Képviselőházi napló, 1869. XIX. kötet • 1871. deczember 10–deczember 20.

Ülésnapok - 1869-407

286 407. országos ülés deczembtr 17. 1871. — miért nem vigyázott jobban; de én hiszem, hogy mint eddig, ugy ezentúl sem lesz sem Kisbéren , sem Mezőhegyesen marhadőg. Ezeket voltam bátor röviden előadni. Elnök: Elfogadja a t. ház a bizottság javaslatát? {Elfogadjuk!) Elfogadtatik. Wahrmann Mór előadó (olvas-) VI. CZIM. Veszteg-intézetek. Ezen ezim egyes tételeire nézve, a bizottságnak észrevételei nincsenek és megszavazásra ajánlja a kiadásokat 73,609, a bevételeket 2720 forintban, a határőrvidéket illető átalányt a már jelzett fentartással. {Elfogadjuk!) VII. CZIM. A keleti marhavész elfojtására. Ezen czim alatt múlt évben 47,000 forint szavaztatott meg, ez idén 50,000 követeltetik. Az első rovat alatt a lebunkózott marhák tulajdonosainak 30,000 frt. helyett csak 20,000 forint kéretik. Magától érthető, hogy ezen bizonyos föltevésen alapuló csekélyebb előirányzat a tényleges viszonyok folytán változik. A második rovat alatt azonban az eddigi 10,000 forint helyett 25,000 forint követeltetik. Ezen magasabb kiadás egy uj rendszernek életbeléptetésétől függ, mely ez irányban a miniszter által terveztetik. Ezen rendszernek létesítése azonban egyfelől törvényhozási intézkedéseket tételez fel; másfelől, mielőtt arra a szükséges költségek megszavaztathatnának: részleteiben tüzetes kidolgozást kivan. A pénzügyi bizottság ezeknélfogva a nagyobb kiadást egyelőre megszavazhatónak nem véli, és azon nézetben van, hogy a költségvetésbe az 1871-ki összeg, azaz 10,000 forint lenne felveendő, annyival is inkább, minthogy a marhavész elleni rendszabályoknak kérdése a Bécsben közel időben összeülendő congressusban szakférfiak által tüzetes tanácskozás tárgyává fog tétetni s igy czelszerünek látszik ezen tanácskozás eredményét is bevárni, mielőtt arra nézve valami uj tervezet állapíttatnék meg. A harmadik rovat ellen a bizottságnak észrevétele nem lévén, ezen czim alatt összesen 35,000 forint lenne megszavazandó. (Elfogadjuk!) VIII. CZIM. Pesti állat- gy ógyintéz e t. 1872-re 40,600 forint előirányoztatik, 1871ben 32,800 forint szavaztatott meg, ezen emelkedést egyrészt öt rendes tanárnak állandó fizetési pótlékkal ellátása eredményezi, másrészt az annak tulajdonitható, hogy egyes tótélek, múlt évben, csak az utolsó évnegyedre szavaztattak meg, jelen előirányzatban azonban már az egész évre vannak felvéve. Mindezen tételek megszavazása ellen a pénzügyi bizottságnak kifogása nincs, a 11. rovat elméleti és gyakorlati oktatás szükségleteire javasolt 5800 forintot azonban 25% levonásával csak 3850 forinttal véli megszavazandónak a bizottság, minthogy az egész intézetnek a közel jövőben kilátásba tett uj fölépítése és felszerelése, a most szándékolt beszerzések egy részét haszonvehetlenné fogná tenni, s igy takarékosság szempontjából ezen beszerzések csakis a mulhatlanul szükségesekre lennének szoritandók. Ezek folytán az összes szükséglet e czim alatt 38,650 forintban, a fedezet változatlanul 10,400 forintban lenne előirányzandó. Táncsics Mihály: T. ház! Ugyanazon elvből indulva ki, melyből más alkalommal kiindultam, az említett tételt meg nem szavazhatom annál kevésbbé, mert nem tudom, hogy a kereskedelmi academia magyar-e vagy német? (Felkiálltások: Nem arról van szó, most az állatgyógyintézetről beszélünk). T. ház! En az iparosok nevében egy emlékiratot adtam be Andrásy gr. volt miniszter elnökhöz, mielőtt beadtam volna, Deák képviselőtársammal is elolvastattam, ő azt minden tekintetben helyeselte, jóváhagyta. Azon emlékiratban azt kértem, hogy adjon a kormány valamely épületet az egész országban létező kézmű iparosok rendelkezésére. Ez megtagadtatott, legalább eddig semmi jele sincs a költségvetésben. Az ország kézmű-iparosainak számára nincs egy pár szoba, hol összejöhetnének, s magukat kiképezhetnék, ismerkedés, találkozás és társalgás végett. Mondom erre nézve nincs a kézmű-iparosoknak egy pár szobájok; de igen is a néhány darab beteg ló és néhány darab beteg kutya számára van oda át az országúton palota, melyben gyógyíttatnak. Ez oly botrányos valami az országra nézve, hogy alig fordul elő ilyesmi más országban. Azért indítványozni szeretném, hogy miután ezen palotának egy része elég lesz a 13 darab beteg ló és 20 darab beteg kutya ápolására és gyógyítására: másik fele adassék át a kézmüiparosoknak, hogy ott magukat kikópeztethessék, (Zaj, nem halljuk!) Nem tartom szükségesnek itt az emlékirat tartálmát taglalni, csak annyit vagyok bátor belőle megemlíteni, hogy ezen intézetben a kézműiparosok magyarokká fejlődhessenek; mert szomorúan kell tapasztalnunk, hogy még a magyar kézművesek is az idegen, illetőleg német iparosok gyáraiban foglalkozván: elnémetesednek. Ez okozza azt is, hogy munkás-egyletek alakulnak, melyekben a nyelv és szellem német; ezek becsempésznek külországból jelesen Nemetországés Helvetiából bizonyos röpiratokat, a melyek itt