyes zászlóaljak anyakönyvi létszámában, mert vannak zászlóaljak, melyek létszáma 1300-ra, és vannak olyanok, melyeké 3000-re megy. Ez áll. Eredetileg a zászlóaljak felosztása az ország politikai és katonai felosztására való tekintettel történt. De épen nem szükséges a zászlóalji törzshelyeket megváltoztatni; hanem csak a mennyiben a létszám nagy különbségeket mutatna, eszerint a területeket kiigazítani igenis helyén van és ez meg is fog történni. Egyébiránt a mint a zászlóaljnak anyakönyvi létszáma többletet mutat a hadi létszámhoz képest: meggyőződbetett a t. képviselő ur az eddigi budgetekből aziránt, hogy milyen eljárást szokott követni a kormány. Mihelyt a zászlóalj területén a rendes létszám 200-zalmeghaladja a hadilétszámot: azonnal egy századdal több alakittatik. Ha azon túl ismét 200 embernyi fölösleg mutatkozik: ismét uj század alakittatik és igy folytonosan tovább haladva odajutottunk, hogy ma már, az eredeti 82 zászlóalj helyett, a keretek szaporítása által zászlóaljaim számát mintegy 124-re emeltük. Van még egy észrevételem, mely szintén amellett szól, hogy a dandár-kapocs jobb, mint az ezredeti kapocs. Ha 2 hadseregbeli dandár áll egy hadosztályban: szükséges erre 2 dandárnagy és 4 ezredes; nálunk azonban 4 zászlóalj képezvén egy dandárt, 3 dandárból alakul egy hadosztály és mindenik dandárt egy főbbrangu törzstiszt vezényel, tehát összesen 3 főtiszt, 6 ellenében, kik a másik formatióban szerepelnek. Áttérek már most egy másik kérdésre, mely szerintem fontosabb, és ez az élelmezési kérdés. Felhozatott ez nemcsak a képviselő ur, de a ház ban több szónok által, kik a váczi hadgyakorlatok alkalmával az élelmezés körül tapasztalt hiányokat, mint criteriumot voltak hajlandók tekinteni, az egész ügykezelésre nézve. Legyen szabad erre a következőket megjegyeznem. Semmi sem volt távolabb a kormány szándékától, mint takargatni azon hiányokat, melyek a váczi hadgyakorlatok alkalmával felmerültek. Voltak ott igenis hiányok, nevezetesen az élelmezés körül, még pedig olyanok, melyek részben az alkalmazott rendszerben gyökereznek. Voltak ismét oly hiányok, melyek az oda kirendelt végrehajtási közegek járatlanságából eredtek. En részemről a váczi hadgyakorlatoknak nemcsak előkészítésében, de lefolyásában is tettleges részt vettem, és állithatom, hogy sem gróf Andrásy nak, mint akkori honvédelmi miniszternek, sem nekem, ki alatta mint államtitkár működtem, távolról sem volt azon szándékunk, hogy nagy ostentatioval fényes productiot rendezzünk. A váczi összpontosításnak czélja az volt, mi hasonló esetekben ilyen öszpontositásoknak reális czélja lenni szokott, hogy t. i. nemcsak a csapatbeli legénységnek, de a főbb és alsóbb parancsnokoknak is alkalmat nyújtsunk megismerkedni azon szereppel, melyet ma-holnap komolyabb viszonyok között viselni tartoznak. El voltunk arra készülve, hogy ott hiányok ós hibák fognak felmerülni; — sőt örömmé mondhatom, hogy a hiányok korántsem merül tek fel azon mérvben, a melyben ezt az intézmény rövid fönállása után talán várni lehetett volna. A kérdés most csak az, ha már hiányok merültek fel: lehet-e ezekért hibáztatni a kormányt, lehet-e Ítéletet mondani magára az intézményre ? Itt bátor vagyok egy különbségre figyelmeztetni a t. házat. A fölszerelést és fölfegyverzést, valamint különösen a fegyvergyakorlatokat, folytonosan éber figyelemmel kisérhetik az elöljárók egész éven át, s a hol hibát észtelnek, azt azonnal ki is igazithatják; de nem ugy van a dolog, ha élelmezésről van szó egy nagy tábor számára. Az öszpohtositás alkalmával igen ter-
