Képviselőházi napló, 1869. XIX. kötet • 1871. deczember 10–deczember 20.
Ülésnapok - 1869-400
400. országos ülés deezeml»er 10 1871 11 ritásáboz kívánok szólni; miután azonban ez különválasztva nincs, kénytelen vagyok a czimnél felszólalni. T. ház! átalában véve nagyon ellene vagvok annak, hogy a hivatalnokok minden évben rendkívül szaporittassanak. Egy statisticában olvastam egyszer, hogy Romában a pápai kormány idejében minden ötödik ember pap volt. A statisticus megjegyezte azt, hogy e szerint négy embernek kellett dolgozni azért, hogy az ötödik heverhessen. Mi lett ennek következése, méltóztatnak tudni, a kormány megbukott; mert ennek folytán türhetlenné vált az állapot. Épen azért, mivel én is azt tartom, hogy — mivel már a papokat szaporítani nem lehet, — ha szaporítjuk a hivatalnokokat vég nélkül: utoljára mi is oda fogunk eljutni, hogy minden 5-dik ember hivatalnok lesz és ha ez állapot türhetlenné válik, félni lehet, hogy bukik a rendszer és bukik vele az ország is. Én tehát minden csekélységnél is, hol, nézetem szerint, feleslegesen szaporíthatnak a hivatalnokok: kötelességemnek tartom felszólalni. Nálunk szokás, hogy egyik évben emeltetnek a fizetések, másik évben emeltetnek a lakbérek, a harmadik évben szaporittatnak a hivatalnokok és ez igy megy a végtelenségig. Most ismét a számtiszteket kívánják szaporítani, pedig a pénzügyminisztériumban már is 350 számtiszt van és igy ezek nagyon sokat számolhatnak, ha akarnak. Nekem volt alkalmam párszor a pénzügyminisztériumban megfordulni, láttam tömérdek sok számtisztet, tapasztaltam, hogy könnyen elintézhető dolgoknál is Péter Pálhoz utasítják az embert. Két három óra kellett ahhoz, a mit más pénzintézetnél 20 perez alatt el lehet végezni. Igy azt kell következtetnem, hogy vagy nem dolgoznak a hivatalnokok, vagy a berendezés nagyon rósz, vagy mindakettő. Én tehát, különösen azon tekintetből, mert, mint pénzügyminiszter ur maga méltóztatott kijelenteni, már a jövő költségvetés alkalmával az ország átalános számviteli rendszere törvény által valószínűleg rendszeresítetik: kérném a t. házat, hogy most, midőn úgyis csak ideiglenesen történik ezen intézkedés, a számtiszteket szaporítani ne méltóztassék. Felhozatik indokul, hogy a határőrvidék ide csatolásával több számadás lesz; de én azt hiszem, hogy igyekezni fognak a pénzügyminisztériumnál a munkát egyszerűsíteni, és különösen államtitkár is lesz, a melyre mulhatlan szükség van, mert a pénzügyminiszter nem ügyelhet fel arra, hogy miként folynak a munkák, és hogy dolgoznak a hivatalnokok, hiszem, hogy azon idő alatt, mig a számvitel tökéletesen rendeztetni íog, a létező személyzet is meg fog felelni a szükségnek és igen nagy hibának tartanám, ha szaporitanók a számtiszteket akkor, mielőtt a végleges rendezés megtörténik, mert ennek megtörténtével azután igen sok hivatalnok jön ismét rendelkezés alatti állapotba és az utólag alkalmazottaknak rövid szolgálat után is sok Abfertigungot vagy talán pensiokat kellene fizetni. Én azért arra kérem a t. házat, hogy a mostani számtisztek számát meghagyni, és a javaslott szaporítást mellőzni méltóztassék. (Helyeslés bal felől.) Széll Kálmán előadó: T. ház! Szabadjon csak röviden motiválnom, miért szükséges a számtisztek számát 6-tal szaporítani? Én is helyeslem azt, a mit Péchy Tamás képviselő ur mondott, hogy a központi igazgatásnál a hivatalnokok szaporítása átalában , a mennyire csak lehetséges, kerülendő lenne. Én is teljesen osztozom e nézetben és aláírom ezt mindazon esetekben, midőn valamely hivatalnok munkaköre nem szaporitatik, itt azonban, nézetem szerint, az ellenkező eset áll elő. f En azt hiszem t. ház, hogy ha valamely testület munkája nagy mérvben szaporodik: ezen esetben ugyanazon testület a megszaporodott munkát jól, helyesen nem végezheti el. A pénzügyi bizottság reá mutatott jelentésében arra, hogy mióta a pénzügyminisztérium jelen szervezetében fenn áll, és a számtisztek a jelenlegi számban vannak rendszeresítve, azóta a hitelmüveletek szaporodtak, nem egyel hanem többel. Azóta köttetett meg például a 24 millió frtnyi kölcsön; azóta jött a szőlődézsma váltsági munkálat, azóta jött a 35 millió kölcsön. Ez mind meg annyi factor, mely a munkakörnek gyarapodását idézi elő. De különösen a pénzügyi igazgatásnak és átalában a pénzügyi szolgálatnak a határőrvidékről történt átvétele nagyon motiválják azt, hogy a számtisztek száma 6-tal szaporittassék. Ilyen számtiszt nem is 350 van, a mint azt Péchy Tamás képviselő ur méltóztatott felemlíteni. A központi igazgatásnál számtiszt volt eddig 254 és 260 lenne ezután. Én azt hiszem, t. ház, hogy azon körülmény, melyet a t. képviselő ur felhozott, egészen talán nem szolgálhat indokul arra, hogy a számtisztek ne szaporittassanak. A rendezés ugyanis 1872-ben még nem fog bekövetkezni, mert a számvevőszék még csak az 1872. év végén fogja az ez iránti törvényjavaslatot előterjeszteni; hogy mikor fog ez életbelépni, nem tudom; de én azt hiszem, hogy ha a számvitelnek rendezése a gyorsabb, pontosabb, helyesebb, czélszerübb, világosabb elszámolást is maga után fogja vonni: alig hiszem, hogy nagy mérvű munka-megtakaritással fog járni, lönben is a határőrvidék successive polgárositta2*
