Képviselőházi napló, 1869. XIX. kötet • 1871. deczember 10–deczember 20.

Ülésnapok - 1869-400

6 MO. országos Ölés deesember 10. 1871. lelenezház által 2160 írt 11 kr. Összesen 33,046 frt, ezen költség fedezésére az 1871-ik évi költésve­tésben csak 19,800 frt engedélyez­tetett és igy maradt fedezetlen ama 13,246 frt. Miután az 1868. Julius 1-től 1869. évi deezember végéig szá­mított időközre ily czimen az örö­kös tartományok által 36,600 frt megtérítése követeltetett, ezen arány szerint az 1870 ik évrd 24,000 forint egy évre — és azon felte­vés mellett, hogy ezen gyermekek­ért kiadott összegből egy rész vissza fog térülni, 1871-ik évre 19,800 frt vétett fel — ezen fel­tevés nem valósulván, a bizottság — mely jövőre nézve e tekintet­bem véleményét már a rendes költségvetés tárgyalásánál nyilvá­nította, a kért 13,246 azaz tizen­háromezerkétszáznegyvenhat fo­rintot megszavazandónak véli. Egyébiránt e helyen, a rendes költ­ségvetésből ugyané czim alatt előirányzott 33,600 frt a rendkívüli szükségletbe tétetik. Várady Gábor : Azon megjegyzést va­gyok bátor tenni, hogy ezen kifejezés „kűltar­tományok", a mi a pénzügyi bizottság jelentésé­ben is előfordul, tán csak azért használtatik itt, mert a miniszter ur jelentésében is igy volt. A miniszter ur azonban el fogja ismerni, hogy e kifejezés legfölebb tollhiba lehet, mert nem hi­szem, hogy e kifejezést, mely semmi értelemmel nem bír, helyeselje. E kifejezés: „kültartomá­nyok" nem jelent Magyarországon semmit. Ha azt mondanók „külföld," akkor érteném, de hogy „küitartományok" alatt mi értendő: azt nem tu­dom. (Helyeslés.) Ha „osztrák tartományokat" méltóztatnak érteni: akkor minden bal magyarázat kikerülése végett méltóztassanak azt kitenni, a nélkül, hogy a szavakkal gazdálkodnának, a nélkül, hogy rövi­dítsenek. Ismétlem, hogy e szó „kültartomány" semmi értelemmel nem bír, és én figyelmeztetem a mi­niszter urat, hogy jövőben e kifejezést legalább ne használja. (Helyeslés.) Elnök: Elfogadja a t. ház. a bizottság véleményét 1 ? {Elfogadjuk!) Tehát elfogadtatik. Zsedényi Ede előadó (olvas) .­5. Apesti Sut.-Mókus-féle köskórhás 1855-tk évtől 1865-ik évig terjedő hátralékos költségei kiegyenlí­tésére . . . . . . , , . 15,000 frt A miniszter e tekintetben azt jelenté, hogy Pest városa közön­sége több izben sürgette e hátra­lékot, de miután a kórházi iratok hiánya miatt, melyek azonban a város hibáján kivül tévedtek el, az összeg nem volt megállapítható: egy számvevőségi egyén küldetett ki, ki a hely szinén hiteles ada­tokból a követelés nagy részének alaposságáról . meggyőződést szer­zett. A bizottság a minisztert oda utasitandónak véli, hogy a köve­telés alapossága felett folytatván a nyomozást, a mennyiben a vá­rosnak a kért 15,000 frt iránti igényeinek jogosultságáról meggyő­ződnék: azon összeget utalványoz­hassa. (Elfogadjuk!) 6. Kolozsvári levéltári 87 2-re . 7630 frt. 187 l-re . 7630 frt Ezen kiadás Í87i-ik évig min­dig a királyi erdélyi biztosság, az 1871-ik évi költségvetésben a bel­ügyminiszter központi igazgatása költségei közt irányoztatott elő, akkor ezen levéltárnak Budára való áttétele elhatároztatván, idő­közben a rendkívüli szükségletben vétetik fel 7630, azaz hétezer hatszázharmincé forinttal. {Elfo­gadjuk !) 7. A fennállott államtanács két tanácsosa és egy fogalmazójának illetményei az államtanács felosz­latása napjától, azaz 1868-ik jú­nius 16-tól 1869-ik augusztus 31-ig, mint a nevezett közegeknek a magyar kincstár terhére lett végleges nyugalmaztatásuk napjáig A miniszter indokolása sze­rint Andreánszky Sándor és báró Ozsegovich Metéli államtanácsosok és Kochmeister Adolf államtaná­csosi fogalmazó nyugalmazása az 1869-ik január 11-én tartott mi­niszteri tanácsban, a már előbb keletkezett egyezmény alapján, a magyar belügyminiszteri tárcza terhére határoztatván, rendes illet­ményeik is azon időre, mely alatt 21,202 frt.

Next

/
Thumbnails
Contents