Képviselőházi napló, 1869. XX. kötet • 1871. deczember 21–1872. január 23.

Ülésnapok - 1869-417

417. országos ülés jaimár 11. 1872. \ JJ Kautz Gyula előadó: A pénzügyi bizottság elfogadását ajánlja. Jámbor Pál jegyző (olvassa a külön­véleményt.) Ugyanazon czimnek 18-ik pontja alatt a lőcsei alreáltanoda főreáltanodává kívántatik át­alakíttatni, s evégett az osztályok fokozatosan szaporitandók levén: az 1872-ik évre már 2140 írttal több kiadás hozatik javaslatba. Lőcséhez közel Kassán már úgyis az állam költségén, egy jól látogatott főreáltanoda tartat­ván fenn : Lőcsén is egynek felállítása indokolt­nak annyival kevésbbé látszik; mert ez intézet­hez a város maga semmivel sem járul, s a ta­nulók száma eddig 101 levén, e szám nem bizo­nyít az intézet felállításának szükségessége mellett. Szontagh Pál (csanádi): T. ház! Én nem kívánom hosszasabban indokolni a különvé­lemény ezen tételét; mert az magában a külön­véleményben úgyis indokolva van Ismételnem kellene azokat, (Halljuk!) a mik az ehhez analóg esetben felhozattak. Itt a példa praegnanságát még nagyobb fénybe helyezi az, hogy Lőcsén az alreáltanodában eddig 101 tanulónál több nem volt. Mi, ugylátszik, a költségvetésnél nagyon meggondolatlanul haladunk: ha így kívánjuk a költségeket kiadni; mert e 101 tanuló nem iga­zolja azt, hogy Lőcsén főreáltanoda állittassék fel, tekintve különösen Lőcsének Kassához való kö­zelségét. Mindezeknél fogva nagyon természetes, hogy a kisebbségi vélemény nem ajánlja az em­lített főreáltanodának felállítását. Schwarcz Gyula : T. ház! Bátor va­gyok mindenekelőtt kijelenteni, miszerint én a kisebbségi véleményt nem pártolom, mert a kü­lönvélemény indokolása meggyőző okot egyátalá­ban nem hozott fel. Az első ok ezen különvéle­mény szerint az, miszerint Lőcse városa közel fekszik Kassához. Én megvallom : ezen okon, ezen érven nagyon csodálkozom, mert ez — nézetem szerint — nem érv. Kassa Magyarországnak igen diszes pontján fekszik: az áll; de az is áll, hogy Lőcsén még inkább vagyunk arra utalva, hogy a magyar művelődést oly tanintézeten is terjesz­szük, melyen az eddigelé nem-magyar cultur­mozgalomnál a nemzeti közművelődéshez köze­lebb hozhatjuk. Ez sokkal fontosabb ok, mint az, hogy Kas­sához mennyire fekszik. A második felhozott ok az, hogy az inté­zethez a város maga semmivel sem járul. Értem én azt, t. ház, ha itt az mondatik, hogy ne szavazzuk meg a felsőbb iskolára vagy polgárta­nodára a miniszter által javaslatba hozott össze­get, mert a város nem járul ahhoz semmivel: igen értem, mert létezik erre törvény, t. i. az 1868-ik évi XXXVIII. törvényezikk, a mely kö­telezi a községeket az ilyen iskolák felállítására; hanem ha felszólíthatom a kisebbségi vélemény előadóját, akkor azt kérdem: hogy hol van az a törvény, mely a felsőbb iskolák, pl. főreálta­nodák felállítását eddigelé a községek kötelessé­gévé tette volna. Én ugy tudom, hogy ami a főreáltanodá­kat illeti, arra nézve tőrvény nem létezik. Azt tehát, hogy a város hozzá nem járul, érvnek nem fogadhatom el. A reáltanodákra vonatkozó törvényt csak ezentúl fogjuk meghozni, és ha meghoztuk, nagyon fogok örülni: ha az állam sokkal inkább fog köteleztetni a felekezetnélküli reáliskolák felállítására, mint a községek. A harmadik ok, melyet felhoz a t. képviselő ur, az; hogy csak 101 hallgatója van a lőcsei alreáltanodának. Én fel nem foghatom, hogy hoz­hat fel a külön-vélemény okul ilyesmit egy ál­reáltanodának főreáltanodává emelése ellen. Én legalább ugy tudom, hogy a külföldi paedagogia szerencsének tartja, ha valamely tanintézet tanulóinak száma nem valami végtelen nagy, s ha egy alreáltanodának nem több, hanem csak 101 hallgatója van: ezt paedagogiai szem­pontból szerencsének tartanák a külföldön, és nem ok arra, hogy az főreáltanodává ki ne egészittessék. Mindezeknél fogva bátorkodom a miniszter által javaslatba hozott összeget pár­tolni. Irányi Dániel: Én is tisztelt előttem szóló nézeteihez járulok. Azt mondja a kisebbségi vélemény aláírója, Szontagh Pál t. barátom, hogy Lőcse nem járul semmivel azon reáltanoda fentartásához. Amennyire én tudom, Lőcse a maga gymnasiumi épületét engedte át, s a reál­tanoda a -volt gymnasiumban állíttatott fel, és tartatik főn. Hogy csak 101 hallgatója van az ottani alreáltanodának, annak meglehet csak az az oka, mert épen alreáltanoda, míg Kassán fő­reáltanoda van, és azért a szülők kénytelenek, bár nagyobb költséggel is, gyermekeiket odakül­deni. Azonkívül méltóztassék figyelembe venni, hogy habár Lőcséhez közel van is Kassa, hol egy főreáltanoda van; de másfelől nemcsak a Szepességből, de Liptóból, Árvából is kénytelenek a gyermekek Lőcsére menni, hogy a reáltudo­mányokban oktatást nyerjenek. Ezeknél fogva én indokoltnak tartom, hogy a Szepességben, különösen Lőcsén, egy főreálta­noda állittassék fel. Kautz Gyula előadó: Én, t. ház, a pénzügyi bizottság részéről csak azt bátorkodom megjegyezni, hogy hisz e tétel a lőcsei alreálta­nodára vonatkozólag már tavaly meg volt sza­vazva és a költségvetésbe felvéve. Az idén pedig azokon kivül, miket itt hallottunk, az hatott fő-

Next

/
Thumbnails
Contents