Képviselőházi napló, 1869. XIX. kötet • 1871. deczember 10–deczember 20.

Ülésnapok - 1869-400

400. országos Blés deczember 10. 1871. 35 187l-re előirányoztatott34.177,000 forint; tehát 1872-re 179,545 írttal kevesebb, a minek oka, az ezen évi nagy vízkárok folytán elkerül­hetlen adó leengedésekben rejlik, melyekre 1872­re 631,237 frt, tehát 221,765 írttal több véte­tik számításba, mint 1871-ben. Földadóból 1869-ben befolyt 31.490,414 frt 1870-ben előirányoztatott 34.261,000 „ befolyt 35.945,572 (ebből hátralék lerovásra esik 1.603,856), tehát az azon évi előirányzat­nál 80,717 írttal több. A bizottság azt hiszi, hogy az 1870-ik évi tényleges eredmények az előirányzatra nézve leghelyesebb alapul szolgálhatnak, miután az 1872-ik évi költségvetésben felvett összeg ezen eredményeken tul nem megy a földadó előirány­zata elfogadható. Horn Ede: T. ház! A 13. czimmel el­hagyjuk a kiadásokat, melyek az eddigi czimek tárgyát képezték, s átmegyünk a fedezetre. Le­hetetlen ez alkalommal elhallgatnom azon sajná­latom kifejezését, hogy az alkotmányosság vissza­állítása után most már az ötödik évben Magyar­ország pénzügyi helyzete, államgazdászatának eredménye fölött, még mindig úgyszólván a le­vegőben vitatkozunk, hogy még mindig hiányzik egy alapos megbízható alap, melyre a vitát fek­tetni lehetne; egyetlen egy hiteles megbízható adat birtokában sem vagyunk. Mindjárt megmutatom. mennyire sajnálatos ez épen az adóbevételeknél, hogy a zárszámadás nincsen előttünk, hozzá­teszem csak, hogy annál sajnálatosabb, mivel e tekintetben a helyett hogy javulás volna, évről évre roszabb kedvezőtlenebb helyzetünk. Midőn a törvényhozás az államszámvevőszé­ket felállította, természetesen az volt szándoka: hogy, — mint minden más alkotmányos ország­ban — a képviselő testület mielőbb a jövő évi költségvetést is megállapítja: legyen kezében a lefolyt év zárszámadása, mely úgyszólván, ve­zérfonalul, tájékozásul szolgál és ennek követ­keztében a múlt évi törvényezikk, mely a fő­számszékről szól, ennek megfelelőleg azt mondja, hogy minden évben legkésőbb szeptember 1-én a főszámszék benyújtja a zárszámadást és azt a kormány haladéktalanul a ház elé hozza. Mi volt pedig eddig a gyakorlat? Négy rendes budget­tárgyalása folyt már le e házban, mert 1868~ra még nem volt sajátképeni budgettárgyalás, — hanem csak a 1869., 1870., 1871. és 1872. évekre szóló budgeteknek tárgyalása. Az 1869-ki budget tárgyalásakor még nem lehetett kívánni a zárszámadást, mert az csak 1867-ie vonatkoz­hatott volna, a mely évben pedig nem volt kü­lön államháztartásunk. Midőn a t. ház, a 1870. budgetet tárgyalta: a kormány előterjesztette a zárszámadást. A ház, ezen zárszámadást egy hét tagú bizottságnak adta át, — a hét bátor férfiúnak, mint akkor mondották, — ezen héttagú bizottság jelentést tett s a jelentést a ház elfogadta. így tehát, legalább formailag elég volt téve a tör­vény és ész azon kivánatának. A második évben, azaz midőn az 1871-iki budgetet tárgyaltuk: létezett már a főszámszék, mégis a kormány maga nyújtotta be a zárszám­adást, azzal indokolva ezen előterjesztést, hogy ez sajátkép nem az ő körébe vágó; de meg mint­hogy a főszámvevőszék csak néhány hónap óta áll fenn, még rá nem ért a zárszámadás elké­szítésére. A ház ezen zárszámadást a pénzügyi bizottsághoz utasította, ennek jelentését elfogadta, és igy újra többé-kevesbbé, legalább formailag, elég volt téve az illető kívánalomnak. Most majdnem 2 év óta áll fenn a számvevőszék; a kormány, és pedig jogosultsággal, azt mondja az nem tartozik az ő körébe a zárszámadást el­készíteni, a számvevőszék pedig semmit sem tett, és itt újra a budget tárgyalásához hozzá fogunk annélkül, hogy kezünkben volna a zárszámadás, az egyedüli alap, melyen okoskodni lehet, mely­nek segítségével biztossággal lehet megállapítani a jövő évi költségvetést. De nemcsak az a sajnos; van még egy más nehézség is. Meglehet, hogy két három hónap múlva a ház elé terjeszti a számvevőszék a zárszámadást a két utolsó évről, s akkor szükségtelen monda­nom, hogy hiába való munka. A budget tárgya­lása után senkinek sem lesz kedve, sem alkalma, sem ideje ezen zárszámadást megvizsgálni, és hiába lesz a 2 évi munkálkodás és a 3 — 400,000 forint, melyet eddig a számszék fenntartására költöttünk. De van még egy más sajnos körülmény, hogy t. i. ezáltal a törvény világos határozata kijátszatik. Az 1871. XVIII. törvényezikk, mely a főszámvevőszékrő] szól, a 21-ik §-ban köteles­ségévé teszi azt, hogy az államszámvevőszék működésének megkezdésétől fogva legfölebb 2 év alatt a miniszteri tanács, illetőleg a miniszter­elnök utján törvényjavaslatot terjesszen az ország­gyűlés elé saját ügykezelésének, az állam összes számviteli rendszerének s az államadósság ellen­őrzésének szabályozásáról. Midőn e törvény azt mondja, hogy a ház elé kell terjeszteni ezen szervezetet, hogy a ház fogja megvizsgálni, meg]uralni, megállapítani : természetesen azon feltevésből iudult ki, hogy midőn a javaslat a ház elé fog kerülni, akkor alkalma legyen már a háznak körülnézni egy kissé, megbírálnia az államszámvevőszék munkál­kodását és annak következtében birtokában lesz azon adatoknak, annak megbirálására: miként fe­lel meg az eddigi szervezet a szükségletnek ? mennyiben kell ezt módositani ? egy szóval miként 5*

Next

/
Thumbnails
Contents