Képviselőházi napló, 1869. XX. kötet • 1871. deczember 21–1872. január 23.

Ülésnapok - 1869-419

182 119. országos ttlét január 13. 1872. egy úgynevezett Csángó-társulat alakításáról, mely feladatául tűzte volna ki magának önkéntes adakozások gyűjtését és ennek czélszerü utón felhasználása által a esángó magyarok nemzeties oktatására segédkezet nyújtani. Ámde az ily társadalmi utoni segélyezés napjainkban, midőn annyi különböző társadalmi ezélra emberiségi szempontból vagyunk utalva: nagyon nehéz, és ezzel biztos eredmény alig, vagy későn lenne elérhető. A másik mód, a melylyel érdemlegesen intézkedni lehetne érdekűkben: az úgynevezett nemzetközi tárgyalás volna, melyet részint a román kormány, részint a római curiával lehetne megkezdeni, hogy a csángó magyarok nemzeti oktatása figyelembe vétessék, ami bizonyosan idővel ezélra is vezet ; ámde ezen nemzetközi tárgyalások is oly hirtelen bizonyos siker és biztos jövővel nem kecsegtetnek, hogy arra most, habár a külügyek vezetése más kezekben van: hirtelen valami nagy súlyt fektethetnék; és igy meg kell elégedni a harmadik úttal, mely a törvényhozásnak emberiség és nemzeti oktatása érdekében való segélyezésével kénytelen eleget tenni, és épen ezen ut az országos segélyezés és igy bizonyos ösztöndijak rendszeresítése által tűnik fel azon útnak, mely által ezen fajrokonaink sorsán, — kik iránt, ismétlem, rokonszenvvel viseltetünk, anélkül, hogy más idegen érdekeket sértenénk, —könnyíteni nemcsak hazafias, hanem nemzeti kötelességünk és humánus eljárás anélkül, hogy itt egy idegen állam*alattvalóinak ügyeibe, vagy azoknak miként való kezelésébe beavatkoznánk. E tekintetben elég legyen hivatkozni a Transylvania egyletre, mely Bukarestben meglehetős összeggel rendelkezvén, az Erdélyben élő román atyafiak segélyezésére szép összeget fordít; mi a viszonyosság szempontjából annálinkább megengedhető, miután tudjuk, hogy törvényhozásunk vallás és nemzetiség különbség nélkül közoktatási ezélokra a legnagyobb készséggel hoz áldozatot és megszavazza a szükséges összegeket. Ezen országos segélyezés által lenne elérhető az, hogy bizonyos ösztöndíjak rendszeresittetvén, onnan képesebb fiatal emberek jönnének ide és pedig a legközelebbi erdélyi középtanodákba a szükséges iskolázás nyerhetése végett, ugy szintén azok az állam-reáltanodákba és tanképezdékbe felvétetvén: idővel talán magokat odaképezhetnék, hogy visszatérve szülőföldjükön övéik kőzött terjeszthetnék az elsajátított ismereteket. Ami, t. ház, a szándékolt ösztöndijak tervezetének elébe vethető ellenvetést illeti: bátor vagyok megjegyezni, hogy az egyfelől tétethetik pénzügyi szempontból, t. i. úgyis eléggé van már a magyar államháztartás belföldi kiadásokkal terhelve, miként juthat még idegen államokban lakó, habár fajrokonaink segélyezésére t Erre nézve szabad legyen azon áldozat-készségre hivatkoznom, mely itt a törvényhozás termeiben a közoktatási költségvetés tárgyalása alkalmával oly fényesen nyilvánult; szabad legyen a közoktatási miniszternek készségére hivatkoznom, ki nem fukarkodik, hol a népoktatásról, hol a népmüvelődés előmozdításáról van szó. Azt hiszem, hogy ezen ágban is a nemzeti oktatást és közművelődést tekintvén: bizonyosan nem fog az a kormány részéről ellenzésre találni. Ami már az ellenzék ellen történhető ellenvetést illeti: erre nézve bátor vagyok csak azt megjegyezni, igaz ugyan, hogy azon ellenvetés akárhányszor tétetik ellenünkbe, hogy mi csak törölni szeretünk a költségvetésből, és az által nem lennénk arra jogosítva, hogy ujabb meg ujabb költségeket tervezzünk. Engedelmet kérek, részemről, valamint azt hiszem, többen velem együtt: ellenkező nézetben vagyunk; mert hogy ha szükségtelen költségek törlését szükségesnek látjuk is, azáltal mint a nemzet képviselői még nem zárhatjuk el magunk elől az utat, hogy az oly szükséges reformokat, — melyek talán soha sem kezdeményeztetnének, ha mi nem kezdeményeznék, például a közoktatás terén egy oly indítványt, melyet czélszerünek üdvösnek tartok, — keresztülvihessük. Mindezekre tekintettel, bátor vagyok a mindjárt felolvasandó indítványt a t. háznak meleg pártfogásába ajánlani azon hazafi kéréssel, hogy miután a budget-tárgyalás vége felé jár, kívánatos, hogy ennek fölvétele eszközöltessék: óhajtanám, t. ház, ha ezen indítványt a pénzügyi bizottsághoz utasítaná azon meghagyással, hogy egyetértve a miniszter urakkal e felett véleményes jelentését még a költségvetés tárgyalásának befejezése előtt terjessze be, hogy azon alkalommal e fölött szintén lehessen határozni, s ezt mint utólagos rovatot beigtatni. Bátor vagyok indítványomat a következőkben felolvasni. (Olvassa az indítványt, mint következik :) Indítvány a csángó magyar tanulók ösztöndijazása iránt. Tekintve, hogy a szomszéd Romániában és Bukovinában közel egy, százezer eredeti magyar faj, az úgynevezett csángók léteznek, kik azon területen is nemzeti jellegöket, nyelvűket, vallásukat és szokásukat hiven megőrizve, azokhoz minden idegen befolyások daczára rendületlenül ragaszkodnak; tekintve, hogy a csángó magyaroknak nemzeti és vallásos oktatása nemcsak silány állapotban van, sőt az olasz papi missió őket ősi jellegükből lassanként kivetkőztetni törekszik; hacsak mielőbb nemzetibb szellemi lelkészek és néptanítók sorsukat fel nem karolják;