Képviselőházi napló, 1869. XIX. kötet • 1871. deczember 10–deczember 20.
Ülésnapok - 1869-400
400. országos illés deezember 10. 1871. 9 mert, a mint az egyes tételek alaptalansága vagy legalább logikátlansága kitűnik, azonnal az egész indokolás értékét veszti és az ember nincsen tájékozva a költségvetés iránt. A fedezetnél a különféle bevételekre nézve a miniszteri indo- ! kolás 21-ik lapján ez mondatik: „Az 1871. évre ' volt ezen czim alatt előirányozva . 1000 frt. 1872-ik évre vétetett fel ... . 2000 frt. tehát több 1000 fttal. azon okból, mert az 1870. évi eredmény ezen | ezimmel 6,559 frtot mutat fel." Az csakugyan nagyon nevetségesen hangzik, hogy, mert a tapasztalás 6.559 frtot mutat fel, tehát felvétetik 2000 frt. Ha nem lehetett többet felvenni, ezt nem azzal kell indokolni, hogy 6559 frt. volt a bevétel, hanem azzal, hogy ámbár ennyi volt, most nem lehet annyi, hanem csak 2000 frt. En e figyelmeztetést ajánlom a miniszter ur figyelmébe, és valóban nagyon szükséges, hogy á minisztérium jól megválaszsza azon egyéneket, a kikre az indokolások elkészítését bizza. Elnök: Ha nincs észrevétel ? (Nincs!) a pénzügyi bizottság véleménye elfogadtatik. Következik a pénzügyminisztérium költségvetése. (Elnök leszáll és helyét Somssich Pál fogalja el.) Széll Kálmán előadó (olvassa): Az állandó pénzügyi bizottság jelentése a pénzügyminiszter 1872-ik évi költségvetése tárgyában. A pénzügyminiszter 1872. évi költségvetésében a rendes kiadások, a nyugdijakon kivül, 48.724,476 frtban irányoztatnak elő, az 1871. X. t.-czikkben a pénzügyminiszter rendes szükséglete 47.630,999 frtban állapíttatott meg. Az 1872-ik évi rendes szükséglet előirányzata tehát az 1871-ik évihez képest 1.093,477 írt. többletet mutat fel. Ezen többlet á költségvetés egyes czimei között a következőkép oszlik meg : Miután a határőrvidékre eső kiadások ezen költségvetésben tetemes összeggel szerepelnek, a bizottság ezélszerünek látja az összehasonlításba azon különbözetnek megjelelését is belefoglalni, mely ezen kiadások nélkül állana elő, és igy közvetve kitüntetni azon különbséget, melyet a határőrvidéki kiadások a költségvetés ezen részében okoznak. — Következik a kimutatás, a melyet tán felolvasottnak lehet tekinteni. Ezen 646,459 frt. azonban nem valóságos kevesblet, miután jövedékek kiadásai csak azon okból kisebbek 3.468,484 frttal, mert 3.370,300 frt. az osztrák államterületnek átengedett dohány ára fejében 1872-re a dobányjövedéknek mind szükségletéből, mind fedezetéből kiválasztatott és a hiteimi veieti előirányzatba helyezteXÉPV. H. BAPLŐ 1814 X1 ^' tett át; ezen összegnek tekintetbe vétele mellett 98,184 frttal lesz csak a jövedékek valódi szükséglete kisebb és igy a B) rovat alatt 106,743 frt. álland, ennek folytán az összes többlet 4.463,777 frtot tenne, a határőrvidéki költségek leszámítása után pedig a valóságos többlet 2.723,841 frt. lesz, ezen többletből az államvagyonra magára a határőrvidéki erdőkön kivül 2.320,513 frt. esvén (a mely többlet a bevételek sokkal tetemesebb növekedése által dúsan visszetérül) a többi czimre, tehát a tulajdonkép administrationális költségekre, esik 403,328 frt. többlet. A bevételek 1871-re . . . 137.984,231 frt. 1872-re . . . 143.539,229 „ Ehhez . . . 3,370,300 „ A bevételek 1872-ik évi többlete 8.925,298 „ ebből a Határőrvidékre esik 3.368,871 „ a 2.723,841 frt. kiadási többlettel szemben marad a bevételeknél többlet ..." 5.55M27 frt" Következik a központi igazgatás. (Olvassa :j I. Czim. Központi igazgatás. 1872-re 886,866 frt irányoztatik elő 1871-re 884,400 frt szavaztatott meg; tehát 1872-re e czim alatt 2466 frttal van több előirányozva. E többletnek okait a segédhivatali igazgató és a levéltári aligazgató lakbérének 100—100 forinttal emelése, a kapusok fizetésének 350 írt helyett 400 frtban történt felvétele, továbbá a számtisztek számának hattal történt szaporítása és végre az épületek fenntartására felvett összegnek 2000 frttal emelése képezik. Mindez együttvéve 8450 forint többletet eredményez, ellenben a távsürgönyök költségei 6000 frttal szállottak. A bízottság átalában kijelenti a lakbérilletményeknek ugy e czimben mint a többiben történt emelésére nézve, hogy a lakbér felemelését elfogadhatónak nem tartja, mert az 1871-ik évi kölségvetés tárgyalása alatt a képviselőház, e bizottság véleményének alapján, a lakbéreket a minisztérium által indítványozott javításoknak tekintetbe vételével átalában felemelte. A mint a minisztérium az 1871-ik évi előirányzatban javasolt fizetés felemeléseket nem a fizetési rendszer szabályozása czéljából hozta indítványba : a bizottság sem bocsátkozott a felemelésnél követett elvek bírálatába, mert a fizetés és lakbér fölemeléseket nem tekintette a fizetési rendszer végleges megállapításának. A pénzügyminiszter az alsóbb rangú tiszt2
