Képviselőházi napló, 1869. XX. kötet • 1871. deczember 21–1872. január 23.

Ülésnapok - 1869-411

411. országos ülés deczember 21. 187L 7 ni; vagyis hogy az ő Ítélete szerint egyes törvényszékek igen is képesek lesznek a pénzügyi szabályokat helyesen értelmezni és alkalmazni; a többi törvényszék azonban nem. Őszintén megvallom, t. ház, ez oly feltevés, mely semmi alappal nem bir; mert be nem látom azt, hogy ha az egyik törvényszék birái birnak elég képességgel a pénzügyi szabályokat helyesen értelmezni és alkalmazni: miért ne lennének képesek erre az igazságügyminiszter ur által kinevezendő többi birák is? . Ily önkényes feltevés alapján a bíróságok szervezésének egyöntetűségét felzavarni én hajlandó nem vagyok. Ami a pénzügyi feltörvényszéket illeti: tökéletesen osztozom azon nézetekben, melyeket Vidliezkay t. képviselőtársam kifejtett; ez egy anomália, mely semmi indokkal nem bir, s melyet mielőbb megszüntetni kell. Azt mondja a t. igazságügyminiszter ur, hogy takarékosság szempontjából javasolja a pénzügyi feltörvényszék fentartását. Őszintén megvallva, csodálkozom, hogy midőn milliókat fordítunk arra, hogy a bíróságokat újra szervezzük : egy pár ezer forintot meg akarunk takarítani, s ezáltal a bíróságok szervezetének egyöntetűségét felforgatni. De különben is, t. képviselőház, én a pénzügyi feltörvényszékek fentartását tökéletesen fölöslegesnek tartom. Biztos tudomásom van, hogy a pénzügyi feltörvényszék összes ügydarabjainak száma 800, és hogy azon ügyszámoknak csak egy harmada tartozik az érdemleges ügyek közzé, és hogy ily ügyek elintézésére egyetlenegy biró képes és alkalmas: azt mutatja a kir. tábla működésének kimutatása, hol egy-egy referens 800nál több darabot és sokkal fontosabbat képes előadni. Ha, t. ház, az igazságügyminiszter ur fentartja a pénzügyi törvényszékeket: én részemről könnyítést az ország terheire nézve abból nem látok; tessék az ott levő egyének közül egyet beosztani a kir. táblához, a többit pedig ott alkalmazni, hol ez lehetséges: akkor nemcsak, hogy több költséget nem fog okozni, hanem ellenkezőleg a költség kevesbedik. Részemről tehát összevonva az előadottakat, miután nem látom indokolva e törvényjavaslatot ; miután inconsequentiát látok benne; miután ez ellenkezik a bírósági szervezet egyöntetűségével ; miután ez nem felel meg azon kitűzött czélnak, hogy a törvényszékek egyenlő hatáskörrel bírjanak: kérem a t. házat, méltóztassék e törvényjavaslatot elvetni. Csiky Sándor: T. ház! Ki kell jelentenem, hogy a tárgyalás alatt lévő törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául sem fogadhatom el, és annak egyszerű elvetésére szavazok. Okaim erre az előttem elmondottakon kívül, melyeknek ismétlésével a t. ház türelmét fárasztani nem akarom, a kővetkezők: Ha megtekintem, az 1868-iki XXI. t. ez. 4-ik fejezetének 108-ik pontját, melyre ezen törvényjavas! lat 2-ik pontja hivatkozik, az igy szól: „A pénzügy- ós igazságügyminiszterek felha! talmaztatnak a jövedéki bíróságok eljárási szabályait az 1869. évi decz. 31-éig a pénzügyi bíróságoknál is fentartani, eljárásuk végleges szabályozása czéljából törvényjavaslatot fogván időközben beterjeszteni." Ez tehát, t. ház, 1868-ban történt, és ugyanazon törvény, melyet a kormány és pártja alkotott: kötelezte a kormányt, a pénzügy- s igazságügy minisztert arra, hogy 1869. év végéig meghosszabbíttatván az ideiglenes pénzügyi szabályok ereje, időközben az adórendszer reformálása tárgyában törvényjavaslatot terjesszenek a ház elé. Ezen törvény tehát az 1869-ik év végéig kötelezte erre a kormányt. Most 1871-ben vagyunk és a kormány nem teljesítette azon kötelességét, melyet tulajdon maga és pártja által alkotott törvényben önmagára mért. Es igy, t. ház, ha a kormány ily utón jár, ha azon törvénynek, melyet alkotott, maga legelső megszegője : ugyan hogy kívánhatja azt, hogy ezen tőrvényeknek tiszteletben tartása a nép előtt sikerüljön valaha. En tehát a kormányt odautasitandónak tartom, miként ezen mulasztása helytelenítetvén : köteleztessék az adórendszer reformja iránti törvényjavaslatot a törvény rendelete értelmében még ezen ülésszak lefolyása alatt beterjeszteni ; addig pedig ezen törvényjavaslatot, . mely élénkbe elfogadás végett beterjesztve van, annyival kevésbbé fogadom el: mivel ez nemcsak az 1868. évi XXI. törvényt töri össze, hanem I egyszersmind az 1871. évi XXL törvény rende| letét is, amennyiben a törvénykezésnek és igazságszolgáltatásnak ügyét a rendes tőrvényszékekre vonatkozólag semmivé tenni törekszik első pontjának második alineajában, a melyben az van kimondva, hogy a törvényszékek hatáskörét a pénzügyi hatóságra vonatkozólag az igazságügyi miniszter tetszése szerint határozza meg. Ilyen hatalom az 1871. évi XXXI. törvényben a miniszterre ruházva nincsen. Midőn tehát a miniszter magának ilyen hatalmat a ház által megszavaztatni követel: akkor arra hivja fel a házat, hogy a megalkotott törvénynek tapodásával oly hatalmat adjon kezébe, mely a meghozott törvény gyakorlatát tenné illusoriussá. Igy, t. ház, megtörténhetik, ha ezen törvényjavaslat elfogadtatnék, hogy a t. miniszter ur az egész hazára nézve, tehát a Dunán innen