Képviselőházi napló, 1869. XX. kötet • 1871. deczember 21–1872. január 23.
Ülésnapok - 1869-420
42©. országos ülés január 15. 1872. 193 1870-ik évi február 26-án Ó-Becsén kötött szerződés értelmében megváltotta. Ezen váltsági szerződést az országgyűlés 1871-ik évi XXVl-ik t. cz-ben szentesitette; történt azonban, hogy a kincstár e szerződés megkötése előtt mintegy 3 évvel a templomot újra felépítés végett elbontatta, e kötelességének azonban nem felelt meg és igy a községre oly terhet rótt, mely körül belől a váltságösszeggel egyenértéket képvisel. Ennek következtében ezen általam most benyujtatott kérvényben alázatosan esedeznek: méltóztassék a t. ház a kincstárt, illetőleg a pénzügyminisztert oda utasítani, hogy ezen templomot kötelesség a zerüleg felépíttesse. Kérem a kérvényi bizottsághoz áttenni. Elnök: A kérvényi bizottsághoz utasittatik.^ — A kérvényi bizottságnak van jelentése. Ürményi Miksa előadó: T. ház! A kérvényi bizottság tegnap tartott ülésében tárgyalt kérvényeknek LIII. és LIV. számú sorjegyzékét van szerencsém bemutatni azon kéréssel, hogy azoknak kinyomatását elrendelni méltóztassék. Egyúttal jelentem azt is, hogy az LIV. sorjegyzékben egy előzetesen tárgyalandó kérvény foglaltatik : méltóztatnak talán parancsolni, hogy azt mindjárt előadjam; mert vagy azt kellene elejteni, hogy előzetes tárgyalásra utasittassék valamely kérvény, midőn ugy is minden kedden egy tárgyalás van kitűzve; vagy azt kellene elejteni, hogy a kinyomatását elrendeljük. Elnök: Az előzetes tárgyalás csak akkor szükséges : ha a kérvényi bizottság nem volna képes in currenti maradni; ha pedig in currenti van: akkor nincs értelme. (Helyeslés.) Csak arra kérem a t. előadó urat, hogy van még néhány kérvény a kérvényi bizottsághoz utasítva, a mely még nincs felvéve, ha szíves lenne azokat is felvenni és szombaton azokról a jelentést szintén bemutatni. A pénzügyi bizottságnak van jelentése. Széll Kálmán a pénzügyi bizottság előadója: Van szerencsém a vasúti és pénzügyi két bizottságnak együttes jelentését a t. háznak előterjeszteni, és pedig a miskolez-diósgyőri és mármarossziget-szlatinai vasutvonalak létesítése tárgyában beterjesztett törvényjavaslat iránt; továbbá a két bizottság jelentését az 1870. évi XXXHI-ik t. ez. által beczikkelyezett engedélyokmány módosításáról szóló tőrvényjavaslat tárgyában, és ?égre a pénzügyi és vasúti bizottságok jelentését a gömöri iparvasut kiépítéséről szóló törvényjavaslat tárgyában. Kérem a kinyomatást és annak idején az osztályokhoz leendő utasítást kimondani. Elnök: Ki fognak nyomatni és az osztályokhoz utasíttatni. T. ház! Napirenden van Török Sándor inKKPV. H. KAPLÓ 18-?f XX. ditványának tárgyalása. {Halljuk!) Kérem először felolvasni: Mihályi Péter jegyző: (Olvassa Török Sándor indítványát a házszabályok revisioja tárgyában.) Török Sándor (soproni): T ház! A jobb a jónak mindig ellensége, ez egy régi de ép oly igaz közmondás: mert körülbelől ezen alapszik minden tökéletesülés, változás, átalakulás és haladás. Ez alapon változtak, alakultak, fejlődtek és tökéletesbültek ugy társadalmi, valamint államintézményeink. Ha valaki csak egy kis figyelmére méltatta avagy összehasonlította az 1848. törvényhozás idejében életben volt ház szabályokat a mostaniakkal: kénytelen bevallani, hogy szabatosság és rendszeresség tekintetében ezek azokat felülmúlják. Megváltozott viszonyaink, teljesen átalakult nemzetközi körülményeink közt nem lehet, hogy a változás és tökéletesbülésnek szüksége ezen alkalommal egyszersmind a házszabályokat ne érintette volna. Három éven keresztül valánk tanúi azon hibák, hézagok és ellenmondásoknak, a melyeket ez idő szerint a házszabályok még tartalmaznak; de melyeket csak az idő, a gyakorlat és a tapasztalás volt képes földeríteni. Távol legyen tőlem ezért az eddig életben volt házszabályoknak bölcs szerzőit okozni, avagy legkevésbbé is megróni. Ezen házszabályok azon idők viszonyainak és körülményeinek, a melyek között keletkeztek: a legmegfelelőbbek lehettek; a haladó kor haladó igényei azonban még szabatosabb házszabályokat kivannak. Kívánják pedig különösen azt, hogy e házszabályok a törvényhozást képesítsék arra, hogy lehető legcsekélyebb idővesztés mellett a lehető legnagyobb gyakorlati sikert legyen képes felmutatni: mig más részről gondoskodjanak arról, hogy a megválasztott képviselő, mint a nemzeti közvélemény és közakarat tolmácsolója legyen igazolva. Fölösleges e részben a mostani házszabályok e tekintetbeni hiányainak részletezésébe bocsátkoznom ; mert ez, ha a t. ház indítványomat elfogadni méltóztatik: azon kiküldendő bizottság feladata lesz, a mely e végből választatni fog. Elég lesz itt érintenem azon berendezést, mely az osztályok tanácskozásainak nétáni czélszerüsége iránt már több oldalról, talán nem épen alaptalan aggodalmakat keltett. Elég lesz felhoznom a képviselői igazolás körüli eljárásokban mutatkozott hiányokat, homályosságokat és sokszor ellenmondásokat, valamint a tanácskozási rendnek nem épen a legszabatosabb és legpraecísebb megállapítását. Nem lehet szándékom e tekintetben a netalán kiküldendő bizottság véleményét praeoccupáini, s azért indokolásommal csakis 25
