Képviselőházi napló, 1869. XVIII. kötet • 1871. november 22–deczember 9.
Ülésnapok - 1869-388
* gg 388. orszáims ülés s több ellenőr, több főtiszt alkalmazandó alsóbb tisztviselők helyett. Egyébiránt is mellék dolga az adóhivataloknak sok van, például a különböző Ínséges kölcsön, a különböző tiszai kölcsön; de hála istennek mondhatom, hogy e héten is oly két kérvény érkezett be hozzám, hogy miutáuezen kölcsönök már le vannak törlesztve : tisztázzuk a dolgot és liquidáljunk. Egyik munka jön, a másik oldalról ismét elfogy, és igy az adóhivatalok dolga, ha máskülönben figyelemmel leszünk, hogy tul ne halmoztassanak: jó formán a ré<d marad. En tehát összevonva az elébb mondottakat: nem tartom a dolgot lehetetlennek, s ki nem zárva oly utasításokat, melyek ezt még megkönnyíthetik : azt hiszem, hogy megnyugodhatik a t. ház abban, a mit Debreczen város igen érdemes képviselője is ajánlott, miszerint ez az átalános tárgyalás alapjául elfogadtassék, nem zárván ki mindamellett a netalán tehető módo- ! sitásokat sem. Elnök: Átalánosságban tehát el méltóztat- i nak fogadni? (Elfagadjuk.) Tehát elfogadtatott. | Következik a részletes tárgyalás. Jámbor Pál jegyző (olvassa az első i pontot.) Ghyczy Kálmán : T. ház ! Nekem ezen pontra nézve egy módosításom van, melyet \ bátor vagyok előterjeszteni. Mindenekelőtt azon- ; ban, egy pár szóval retlectálni akarnék azokra, melyeket Zsedényi _ Ede t. képviselőtársam elő- \ adott. {Halljuk!) Ő lehetetlennek mondja azt, ! hogy egy év alatt lefizethesse a telepitvényes a j váltságdíj, illetőleg a vételár egy harmadrészét. ' Azon számokkal szemben, a melyeket ö maga és Tisza Kálmán igen t. képviselőtársam előadott : magam is bevallom, hogy nehéz ezer öszszegnek egy év alatti lefizetése. De mint már Tisza Kálmán t. barátom is jellezte, ezt lényegesen fogja könnyíteni, hogy ha egy év helyett hosszabb terminus tétetik: akkor egyátalában nem lesz nehéz a telepitvényesnek ezen összeget keresményéből lefizetni — és figyelmeztetni | akarom Zsedényi Ede t. képviselő urat, hogy azon időtől fogva, midőn a váltságdíj vagy vételár törlesztése kezdődik : már a bérfizetés megszűnik. Ez tehát igen nevezetesen fogja könynyiteni a fizetést, mely a telepitvényesre há- j ramlik. | Zsedényi Ede t. barátom a kormány által ' a fizetésre nézve nyújtandó biztosítékot, amint | látom, maga is a közigazgatási utón történendő j behajtásban látja; de attól fél, hogy az adóhi- j vatalok nagy mérvű szaporítását fogja maga ! után vonni. Bátor vagyok a t. képviselő urat j arra figyelmeztetni, hogy amint a pénzügymi- | november 24.182sí niszter ur is említette : uj adóhivatalok felállitá! sáról most szó nincs; de különben is ezen tele\ pitvényesek csak néhány megyében léteznek s 1 az ország legtöbb vidékén ilyenek nincsenek; ha j tehát a közigazgatási utón kell is a behajtást : eszközölni: nem annyira az adóhivatalokat, mint j inkább az adóhivatalok alsóbb rendű személyzej tét, az írnokokat, dijnokokat kellend csak sza! poritani s ezen szaporítás is csak néhány megyében történnék; ez okozna némi nagyobb költség-többletet, de ezt az orszég néhány ezer ember existentiájának fenntartása végett, igen méltányosan magára vállalhatja. A mi módosításomat illeti: különbséget teszek a magántulajdonosok birtokában levő telepitvényes községek és azon községek között, melyek a kincstári, egyházi és alapítványi jószágokon léteznek. A törvényjavaslat, melyet a központi bizottság első ízben beterjesztett, 6. §-a egy átalános szabályt foglal magában, mely az országban lévő minden telepitvényesekre az ő akkori nézete szerint ki volt terjesztendő. Azon szabályt foglalja t. i. magában, hogy a neki átengedendő telkekért a váltságdijt, illetőleg vételárt a telepitvényes maga húsz évi egyenlő részletekben a járó kamatokkal együtt törleszsze. A t. házat ezen §. megváltoztatására csak azon tekintet bírhatja, miszerint nem látszik igazságosnak, hogy a földbirtokos az ő tulajdonából rögtön kikeblezendő birtokért az illető kárpótlást csak hosszú évek során, végleg csak 20 év múlva kapja meg. Ezen tekintet nézetem szerint azonban nem áll azon telepitvényes községekre nézve, melyek a kincstár birtokát képezik. Mert a községekre nézve a kincstár, illetőleg az állam nem csupán törvényhozó, hanem földtulajdonos is, és mint ilyen azon feltételt. hogy a telepitvényeseknek rögtön átengedendő földekért a kárpótlást csak 20 évi részletekben kapja meg, ha akarja, minden jogsértés nélkül elfogadhatja; azt vélem azért, hogy a kinestári jószágokon levő telepitvényesekre nézve nem szükséges a törlesztésre nézve valamely uj módozatot megállapítani: hanem meg lehet maradni azon módozatnál, melyet a központi bizottság a 6. $-ban 1-ső izben terjesztett elő. A mi az egyházi és alapítványi jószágokon lévő telepitvényeseket illeti; a t. ház, múltkori határozatában, azokat egyenlő sorba helyezte a kincstári jószágokon levő telepitvény esekkel. A ház ezen határozatával szemben nem tartom szükségesnek azon kérdést fejtegetni, hogy vajon az állam az alapítványi és egyházi javakról ép ugy rendelkezhetik-e ? mint a saját közvetlen birtokában lévő javakról; de azt kétségtelennek tartom, hogy az egyházi és alapítva-