Képviselőházi napló, 1869. XX. kötet • 1871. deczember 21–1872. január 23.

Ülésnapok - 1869-418

l62 418. országos ülés január 12. 1873 kiséreltetik, vajon a községek kötelességöknek ele­get tettek-e, vagy nem? És Csengery Antal t. képviselőtársamnak módosított indítványa nem is azon alapon nyug­szik, melyen Schwarcz Gyula mozgott; hanem egészen máson. Csak azt kívántam megjegyezni, hogy igenis, elismerem, hogy az államnak van joga, sőt kötelessége is, polgári iskolákat állitani, például ha belátná, hogy a községek segítség nélkül kötelesség őket nem teljesíthetik. Ezeket tehát segélyezni kell; de vannak az országban oly községek, melyek egyátalában nem képesek az iskolákat felállítani: és itt igenis az államnak joga és kötelessége lenne ily iskolákat felállítani. Tisza Kálmán (közbeszól:) Az állam­nak csak segélyezni van joga. Madarász József: A 80-ik §. szerint fölállítani is; hanem nem kívánom e jogot a 80-ik §. szerint addig gyakorlatba vétetni: mig nem tudom azt, hogy a községek teljesithetik-e, vagy nem kötelességöket % Én tehát, mivel egy­részt nem pártolhatom a különvéleményt, mert tudomásom van, hogy csakugyan vannak már hazánkban felállított polgári iskolák, a mint hal­lottuk, gondolom 12; ha csekély is e szám, de megvan. Tehát először már azért, mert — a mint Csengery képviselő ur is megemlítette — gondolom 1870-ben már 25,000 frt szavaztatott meg ily gazdasági szakosztályok tanítóinak kiké­peztetésére; azt pedig nem kívánhatjuk, hogy ezen pénz most már gyümölesözetlen maradjon, kötelessége lévén az államnak arról gondoskodni, hogy a már megszavazott s el is költött pénz legalább gyakorlatilag hasznot hajtson az állam­nak; másodszor pedig azért: mert csakugyan vannak polgári iskolák, melyek e gazdasági sza­kokat felállíthatják. En is elfogadom a Csengery képviselő ur által módosított indítványt, hogy ezen egész összeg, a mely a népnevelésre okvet­lenül megkívántatik, már azért is, mert a t. miniszter ur ezen 730,000 frtra is azt monda, hogy legalább is ennyi ajánltassék meg igy te­hát, ha több szavaztatik meg: bizonyára van már mód többnek gyümölcsöztetésére is, — nép­nevelési czélokra ajánltassék meg ugy, a mint az indítványban foglaltatik, vagyis, hogy egy bizonyos része a polgári iskoláknál netalán fel­állítandó gazdasági és ipar-szakosztályok segé­lyezésére, — fönmaradó része pedig oly közsé­geknek segélyezésére fordittassék, melyek, mint Debreczenváros képviselője előadta: megtették minden kötelességöket, de polgári iskolák fönn­tartására segélyt kivannak. Schwarez Gyula: Legelőször is kije­lentem, hogy elfogadom Csengery képviselő ur­nák módositványomat illető indítványát; csak azt akarom felhozni, hogy módositványom szer­kezetében nem azt mondtam, hogy kizárólag ily polgári iskolák felállítására, hanem azt is, hogy „föntartására" is fordittassék az összeg. Előbb mondottam, hogy az államnak jogában áll ily polgári iskolák felállítása, tekintet nélkül arra : vajon a község polgári iskola állítására önere­jéből kötelezve van-e, vagy sem? s azt tartom, ha a községek maguk nem állítják íöl a nélkül, hogy az illető községet roszakarat vagy ha­nyagságról lehetne vádolni : az állam állithat fel ily intézeteket. A szerkezetben is fölvettem azt, hogy „föntartása", e szerint midőn Csengery képvi­selő ur az én indítványomra hivatkozott: töké­letesen helyesen tette, mert én föntartás alatt azt értettem, hogy az állam e részben az illető község által alapítandó polgári iskola számára segélyezést is adhasson. Ezt constatálva, bátor vagyok módositványomat visszavonva, Csengery képviselő ur indítványához csatlakozni. Elnök: Csengery képviselő ur indítványa, miután az a legnagyobb összeg megszavazására ezéloz, legelőször fog szavazás alá kerülni. Széll Kálmán jegyző: (Olvassa az indítványt.) Tisza Kálmán: Ezen indítvány egészen mást tartalmaz, s erre nem alkalmazható a na­gyobb összeg elve, mert itt a pénzügyi • bizottság részéről 25,000 frt ajánltatik tisztán gazdasági intézeted segélyezésére. Csengery képviselő ur in­dítványa pedig 100,000 frtot kivan megszavaz­tatni az átalános összeghez való csatolás végett, nem tisztán csak gazdasági intézetek, hanem azokra is és polgári iskolák számára. így tehát azt tartom, hogy szavazzunk a pénzügyi bizottság javaslata után a kisebbségi ^véleményre, és ha mind a kettő elesik: akkor mint indítvány jönne Csengery indítványa. Elnök: Az első kérdés: elfogadja-e a t. ház a pénzügyi bizottság javaslatát? {Felkiáltás : Nem fogadjuk el.) A második kérdés : elfogadja a ház a kü­lönvéleményt ? kik elfogadják: méltóztassanak felállni! (Megtörténik.) A többség nem fogadja el. Most jön Csengery indítványa, a kik elfo­gadják: méltóztassanak felállni. (Megtörténik.) El van fogadva. Paczolay János : Több alkalommal elmondottam azon siralmas állapotot, melyben a népnevelés és cultura terjesztése tekintetében Ipolyság környéken egy 420 mértföldnyi vidék van. Elmondottam azon alkalommal az indoko­kat, mely indokok ezen szomorú állapotot nem­csak hogy előidézték, hanem folyton föntartják. Elmondottam a t. képviselőháznak azt is, hogy az ottani vidék lakossága kisebb csoportosulásánál

Next

/
Thumbnails
Contents