Képviselőházi napló, 1869. XX. kötet • 1871. deczember 21–1872. január 23.

Ülésnapok - 1869-418

418. országos üíég jausiar 12. 1872. 159 Pauler Tivadar közoktatásügyi miniszter: Ezen tételre, t. ház, azt kivánom megjegyezni, hogy az 1870-ki költségvetésben 100,000 frtvolt felvéve. Ebből 25,000 frt azon tanitójelölteknek adatott, kik gazdászati intéze­tek tanáraivá képeztettek külföldön. Több nem történhetett; mert azon tárgyalások, melyek a gazdasági intézetek iránt a közoktatási ós köz­gazdászati minisztérium közt folyamatban vannak: még befejezve nincsenek. Azon reményben, hogy ezek eredményre fognak vezetni, hogy most ily nagy összeget fölhasználni lehet, azt felvet­tem a költségvetésbe. A pénzügyi bizottság tisz­tázván az eszméket: az összeget 25,000 frtra szállította le. A felhozott okokat én részemről nyomósaknak találtam és megelégedtem a pénz­ügyi bizottság által megállapított összeggel; ké­rem azonban a t. házat : méltóztassék legalább ezen összeget megszavazni, hogy a hol polgári iskolák állíttattak föl: ott a segélyt megadhas­sam, s ebben kezeim megkötve ne legyenek. Ami Schwarz Gyula képviselő urnák in­dítványát illeti, elismerem buzgalmát és elisme­rem a polgári tanodák fontosságát; ugy hiszem azonban, hogy azon községek segélyezését, me­lyek azt igénybe vehetik: azon 630, vagy 700,000 frtból lehetend eszközölni; amint az idén is polgári felsőbb népiskolák felállítására segélyt már nyújtottam is, például Nagyváradon. Ennélfogva én kérem a t. házat: méltóz­tassék megnyugodni abban, amit a pénzügyi bi­zottság ajánlott és a tételt ugy, amint ott van, elfogadni. (Helyeslés jobb felől.) Szilády Áron: T. ház! Én a különvé­lemény elfogadását vagyok bátor ajánlani. A többség véleményében nem látok öszhangzást aközt, a mik" mondattak a 100,000 frtot illető­leg; és mondattak a közoktatási törvényre vo­natkozólag, és mondatnak ismét a 25,000 frt in­dokolására, arra nézve, hogy amit megszavaz­tunk : azok számára ^szavaztuk meg, kiknek már saját maguk által felállított felsőbb népis­koláik vannak, tehát még gazdasági iskolát is kapjanak. Ez olyformán tetszik nekem, mintha akarnánk is valamit, nem is akarnánk, és ha aka­runk is: csekély összeget adunk. Ami Schwarcz Gyula képviselő ur indítvá­nyát illeti, arra nézve már egészen más nézet­ben vagyok; nem ugy mint ő monda, hogy agyá­ban már megszervezte a népoktatás ügyét (Schwarcz Gyula közbeszól: Nem mondtam!) Meg­szerveztem agyamban! igy méltóztatott mondani. S ami ezen megszervezéssel ellenkezik: az sze­rinte tehát helytelen, rósz. (Schwarcz Gyula közbe­szól: Ezt nem mondtam!) Azt tartom, hogy az ellenkező véleményt mindig helytelennek kell mondani. Hogy az ő szervezete szerinti polgári iskolák minő alapon fognak létesülni: azt nem tudom; mert az agyá­ban megszervezett közoktatási ügyet nem isme­rem; hanem hogy oktatási intézeteket, főkép a polgári iskolákat oly mérvben, hogy azok 100,000 forintot vennének igénybe, csak akkor állitha­tunk fel: ha a törvényben megszabott elemi és más oktató-intézetek fel lesznek állítva; — azt tu­dom. Ha most 100.000 frtot megszavazunk a pol­gári iskolákra : mi fog történni ? ez olyforma építés lesz, mint ha a fundamentumot leraknék, és azután a földszint építésének mellőzésével az első emelet építéséhez fognánk. Ha mértéktelen nagy tételeket hallok pártoltatni az oktatásügyi kiadások sorában : mindig ugy vagyok, mintha oly embert látnék, aki egy szüknyaku edénybe egy nagyöblü vederből egyszerre akar vizet töl­teni. (Helyeslés.) Igaz, hogy az edénybe is fog valami folyni, de a legtöbb a földre ömlik, és pocsékká lesz. Annálfogva én itt a 25,000 forintot sem látván elfogadhatónak, a különvélemény mellett kívánok maradni. Azt hiszem, hogy azzal nem fogjuk megkötni a miniszter urnák kezét, ha a 25,000 frtot most nem szavazzuk meg; mert a törvény különben sem zárja ki azt, hogy a ren­delkezése alá adandó összegből fordítson e czélra annyit, mennyit szükségesnek fog látni. Schwarcz Gyula : T. ház ! Nem aka­rok az előttem szólott képviselő urnák phrasaeolo­giájával foglalkozni ; hanem szükséges, hogy a dolog érdemére nézve tett nyilatkozatomat meg­értessem, némelyeket elmondjak, kimutassam, miszerint én nem azt mondtam, amit ő beszél. Én a polgári iskolákra kértem azon összeget tisztán azon elvnek alapján, melynek alapján kérte tegnap Csengery. En nem olyan polgári iskolákat akarok, mint a milyeneket ő képzel; hanem akarok egy­szerüleg olyanokat, minők a törvényben megha­tározva vannak; tökéletesen olyan polgári isko­lákat akarok. Azután nem tudom, mit beszél a négy osztályról, vagy nem négy osztályról. Meg­van a törvényben, hogy polgári iskolákat is állithatnak az állam s a községek; és én csak azt mondtam, hogy szükség van arra, hogy polgári iskolák legyenek; tehát azt kíván­tam, hogy ha már megadjuk a 100,000 frtot: adjuk azt olyan polgári iskolák felállítására, mint a milyenek a törvényben meghatározva vannak, nehogy kötelezettségeik teljesítésére ko­molyan a mostani törvény alapján alig szorítható községek hanyagsága miatt, az egész haza szen­vedjen. Csengery Antal: T. ház! Én azt hi­szem, ezen rovatot ugy, a mint a kisebbségi vélemény mondja, kihagynunk ezúttal nem volna

Next

/
Thumbnails
Contents