Képviselőházi napló, 1869. XIX. kötet • 1871. deczember 10–deczember 20.
Ülésnapok - 1869-400
400. orszAsros filós deczemher 10. 1871. 37 a két év átlagát venné, és azt mondaná: egyik évben 34 millió helyett 31-et kaptunk, a második évben 34-et, igy körülbelül 32 1 /* millióra lebet számítani, ezt tegyük a budgetbe. Ezt helyesnek találnám; a miniszter ur pedig beletesz a budgetbe néhány frttal kevesebbet, mint 4 milliót, azaz 33.997,000 irtot, vagyis annyit, a mennyi csak egy évben, és pedig a legjobb évben éretett el. Szintén ez történt, — hogy csak egy példát hozzak még fel, nem az egyenes adókból, hanem a fogyasztási adók összegéből; — a fogyasztási adóknál 1869-ben 13.182,000 frt volt az eredmény, a következő évben 13.073,551 frt volt, azaz 110,000 frttal kevesebb. Es ennek daczára, milyen számot vesz fel a miniszter ur mint remélhető jövedelmet? Nem 13 milliót, hanem 14 milliót. Megvallom, hogy mindezt oly optimismusnak kell neveznem, hogy semmikép sem fogadhatom el azt, hogy ezen összegekre biztosan lehetne számítani, még azon esetben is, ha rendes évnek lehetne elébe nézni. Nem tudom, mennyiben vette tekintetbe a t. miniszter ur, hogy például csak az utolsó 3—4 hónap alatt több társulat és vállalat ment tönkre, és ezek közt volt néhány olyan is, mely 2 — 3 — 400,000 frtnyi adót fizetett." Azt gondolom, hogy ily tényeket tekintetbe kellett volna venni, ós nem kellett volna annyira forcirozni a jövedelmet. Lehetne ezen optimismus jelét - felmutatni egy másik fontos iparágnál is, melyről volt már mellékesen szó: ez a bányászat és erdészet, de főkéjD a bányászat. Nem akarok e perczben sem az államjószágokról, sem az államerdőkrőd szólam; sőt elismerem, hogy ezen két vagyon nemnél nem lehet egyedül sem a nemzetgazdasági, sem a pénzügyi tekintetet szem előtt tartani. Vannak ott más tekintetek, melyek döntő befolyással bírnak. De midőn az állam ugy szólván, csupán iparüzletet vesz fel, mint a bányászat: akkor legalább azt kell és lehet követelni, hogy csak akkor és annyiban folytassa, a mennyiben az valóban nyereséges. Pedig az egész kimutatás azt mutatja, hogy alig van nyeremény; mert nagyon optimisticusnak tartom az összeállítást. minden államjószágnál lesz a kiadás 23.599,000 frt, a bevétel pedig 25 millió. Tehát az egész nyeremény másfél milliót tesz, tekintetbe nem véve az igen költséges beruházásokat és az ezen jószágok és iparüzletekben fekvő összegek kamatait, mert a kimutatás mindig csak a beruházások kamatainak törlesztéséről szól, de nem a benne fekvő tőkékről is. Nem akarok, tekintettel az előhaladott időre, hoszasabban szólni, s azért még csak két rövid megjegyzésem lesz. Az első, a melyet igen röviden kell érintenem, bár igen fontos, az, hogy ma, az ötödik budget tárgyalásánál is, a visszaállított alkotmányosság óta ötödik országgyűlés bezárta előtt is, még mindig az annyira sürgetett adó-reform hiányában vagyunk, még ennek nyomát sem látjuk s még a következő országgyűlésnek is átadjuk az eddigi rendszert, az eddigi rendezetlenséget minden hiányaival, minden hibáival. S meg kell vallanom, nem épen nagy hazafias megelégedéssel olvastam ma reggel a lapokban azon berlini tudósítást, hogy az ottani kormány, és pedig két nappal azután, midőn három évre megállapította hadi erejét, mégis a lapokban olvasható távirat szerint, ezt határozta". a képviselőházban a pénzügyminiszter egy adóreform tervezetet nyújtott be, kijelentvén, hogy a kormány előterjesztése azon szándékot kívánja megvalósítani, hogy az adóteher a legalsóbb néposztályokra nézve megkönnyittessék, és — ezt ajánlom különösen a pénzügyminiszter ur figyelmébe, — és hogy az egyenes adók rendszerének további érvény szereztessék. Tekintettel a jövő évi megtakarításokra a kormány nem szorítkozott arra, hogy az általa megjelölt 1 millió letörlesztését megszavaztassa ; hanem más téren is ígért, adóreformokat javaslatba hozni. Annyi igaz, hogy máshol gondoskodnak az adó-reformról; de minálunk még híréről sem lehet semmit hallani, sőt a kormány minduntalan arra utal, hogy nem lehet semmiféle adóreformot keresztülvinni, míg a eataster ki nem lesz igazítva, a catasterrel pedig hihetőleg nem fogunk foglalkozni ezen ülésszak alatt, tehát tudja Isten, mennyi időre fog elhalasztatni az adóreform, melyet az ország sürgetően kivan, azon ország, mely nem szereti csupán azon adóreformokat, melyeknek Táncsics t. képviselőtársam épen egy példányát idézte, mikor azt állította, hogy ugyanazon házacskájától, melyért 20 év előtt 12 frtot fizetett: most 70 frtot fizet. Ilyen adóreformot nem akar ez ország. Még egy utolsó észrevételem, vagy inkább kérelmem lesz a t. pénzügyminiszter úrhoz. Mondtam már, mennyire sajnos, hogy egyetlenegy zárszámadást sem lehetett kapni ; de a pénzügyi bizottság jelentésében mindig arra történik utalás, hogy kezében van talán a zárszámadás, vagy ennek kivonata, de még más is. A pénzügyi bizottság azonban elfogadott sok tételt, mely a zárszámadás eredményével ellenkezésben áll; de elfogadta azon állitással, hogy a nagyon t. pénzügyminiszter ur azt állította, hogy az újév első 6—7 hónapjának eredménye igazolja a jövedelem ezen fölemelését.
