Képviselőházi napló, 1869. XIX. kötet • 1871. deczember 10–deczember 20.
Ülésnapok - 1869-400
18 400. országos ütés deceeraber 10 1871. tására s esetleg uj adóhivatalok felállítására . . 30,000 — 30,000 Összesen 1.219,210 163,804 1.383.014 Dologi kiadások. 7 Házbérek . 65,000 11,721 76,721 8 Útiköltségek 10,000 2,200 12,200 9 Épületek fenntartására 8,000 150 8,150 10 Irodai költségek . 67,000 4,500 71,500 11. Pénzszállítási költségek 3,800 3,800 12 Leltári szerek jó karban tartása és utánszerzése . 3,000 500 3,500 13 Különféle kiadások 1,000 200 1,200 Összesen 157,800 19,271 177,071 Együtt 1.377,010 183,075 1.560,085 Elnök: Méltóztatnak elfogadni a bizottság jelentését? (Elfogadjuk!) Lesz tehát a személyes járandóságokra összesen 1.383,014 frt. A dologi kiadásokra 177,071 frt. A határőrvidéki adóhivatalok függőben maradnak. Széll Kálmán előadó (olvassa): YIII. CZIM Pénzügyi, illetőleg adó- és vámőrség. A pénzügyőrség szükségletére 1871-ben megszavaztatott 1.902,500 frt. 1872-re előirányozva van 2.769,695 frt. Az 1872-ik évre tehát 867,195 írttal van több előirányozva. Ezen nevezetes többletnek legnagyobb része a határőrvidéki pénzügyi, illetőleg adó- és vámőrségre esik. Ha ennek költségei a VlII-ik ezim összes szükségletéből leszámittatnak és igy a helyes össszehasonlitás czéljából az 1872-ik évi előirányzat ugyanazon alapokra vezettetik vissza, melyeken az 1871-ik évi feküdt: a következő számok szolgálnak az összehasonlításnál irányadókul. A magyar határőrvidékben felállítandó vámés adóőrség szükséglete 203,445 frt. A horvát-szlavonhatárőrvidéki vám- és adóőrségé 623,409 frt. Összesen 826,854 írtra rúgnak a határőrvidéki vám- és adóőrség költségei. A pénzügyőrség azon részére, melynek költségeit az 1871-ik évi költségvetés tartalmazta, 1.942,841 frtot tesznek és igy ezen czimnek valóságos többlete az 1871-ik évihez képest 40,341 frtot tesz ki. Ezen többletnek oka a pénzügyőrség létszámának felemelése; a míg 1871-ben a pénzügyőrség létszáma Magyarországban a 128 biztossal együtt 3130 főre rúgott, 1872-re 3204 fővel vétetett fel, és igy a folyó évi létszámhoz képest 74 fővel • és pedig szemlész 2-vel fővigyázó 23-mai vigyázó 49-czel szaporittatott. A pénzügyminiszter e létszám-emelést azzal indokolja, hogy a pénzügyőrségi szolgálatnak Fiume városában és területén ellátása végett 58 főből álló szakaszszal emeltetett a magyar pénzügyőrség létszáma (14 állomás újra rendszeresittetett, 44 a horvát - szia von pénzügyőrségből jött át.) Ezenkívül a buda-pesti pénzügyőrség jelenlegi létszáma mellett azon folytonos fejlődés folytán, mely ugy a közlekedés és forgalom mint az iparés kereskedés terén tapasztalható: a szolgálat naponként fejlődő igényeinek nem bir megfelelni és azért a pénzügyminiszter annak emelését hozza javaslatba 47 fővel (és nem 50-nel mint az indokolás emliti) az eddig 260 főről 307 főre. A bizottság a buda-pesti pénzügyőrség létszámának javaslatba hozott emelését a szolgálat és az államkincstár érdekében indokoltnak találja-, mert kétségtelen, hogy a főváros kereskedelmi és forgalmi viszonyainak nagymérvű fejlődése az erőknek szaporítását teszi szükségessé, és igy kétségtelen, hogy a szükséges közegek költségeinek megtagadása az államjövedelmeknek érzékeny kárát vonná maga után; a fiumei szakasznak felállítása ellen, sajátkép költségeinek e helyütt felvétele ellen kifogást tenni nem lehet. A horvát-szlavón pénzügyőrség létszáma, az 1871-itéhez képest, a következő különbséget mutatja, 1871-ben volt 1872-ben biztos 9 10 szemlész 41 46 fővigyázó 117 111 vigyázó 253 248 420 415 tehát e szerint 1872-ben 5-tel kevesebb, de a Fiume területén működő szakasz 44 fővel átment magyarországiak közé, 5 átvétetett a határőrvidéki vámőrségbe és 7 a vámjövedékből fizettetik, tehát az 1871-ik évi létszám — 420 fő, csökkent 56-tal, maradna e szerint 364 fő. Bellovármegye azonban 50 legénynyel és 1 biztossal növelvén a létszámot, e számítás bizonyítja az előirányzatnak helyességet, mely 415 fővel van felvéve.
