Képviselőházi napló, 1869. XX. kötet • 1871. deczember 21–1872. január 23.

Ülésnapok - 1869-422

254 422

' ^szagos ülés jannár 17. 1872. hogy bár az 1868-iki XXI. trv. czikk értelmében a tőle három év alatt nem követelt és be nem hajtott adót többé követelni nem lehet, mindamellett a beregszászi pénzügyi igazgatóság ezelőtt 11 évvel hátralókban maradt oly jószágoktóli adó megtérítését követeli, mely jószág birtokában akkor sem volt, most sincs; ez érdemben panaszát a kormánynál is beterjesztette, miután azonban meg *nem hallgattatott: kéri a t. házat, hogy intézkedni méltóztassék a végett, hogy a törvénynek ezen kis kedvezése az adóbehajtásokra vonatkozólag ő reá is kiterjesztessék, s a kormány a pénzügyi bizottságot utasítsa oda, hogy tőle a törvények ellenére ez adó többé ne követeltessék. Stoll Károly : Nagybánya város, a veszélyeztetett bányaipar érdekében kéri a t, házat, hogy a szakminisztert utasítani méltóztassék, a bányaipar rendezése tárgyában egy törvényjavaslat beadására. Elnök: E két kérvény a kórvényi bizottsághoz utasittatik. Pavlovits István: T. ház! Van szerencsém benyújtani az újvidéki szerb gymnasiumnak a t. házhoz intézett kérvényét azon föltétel kihagyása iránt, mely alatt az államsegély ezen gymnasiumnak a tavalyi budgetben adatott, azaz: hogy ezen segély azon feltétel alatt adatik, hogy a kormánynak befolyása legyen mind a tanterv megállapítására, mind pedig a tanárok kinevezésére nézve. Én, t. ház, nem bocsátkozom a dolog érdemébe, miután a házszabályok azt tiltják és miután ezen tárgyban már egy indítvány is adatott be Maximovits t. képviselőtársam által; hanem fenntartom magamnak a maga idejében a dolog érdemébe vágó észrevételeimet megtenni. Jelenleg csak néhány rövid megjegyzést legyen szabad tenni a felvilágosítás végett. Elnök: Bocsánatot kérek, nem tárgyaljuk most e kérdést. Hogy ha kérvényt méltóztatik beadni: méltóztassék annak rövid tartalmát előadni, de indokolásnak nincs helye. Pavlovits István: Tudom én azt jól, és előre kijelentettem, hogy csak egy rövid megjegyzést akarok tenni, hogy ha a törvényhozótestület ezen föltételt továbbra is fenntartja. . . Elnök: Bocsánatot kérek, már megmondtam, hogy a házszabályok a kérvények indokolását meg nem engedik. (F'ólJááltások ssélső balról : Mások is tették ! FölHáUások jobbról: Nem lehet!) Pavlovits István: Eöviden csak azt akarom fölvilágositásul mondani, hogy a pénzügyi bizottságban csak egy, a t. házban pedig csak négy szavazattal teremtetett meg ezen föltétel, de consilium in melius mutare szabad, mihelyt a t. ház jobban lesz értesülve és látni fogja, hogy ezen föltétel egészen ellentétben áll az alapitványozo levéllel. En tehát ajánlom ezt a t. háznak, és a pénzügyi bizottságnak, nemcsak komoly figyelmébe, hanem őszinte és testvéries pártfogásába. És itt constatálom, hogy a t. elnök ur nem engedett többet mondani. Elnök: Nem is lehetett, sőt a házszabályok értelmében már ennyit sem kellett volna megengedni. Különben a kérvény a kérvényi bizottsághoz utasittatik. (Helyeslés.) Csiky Sándor: T. ház! Óhajtottam volna a t. belügyminiszter urat székén láthatni, azonban, bár nincs is szerencsém, mégis kötelességemnek tartom — lévén itt mindenesetre közege — egy interpellatiót intézni hozzá, melynek rövid tartalma ez: Eger város közönsége ezelőtt egy évvel folyamodott a t. házhoz a végett, hogy az 1871. évi XVIII. törvénynek 134-ik pontja megengedi azon jogot, hogy rendezett tanácsú városok önálló törvényhatósággá alakulhassanak ós azt kérvényezhessék. Ezt tette Eger városa közönsége. Egy éve már annak, hogy az megtörtént, kiadatván a folyamodás a belügyminiszternek, a körülmények megvizsgálására, ós ahoz képest törvényjavaslatnak a t. ház elé leendő terjesztése végett. Több rendbeli magánsürgetéseimnek óhajtott sikere nem lévén, s a városok rendezése küszöbön állván, hogy Eger városa közönsége magát tájékozhassa, mi módon kelljen szervezkednie? e tekintetben bátor vagyok a t. belügyminiszter úrhoz interpellatiót intézni. Kérem azt felolvastatni. Jámbor Pál jegyző (olvassa as interpellatiót) : Interpellatio, beadja Csiky Sándor. Tekintve, hogy Eger városának közönsége, mely már régibb időkben, jelesen I. Lipót király és II. József császár által is szabad királyi várossá emeltetett ugyan, az akkori egri püspökök és káptalannak egyházfejedelemségi nagy hatalmuknál fogva szerzett tekintélyesebb befolyásuk erejével azonban, ezen önkormányzati tekintetben, részére függetlenebb állást biztosító helyzetétől megfosztatott, — a képviselőházhoz, több mint egy év előtt a végett folyamodott, miként rendezett tanácscsal ellátott városi állapotából, a törvényhozás által a többi királyi városok sorába emeltessék, ebbeli kérvénye sikeresitésének előkészítése belügyminiszter úrra bízatván; tekintve, hogy ennek következtében belügyminiszter ur által Hevesmegye közönségének meghallgatása is elrendeltetvén, a t. megyei közönség Eger városának érintett kérelmét pártolásra érdemesítette;