Képviselőházi napló, 1869. XVIII. kötet • 1871. november 22–deczember 9.

Ülésnapok - 1869-389

76 389. országos ölés november 25. 1871. rendeljék meg maguknak. (Átalános helyeslés.) Tehát a kérvénynek hely nem adatik. Ürményi Miksa előadó (olvassa a 36.—38. számú kérvényeket, melyekre a bizottság je­lentesd észrevétel nélkül elfogadtatnák; olvassa to­vább a 39. sorszám alatt (7481.) Komárom sz. kir. városnak kérvényét 1849. évi kárai megtérítése iránt.) Ghyczy Kálmán* T. ház! A t. pénz­ügyminiszter urnák most Csiky képviselő ur fel­szólítására adott nyilatkozata folytán, valamint azon nyilatkozat folytán, melyet e tárgyban ugy hiszem már Lónyay gróf miniszterelnök ur is mint pénzügyminiszter a házban tett, ezen kérvény tárgyának elintézése függ a közös acti­vák leszámolásának minélelőbbi bevégzésétől, s én csak azért vagyok bátor felszólalni, hogy ezen igazságos és méltányos kérést a pénzügy­miniszter urnák figyelmébe ajánljam, s ennek következtében kérjem, — hogy ha — lehet mielőbb ezen igazságos kérés teljesítését eszközölni mél­tóztassék. (Élénk helyeslés.) Elnök: Elfogadja a t. ház a kérvényi bizottság véleményét? (Elfogadjuk!) Elfogad­tatott. Ürményi Miksa előadó (olvassa a 40.—49. szám alatti kérvényeket és a kérvényi bi­zottságnak ezekre vonatkozó jelentését, melyek vál­tozatlanul elfogadtatnák.) Elnök: Következik a központi bizottság­nak a telepitvényesekröl szóló törvényjavaslat tárgyában beadott jelentésének folytatólagos tár­gyalása. Tisza Kálmán: T. ház! A tegnapi napon Wahrmann képviselő ur tett a telepitvé­nyeseket illetőleg, vonatkozva a hiteiintézeti köl­csönre, módosítást. Én részemről az intentiót, mely őt vezette, helyeslem; mert a szándék, miként beszédéből is kitűnt, az volt: lehetővé tenni, hogy a telepit­vény esek kedvezőbb feltételeket is nyerhessenek és természetesnek is találom, hogy kedvezőbb föltételeket nyerhetnek, ha a törvényben nem tétetnek ki határozottan a föltételek; mert mi­után, mint tegnap is értesültünk, előzőleg már érintkezésbe lépett ugyan a kormány a hitelin­tézetekkel, de még megállapodásra nem jutha­tott : ha határozottan akarnók kitenni a törlesz­tési évek számát és a járadék perczentjét, kö­rülbelül kénytelenitve lenne a kormány nem a lehető legkisebbet kívánni, hanem olyant, mely­nél biztosítva legyen, hogy érvényesíteni is tudja a törvény rendeletét. Ezen indokoknál fogva te­hát helyeslem, hogy egy bizonyos latitude en­gedtessék a kormánynak az eljárásban; hanem a Wahrmann képviselő ur módosítása szerint a sza­kaszt még sem tudnám egészen elfogadni, ha­nem némileg változtatni óhajtanék rajta. Az ő módosítása ug3 r anis azt mondja, hogy a törlesztési évek száma legfelebb 34 és fél, az évi járadék pedig legfeljebb 8 százalék legyen. Ha ez igy megy a törvénybe, a nélkül, hogy a tör­vény megsértetnék : lehetne a kölcsönt ugy kötni, hogy az évi járadék lenne 8%, a törlesztési év pedig 34 és V«, a mi bizonyosan végtelenül ter­hes és igazságtalan lenne, s mit az igen t. kép­viselő^ ur bizonyára szintén nem kivan. Én, t. ház! nem akarván félreértetni, meg­jegyzem, hogy meg vagyok róla győződve, mi­szerint a pénzügyminiszter ur, ha a törvény igy fogna is szólni: nem fogná ezt tenni; de vi­szont azt hiszem, igazat ad nekem abban ő is, hogy a törvényt még sem szabad ugy szerkesz­teni, hogy az ily dolog lehetősége meglegyen. En tehát az ide vonatkozó részt ugy kí­vánnám szerkesztetni, hogy megadassék a kor­mánynak a latitude az eljárásban, de még sem állhasson be ezen eshetőség. Azt tartom tehát; legczélszerübb volna határozottan kimondani, hogyan lehet a kölcsönt kötni, vagy legfölebb 22 évre legfölebb 8% évi járadékkal, — vagy legfö­lebb 34 évre, legfölebb 7% évi járadékkal. Ezen két tételt is, részemről megvallom, némi­leg terhelőnek tartom; mert én legalább remény ­lem,hogy akár 22 évre lehet kevesebbel 8%-nál, akár legíölebb 34 évre lehet kevesebbel mint 7 %-al kölcsönt kötni. Tehát mikép előbb is mon­dám, csak a maximumot szükséges meghatároz­ni; mert ha a lehető legkissebbet vennők fel, meglehet, hogy lehetetlenné tennők a kormány­nak a dolog valósítását. Én tehát azt volnék bátor indítványozói, hogy az ezen kölcsönre vonatkozó pont követ­kezőleg szerkesztessék: A második pontra nézve fogadtassák el Wahrmann képviselő urnák azon módositványa, mely azt mondja, hogy 5%-ot, hol a hitelintézeti papírok kamatjáról van szó, hagyassák, az igy módosított második pont után pedig mint uj 3-ik pont tétessék: a földhitelin­tézeti kölcsönt illetőleg megállapíttatik, hogy az vagy legfölebb 22 évi törlesztésre és ezen eset­ben legfölebb 8% évi járadékra, vagy legfölebb 34 évi törlesztésre, ós ez esetben 7% évi járu­lékra köthető." Az itt kitett kötelezettségnél pedig terhe­sebb a telepitvényesekre semmi esetre sem há­ramlik. Ezután jönne a 3-ik pont, a mely ekkor 4-dikké válik ; itt a második sorban ezen szó után „22", ezt: „vagy állítólag 34 év alatt", kellene beszúrni, a szerint t. i., a mint az alku megköttetett. A volt 4-dik, most már 5-dik pont Wahrmann képviselő ur módositványa szerint volna szerkesztendő, csak annak 7-ik sorában

Next

/
Thumbnails
Contents