Képviselőházi napló, 1869. XIX. kötet • 1871. deczember 10–deczember 20.

Ülésnapok - 1869-400

400. országos illés deezember 10. 1871. 9 mert, a mint az egyes tételek alaptalansága vagy legalább logikátlansága kitűnik, azonnal az egész indokolás értékét veszti és az ember nin­csen tájékozva a költségvetés iránt. A fedezetnél a különféle bevételekre nézve a miniszteri indo- ! kolás 21-ik lapján ez mondatik: „Az 1871. évre ' volt ezen czim alatt előirányozva . 1000 frt. 1872-ik évre vétetett fel ... . 2000 frt. tehát több 1000 fttal. azon okból, mert az 1870. évi eredmény ezen | ezimmel 6,559 frtot mutat fel." Az csakugyan nagyon nevetségesen hangzik, hogy, mert a ta­pasztalás 6.559 frtot mutat fel, tehát felvétetik 2000 frt. Ha nem lehetett többet felvenni, ezt nem azzal kell indokolni, hogy 6559 frt. volt a bevétel, hanem azzal, hogy ámbár ennyi volt, most nem lehet annyi, hanem csak 2000 frt. En e figyelmeztetést ajánlom a miniszter ur figyelmébe, és valóban nagyon szükséges, hogy á minisztérium jól megválaszsza azon egyéneket, a kikre az indokolások elkészítését bizza. Elnök: Ha nincs észrevétel ? (Nincs!) a pénzügyi bizottság véleménye elfogadtatik. Következik a pénzügyminisztérium költség­vetése. (Elnök leszáll és helyét Somssich Pál fog­alja el.) Széll Kálmán előadó (olvassa): Az állandó pénzügyi bizottság jelentése a pénzügy­miniszter 1872-ik évi költségvetése tárgyában. A pénzügyminiszter 1872. évi költségveté­sében a rendes kiadások, a nyugdijakon kivül, 48.724,476 frtban irányoztatnak elő, az 1871. X. t.-czikkben a pénzügyminiszter rendes szük­séglete 47.630,999 frtban állapíttatott meg. Az 1872-ik évi rendes szükséglet előirány­zata tehát az 1871-ik évihez képest 1.093,477 írt. többletet mutat fel. Ezen többlet á költségvetés egyes czimei között a következőkép oszlik meg : Miután a határőrvidékre eső kiadások ezen költségvetésben tetemes összeggel szerepelnek, a bizottság ezélszerünek látja az összehasonlításba azon különbözetnek megjelelését is belefoglalni, mely ezen kiadások nélkül állana elő, és igy közvetve kitüntetni azon különbséget, melyet a határőrvidéki kiadások a költségvetés ezen ré­szében okoznak. — Következik a kimutatás, a melyet tán felolvasottnak lehet tekinteni. Ezen 646,459 frt. azonban nem valóságos kevesblet, miután jövedékek kiadásai csak azon okból kisebbek 3.468,484 frttal, mert 3.370,300 frt. az osztrák államterületnek átengedett do­hány ára fejében 1872-re a dobányjövedéknek mind szükségletéből, mind fedezetéből kiválasz­tatott és a hiteimi veieti előirányzatba helyezte­XÉPV. H. BAPLŐ 1814 X1 ^' tett át; ezen összegnek tekintetbe vétele mellett 98,184 frttal lesz csak a jövedékek valódi szük­séglete kisebb és igy a B) rovat alatt 106,743 frt. álland, ennek folytán az összes többlet 4.463,777 frtot tenne, a határőrvidéki költségek leszámítása után pedig a valóságos többlet 2.723,841 frt. lesz, ezen többletből az állam­vagyonra magára a határőrvidéki erdőkön kivül 2.320,513 frt. esvén (a mely többlet a bevéte­lek sokkal tetemesebb növekedése által dúsan visszetérül) a többi czimre, tehát a tulajdonkép administrationális költségekre, esik 403,328 frt. többlet. A bevételek 1871-re . . . 137.984,231 frt. 1872-re . . . 143.539,229 „ Ehhez . . . 3,370,300 „ A bevételek 1872-ik évi több­lete 8.925,298 „ ebből a Határőrvidékre esik 3.368,871 „ a 2.723,841 frt. kiadási több­lettel szemben marad a be­vételeknél többlet ..." 5.55M27 frt" Következik a központi igazgatás. (Olvassa :j I. Czim. Központi igazgatás. 1872-re 886,866 frt irányoztatik elő 1871-re 884,400 frt szavaztatott meg; tehát 1872-re e czim alatt 2466 frttal van több előirányozva. E többletnek okait a segédhivatali igazgató és a levéltári aligazgató lakbérének 100—100 forinttal emelése, a kapusok fizetésének 350 írt helyett 400 frtban történt felvétele, továbbá a számtisztek számának hattal történt szaporítása és végre az épületek fenntartására felvett összeg­nek 2000 frttal emelése képezik. Mindez együttvéve 8450 forint többletet eredményez, ellenben a távsürgönyök költségei 6000 frttal szállottak. A bízottság átalában kijelenti a lakbérillet­ményeknek ugy e czimben mint a többiben történt emelésére nézve, hogy a lakbér felemelését elfo­gadhatónak nem tartja, mert az 1871-ik évi kölségvetés tárgyalása alatt a képviselőház, e bizottság véleményének alapján, a lakbéreket a minisztérium által indítványozott javításoknak tekintetbe vételével átalában felemelte. A mint a minisztérium az 1871-ik évi előirányzatban javasolt fizetés felemeléseket nem a fizetési rend­szer szabályozása czéljából hozta indítványba : a bizottság sem bocsátkozott a felemelésnél köve­tett elvek bírálatába, mert a fizetés és lakbér fölemeléseket nem tekintette a fizetési rendszer végleges megállapításának. A pénzügyminiszter az alsóbb rangú tiszt­2

Next

/
Thumbnails
Contents