Képviselőházi napló, 1869. XIX. kötet • 1871. deczember 10–deczember 20.

Ülésnapok - 1869-406

éf>6. orszásros ülés deczember 16 1871 237 ségében s módjában áll minden embernek, minden magános polgárnak; de én a miniszter úrtól sokkal többet vártam volna, midőn a házhoz egy ilyen nevezetes tárgyban tesz jelentést. Én azt vártam volna, hogy melyek azon okok, a melyek miatt ezen vasút építése oly lassan haladt előre és melyek azon lépések, melyeket a kormány a munkák siettetésére tett. Ha olvassuk a jelentésnek azon részeit, melyek a munkák miként haladására vonatkoznak; lehetetlen, hogy azokat felette meglepőknek ne tartsuk. Azt mondja a miniszter ur: „A már teljesített munkanemeket a bevégzésre megkívántató egész mennyiség %-ában fejezve ki, június végéig elkészült. a) az alépítménynek 13%-a, b) a felépítménynek 5.3%-a, c) az épületeknek 5.2%-a." Tehát egy át alános calculust mond, a melyből kitetszik, hogy a munka bevégzésére megkívántató dolgozatoknak csak 8%-a végeztetett el, és azon munka is két év alatt teljesíttetett, tehát egy évre esik 4%-je a bevégzéshez megkívántató munkáknak. De itt még nincs beszámítva az alagutakra vonatkozó munkálat; mert itt azt mondia a miniszter ur „Mindeddig hasztalan lett volna a munkálatot siettetni, mert az ezen vonalon előforduló 12 alagútnak 4160 méter hosszúságban bevégzése előtt a többi munkák elkészítésének esetén a vonalon gőzgépekkel járni nem lehetett volna." Tehát ha a munka abban az arányban haladna, melyben eddig haladt : akkor az alag utakon kivül kellene 25 esztendő, a míg befejeztetnék. De miután azon munkáknak legnagyobb részét az alagutak építése képezi, mint Várady Gábor t. képviselőtársam azt a minap mondotta: 50 esztendő sem lesz elég, hogy azon vasút elkészíttessék. Ebben némely igen különös, és — nézetem szerint — a logikával meg nem egyező állítást találok, mert a miniszter ur, miután bevallotta, hogy a munkák igen lassan haladnak, későbben áttér némi mentegetésére ezen lassúságnak s azt mondja: „mindeddig hasztalan lett volna a munkát siettetni, mert az ezen vonalon előforduló alagutaknak bevégzése előtt a többi munkák elkészítésének esetén a vonalon gőzgépeket járatni nem lehetett volna." Ebből nem lehet más értelmet következtetni, mint azt, hogy a t. miniszter urnák véleménye szerint a többi munkának valóságos, komoly elvégzéséhez, csak akkor kell hozzáfogni: ha az alagutak már el lesznek készítve. Én azt tartom, ha valósággal komoly szándék van valamely dolog bevégzéséhez: akkor mindent előre ugy kell elkészíteni, hogy midőn a munkálat legnehezebb része befejeztetik, akkor már a többi annyira készen legyen, hogy azonnal a dolognak forgalomba vétele eszközöltethesók. Ha a miniszter ur ezen kijelentésének folytán azt várja, hogy előbb az alagutak készíttessenek el és csak azután fogjanak hozzá a vállalkozók a többi munkához : az újra ismét sok évvel hátráltatja azon vasútnak elkészítését. Különben, t. ház, én kénytelen vagyok az illető contractorokra nézve egy észrevételt tenni. Mik azon feltételek, melyek alatt ami kormányunk e contractorokkal szerződött 1 az előttünk még tudva nincs, mert csak tegnap volt szíves a t. miniszter ur az illető szerződést a ház asztalára letenni. Tehát én azt hiszem, hogy ezen dilemmából a contractorok eddigi eljárása semmi képen sem menthető ki. Tudták ők a munka nehézségeit, s ha daczára vannak, hogy meg voltak győződve, hogy ezen munkának befejezése hosszabb időt kivan, mégis rá állottak az 1873. évi augusztus 18-ik terminusra: ezen esetben valósággal nem jártak el bona fide, vagy ha mint a dologhoz értő és a dolgot megvizsgált felek, meg voltak győződve, hogy addig a vasút elkészíthető, és mégis ennek daczára oly hanyagsággal viszik a munkát: ez jele annak, hogy itt más befolyás uralkodik, mely a munka haladását gátolja. Különben, t. ház, magával a pénzzel sem vagyunk tisztába. Amint a miniszternek egy jelentéséből kitetszik, a munkának eddig még csak 8°/

0-a van elvégezve: mig ki van fizetve valami 26% az egész munkára kivetett összegből. Hogy ez nem áll arányban azon munkával, mely teljesítve van : ezt szükségtelen tovább is számokkal bizonyítani. Mindenesetre azt hiszem, hogy erre nézve is kellett volna valami útmutatásnak valami felvilágosításnak foglaltatni a miniszter jelentésében. De egy más észrevételem is van ezen vasúti költségnek miképeni számítására. A t. ház megszavazott 1870-ik évre e vasútra 3.000,000 frtot; 187l-re ismét megszavazott 8 milliót, tehát összesen 11 milliót. Ebből a miniszteri jelentés szerint eddig nincsen még elköltve 7 millió, tehát a már tavaly megszavazott pénzősszegből 4 millió forintnak még fönn kellett maradni. A miniszter költségvetésben e czimen az állandó pénzügyi bizottság most 10 millió irtot ajánl megszavazni. Már most azt a jelentésből sehogy sem lehet kivenni, hogy vajon ezen 10 millió azon 4 millión felül szükséges-e? mely kellett, hogy fönnmaradjon a tavaly megszavazott összegből; vagy pedig ezzel együtt 10 millió a szükséglet. ffe Én azt hiszem, hogy ily homályos előterjesztés nem felel meg azon érdeknek, melyet kell hogy a miniszter tanúsítson ezen fontos