Képviselőházi napló, 1869. XIX. kötet • 1871. deczember 10–deczember 20.
Ülésnapok - 1869-400
30 40*. országos ülés decsember 10. 1871. Széll Kálmán előadó (olvassa): XII. CZIM. „Bányászati és erdészeti akadémia Sehnecsbányán" stb. E tanintézet költségei 1872-re 128,071 frttal iráuyoztatnak elő. 1871-re 81,300 frt szavaztatván meg, a többlet 46,771 frtot tesz. Á pénzügyminiszter ezen költségvetésben a selmeezi bányászati és erdészeti akadémiának teljesen uj szervezését hozza javaslatba. Ezen újjászervezés okozza a költségeknek tetemes növekedését is. Az eddigi eneyelopaedicus tanmódszer helyett az intézetben a szak szerinti tanfolyamok rendszerelépne életbe; ezen kétségtelenül nagyon helyes változásnak következménye a tanárok számának szaporítása, ugy hogy az 1872. évi október hóban kezdődő tanévre 16 tanár helyett 25 tanár és igy 9-el több, összesen pedig az intézetben rendszeresített 20 állomás helyett 26, tehát egészben 6 egyénnel több lenne alkalmazva. Ezenkívül a pénzügyminiszter a tanárok fizetésének emelését is javaslatba hozza. A" fizetéseknek ezen tervezett felemelése 19.617 frttal emeli az intézet költségeit, ezen évre azonban ezen összegnek egy negyede lévén csak fölvéve, 4341 frt különbözetet okoz. A dologi kiadások növekedése folyományát és következményét képezi a tanári kar nagyobbodásának és a tantárgyak szaporodásának. A bizottság ezen intézetnek az uj tanrendszer alapján létesítendő újjászervezését a tudomány és a tudományos alapon kiképzés érdekében nagyon üdvösnek tartja, és azért, bár áldozattal járjon is ezen újjáalakítás, ennek költségeit a cultura és azon tanügyi czélok érdekében, melyeknek biztosítására ezen intézet hivatva van, habozás nélkül véli felajánlandónak. Ezen intézet, mint a maga nemében egyedüli az országban, épen azon a téren hozhatja meg a reá fordított áldozatnak kamatjait dúsan : a mely viszonyaink között kiváló fontossággal bir. Ezen tér az erdészet és bányászat tere, a melyen a szakképzett értelmes erőknek nemcsak egyesek, de maga az ország is oly nagy hasznát veheti. Ezen okból kétszeres figyelmet érdemel ezen intézet. A bizottság azért is az intézet újjászervezése felett csak helyeslését fejezheti ki és igy elfogadta a tanárok szaporítását és azok fizetéseinek felemelését; hasonlag elfogadta a szegény tanulók segélyezésére kért 4000 frtot azon határozatnak alapján, melyet a ház 1871-ik évben e rovatra nézve hozott. A dologi kiadásokra előirányzott összegeket is mint az elfogadott uj rendszernek következményeit a bizottság megszavaztatni véleményezi. Egyedül a 8-ik rovat alatt épületek fenntartására felvett 18,000 frtból a bizottság 13,000 frtnak törlését javasolja, és a rendkívüli kiadások közzé áthelyezését indítványozza, miután ezen nagyobbszerü és csak kivételesen előforduló építkezések természetöknél fogva a rendkívüli szükségletbe tartoznak. E szerint e czim szükséglete 115,071 frttal lenne megszavazandó. Megjegyzi a bizottság, hogy miután az uj tanrendszer csak 1872-ik évi október havában fog életbe lépni és igy az intézet nagyobb költségei is egy negyed évre vannak számítva: ezen intézet rendes költsége 1872-től kezdve 15,275 frttal nagyobb. Jámbor Pál jegyző (olvassa a különvéleményt.) A 12-ik czim alatt a selmeczbányai bányászati és erdészeti akadémiára annak czélba vett uj szervezesd folytán az 1871-ik évben megállapított összegen felül 46,771 frt költségtöbblet van előirányozva, mely azonban azon oknál fogva, mivel több újonnan kinevezendő tanár az 1872-ik esztendőnek csak utolsó negyedében kezdendi működését: az 1873-ik esztendőtől kezdve az aránylag szintén növekedendő dologi kiadásokon kivül, még legalább is 15,276 frttal évenkint öregbedni fog. Ezen czimnél is érezzük annak káros következéseit, hogy az ország pénzügye eddigelé és pedig részben meddő czélok, sőt káros vállalatok miatt oly mértékben vétetett igénybe, mely az országnak anyagi erejét meghaladja, s azt okozza, hogy az ország most már több hasznos, és czélszerü javítást rendes jövedelmeiből, mint helyes gazdálkodás mellett kellene, nem eszközölhet; hanem, ha azokat létesíteni akarja, kölcsönpénzzel, vagy ez államvagyonnak megcsonkításával kénytelen eszközölni. Mi, miként különvéleményünkben bővebben kifejtettük, veszélyesnek tartjuk azon irányt, mely olynemü javításokat is, mint az mely itt terveztetik, kölcsönpénzzel vagy ez állam vagyonának megcsonkításával akar eszközölni; s azért tekintetbe vévén azt is, hogy a selmeezi bányászati és erdészeti akadémiára, mindamellett, hogy korábban is jó hírnek örvendett, 1863-ban még csak 32,226 frt adatott ki, 1869-ben pedig már 61,600, 1870ben 69.800 — 1871-ben 81,300 frt volt előirányozva, és igy abban a magyar kormány életbelépése óta már különben is tetemes javítások tétettek: ezen akadémiának most újból tervezett gyökeres átalakítását, a mutatkozó nagy deficittel szemben, elhalasztandónak véljük és miután az épületek fentartására a múlt évben előirányozott 5000 forinton felül kívánt 13,000 frtnyi
