Képviselőházi napló, 1869. XX. kötet • 1871. deczember 21–1872. január 23.

Ülésnapok - 1869-418

4118. országos ülés január 12. 1872. 153 legczélszerübben azon a nyelven történik, melyet ért, az magától értetődik. Egyúttal szükségesnek láfcom kijelenteni, hogy én a nemzetiségek egyenjogúságát melegen pártolom, és a kormánytól is azt kívánom, hogy ezen szellemben intézkedjék és járjon el. Péchy Tamás: Én nem akarok e tárgynak nemzetiségi oldalára átmenni: mert azt hiszem, hogy ez itt talán nem is egészen helyes; hanem azok folytán, melyek itt részint tegnap, részint ma felhozattak, és pedig felhozattak a közoktatásügyi államtitkár szavai folytán : kénytelen vagyok a miniszter úrhoz egy kérdést intézni. Én nem hiszem, hogy a minisztériumban, — a melynek megalakításánál, mint azt Szontagh Pál barátom helyesen megjegyezte, irányelvül volt kitűzve,— hogy minden nemzetiség mintegy kielégíttessék, és hogy tagjai akként legyenek összeállítva, hogy a hazában levő nemzetiség nyelvei értessenek. Nem látom tehát át, hogy fordulhatnak elő olyan esetek, hogy olyan tankönyvek kerülnek elő, melyeket senki sem ért. Azért azon kérdést intézem a közoktatási miniszter úrhoz: vajon a hazánkban létező nemzetiségek nyelvein adatnak-e ki ezen tankönyvek és az emiitett újságok is ? Mert azt tökéletesen elismerem és helyeslem, hogy a magyar kormánynak kötelessége — legalább jól teszi, ha igy jár el, — hogy tekintettel van minden hazánkban divatozó nyelvekre; de hogy oly nyelven ad ki lapot, melyet az illetők nem értenek: azt nem tudom megfogni. En nem kívánom, hogy azon lap propaganda legyen, és hogy szolgálatában álljon talán olyan nemzetiségnek, mely iránt az illetők rokonszenvvel viseltetnek ; hanem azt kívánom, hogy a lap azon nyelven legyen irva, mely azon nemzetiségnek sajátja. Maga mondja a t. képviselő ur, hogy olvasott oly lapot és ő nem értette ; pedig meg vagyok győződbe, hogy ő tud románul. Már még is azt kívánnám, hogy oly nyelven adassék ki a lap: miszerint azt nemcsak oly románok, mint ő, hanem a miveltségben sokkal alantabb állók is megértsék. (Bal felől derültség.) Ez volna a feladat, mert én részemről csak ugy várok sikert, hogy ha ezeket a lapokat a nagy közönség megértheti; mert ha nem értheti meg : nincsen semmi oka ennek a kiadásnak. Azt kérdem a t. miniszter úrtól, hogy figyelemmel van-e arra, hogy megértsék az illető nemzetiségek azon lapokat, melyek országos költségen kiadatnak? Elnök: A szólásra senki sincs felírva. Elfogadja tehát a t. ház 1 (Elfogadjuk 1) Pauler Tivadar közoktatási miniszter : T. ház! Péchy Tamás képviselő urXÉPV, H. NAPLÓ 18"f XX. nak kérdésére csak igen röviden akarok felelni. Minden esetre kell, hogy az illetők a könyveket megértsék; azonban, mint minden fejledezö irodalmu népnél lenni szokott, itt is némelyek azt mondják, hogy a könyvek nem érthetők meg, mások meg azt mondják, hogy azok megérthetők. Egyébiránt lehetőleg tájékozni fogom magát s azon leszek, hogy a lap azon nyelven legyen szerkesztve, melyet a nép legnagyobb része ért. Joannovich György: T. ház! Nem hagyhatom megjegyzés nélkül azokat, miket Pap Zsigmond képviselő ur a lapnak román szövegére nézve és átalában a lapnak mikénti szerkesztéséről mondott. Azt a kifogást teszi, hogy mit érdekli azt a szerbet, hogy mi történik Kecskeméten vagy nem tudom hol. Valóban én nem foghatom meg, hogy miután a közoktatás és tanitásügy mozzanatainak a tanítóra nézve, még ha azon mozzanatok a külföld oktatásügyére vonatkoznak is, érdekkel kell birniok : miért ne érdekelje a bánátit vagy a románt annálinkább az, mi hazájának más részében történik. Ezt ón nem foghatom meg. Volt egykor boldogult Eötvös minisztersége alatt vita erről a lapról : ak kor azt a vádat hallottam bizonyos oldalról felhozatni, hogy ez nagyon egyoldalulag van szerkesztve, a magyar szöveg az eredeti, a többi csak copia. Kifejezés adatott akkor azon óhajnak, hogy necsak magyar, hanem más nyelven is szerkesztessék e lap, s a tanítók részéről beküldött czikkek is eredetiben közöltessenek az illető nyelvű lap által s ne kényszeríttessék az illető fordítást küldeni. Volt említés téve erről a néptanítók lapjában. Félreértették a lap oeconomiáját. Az egyik lapban az egyik fordító, épen a román tévedett: kiigazította a szerkesztő, és kimondta minden félreértés kikerülése végett, hogy küldhet be bármely tanitó bármely nyelven szerkesztett czikket; ha a czikk románul van szerkesztve, románul közöltetik a román lapban: a többiben pedig fordításban. Ez igénynek is elég van tehát téve. Mi azt illeti, hogy a t. képviselő ur nem érti a románul szerkesztett lapot : azon csudálkozom. Én megvallom nem dicsekedhetem vele, hogy románul ugy tudjak, mint ő ; de miután a lapot figyelemmel kisértem, és gyakran olvastam, mondhatom, hogy még nem volt egv sor sem, melyet nem értettem volna. Egyébiránt, hogy érthető : azt mutatja az érdekeltség növekedése is, mely épen a románok közt feltűnő, s mely mutatja, hogy a tanítók értik azt a nvelvet, melyen a lap szerkesztetik. 1870-ben 20