Képviselőházi napló, 1869. XX. kötet • 1871. deczember 21–1872. január 23.
Ülésnapok - 1869-418
148 418. országos ülés január 12. 1872. kolaszék és az iskolatanács tagjai ugyanazok: holott az iskolatanács az iskolaszék fölött fölebbviteli bíróságot képez. Ez, t. ház, mindenütt előfordul, hol képviseleti rendszerrel találkozunk. Méltóztatnak tudni, most fognak megalakulni majd a községek képviseletei. Vajon azon egyének, kik a megyei bizottságokba beleválasztattak: nem fognak-e községeikben is befolyást gyakorolni? Vajon ezen képviselőházból, mely sok tekintetben felebbviteli fóruma a megyéknek ; kizárathatnak-e azon egyének, kik a megyei bizottságnak tagjai? A baj, melyet t. képviselő ur emiitett: a képviseleti rendszer természetéből folyik, s épen nem oly nagy, mint képviselő ur véli. Ha azt akarjuk, hogy mind az iskolaszékek, mind az iskolatanács tagjai is a lehető legjobb egyénekből álljanak nálunk, hol szakértő, ügybuzgó férfiakban nem nagy a választás : lehetetlen, hogy elő ne forduljon oly eset, melyben ugyanazon egyének, kik a községben legjobban értenek a közoktatási ügyhöz, az iskolatanácsba is beválasztatnak. És én ebben egyátalában nem látok semmi veszedelmet, miután egyes községből egy-két egyén menvén be az iskolatanácsba: ezen egy-két egyén szavazata az iskolatanács tagjai közt ugy szólván elenyészik. Ezt sem látom tehát oknak : a miért mi most mindjárt, még a jelen országgyűlés eloszlása előtt: a közoktatási törvény revisióját eszközöljük. A kényszerítő eszközökre, szigorra és a törvény sanctiójára már feleltem; mondottam t. i. hogy én részemről többet várok e tekintetben a rábeszéléstől; többet várok egyes egyének ügyszeretetétől ; többet várok az állam, támogatásától; mint kényszerítő rendszabályok alkalmazásától. De más részről, midőn kényszerítő szabályok alkalmazását nem sürgetem oly hévvel, mint tképviselőtársam; meg kell jegyeznem, hogy azt sem óhajtom, hogy — a mint eddig történt, — a kormány jutalmat adjon oly községnek, mely kötelezettségének, a mit a közoktatási törvény reá szabott: nem felel meg. {Helyeslés). Ha oly községekben, melyek a törvény által vannak arra utalva, hogy felsőbb népiskolát és különösen népiskolát is állítsanak, az állam a maga zsebéből épít 3 osztályból álló alreáliskolát: az természetesen nem fogja buzdítani áldozatkészségre a községet; hanem ellenkezőleg azon irányt fogjuk ez utón táplálni, ami a közoktatás terén is veszélyes, hogy mindent az államtól kell várni, mintha a szülék és községeknek csak jogai, de kötelezettségei nem volnának. Mindezen okoknál fogva, a melyeket előadtam, ismétlem, hogy én részemről nem látom sürgetős szükségét a népoktatási törvény revisiójának.- hanem e törvény végrehajtását kérem a minisztériumtól, a mennyiben azt a rendelkezésünkre álló eszközökkel, viszonyaink közt ugy, — hogy az ügyet tapintatlan tulbuzgalommal ne eompromittáljuk, hanem minden kitelhető módon fejleszszük, előmozdítsuk, — végrehajtani lehetséges. (Helyeslés). Pauler Tivadar közoktatási mimszter: En csak Schwarz Gyula képviselő ur kérdésére akarok röviden felelni, ámbár arra némileg Csengery Antal t. képviselő ur már megfelelt. Oly értelemben: t. i. hogy ugyanazon tagok, kik a könyveket irják, azokat bírálgatják is a bizottságban, oly értelemben az ő kérdésére határozottan nem-mel kell felelnem, az nem történt és nem történik. Miután a bizottság számos tagból áll, és azok közt vannak jeles férfiak a közoktatás terén: megtörténhetik, hogy azok közt pályázók is vannak; de az ő munkájokat mások bírálgatják. Erre nézve azonban némileg már Csengery képviselő ur is kimutatta, hogy ez az akadémiáknál is igy van; s ha csak azon jeles írókat, kik ily munkákat készítenek, nem akarjuk kizárni, vagy az enquéteből, vagy ^a pályázatból: azt el kell fogadni; mert ellenkezőleg más alternatíva nincs, mint: vagy azt kellene mondani, hogy a bizottságnak azon jeles tagjai nem írhatnak könyveket, nem pályázhatnak; vagy pedig nem lehetnek tagjai a bizottságnak; mind kettője káros volna: mert azon jeles erőket sem az egyik, sem a másik tekintetben nem nélkülözhetjük. (Élénk helyeslés.) Horn Ede : T. ház! Én majdnem minden pontra nézve egyetértek a t. előttem szólovak mégis szükségesnek látom beszédének főirányára egy-két észrevételt tenni. Beszédének főiránya az volt, hogy sajátképen nemcsak eleget tesz már az ország a népnevelés érdekének ; hanem hiában is lenne több áldozatot^hozni: mert ezen áldozatnak nemcsak nem lenne haszna az alkalmazásban ; hanem káros is lehetne: ha elhamarkodva akarnók a hozott áldozatot alkalmazni, mert tanítókat nem lehet csak ugy teremteni, és másegyéb dolog is van, mi az ellen szól; — tehát a mi eddig történt: megfelelt a szükségnek, vagy a hasznos alkalmazásnak. r En elismerem. hogy teljesen igazsága van az igen t. előttem szólónak abban, hogy szemben a tanerők hiányával nem lehet az iskolákat egyszerre nagyon gyarapítani; de amit az igen t. előttem szóló a számításból kihagyott: az az, hogy a most már fennálló iskolák, kópezdék és gymnasiumokat illetőleg, nemhogy sok hasznosat lehetett volna tenni: hanem szükséges volna, azonnal tenni. Minden esetre igen jól tudja az igen t. előttem szóló, hogy 10.000 iskola közt
