Képviselőházi napló, 1869. XVIII. kötet • 1871. november 22–deczember 9.
Ülésnapok - 1869-387
387. országos Blés uoTembev 23. 1871. 35 verseny által a bel erkölcsiség előmozdításának tényezői lehetnének. Továbbá a hírlapi cautio nem biztosíték a közönségre nézve sem, mert a mi törvényhozásunk nem intézkedhetik, hogy mint hajdan egyúttal az előfizetők számára is biztosítékot képezzen a cautio; nem biztosíték az a közerkölcsiségre nézve mert a közerkölcsiségnek nem az állam-törvényhozás a legjobb őre, hitnem erkölcsi érzéke, inkább a közönség mi veit izlése a leghatalmasabb biztositéka maga; látjuk is daczára azon sajtópereknek, a melyek naponként a hírlapok ellen folynak, minő hangon írnak itt Pesten, írnak Bécsben és írnak azon államokban, a hol a hírlap cautio fennáll. Köztudomásúlag sehol romlottabb hangon nem írtak egynémely lapok, mint minálunk, tán egyedül Spanyolországot véve ki épen azon időben, midőn a Bourbon kormány a hirlapcautiot meseszerű magaslatra emelte. En részemről tehát meg vagyok győződve, hogy, ha meg akarjuk menteni a dolog lényegét, ha fel akarjuk menteni nemzeti művelődésünket azon békók alól, a melyek közművelődésünknek ez idő szerint legéletképesebb factorára a politikai hirlap-irodalomra nehezednek: akkor ne tekintsük egyátalában a netáni alaki nehézségeket oly komolyan, mint azokat a túlsó oldalon tekintették. Hisz ezen alaki nehézségeken szintén alaki módon lehet segíteni, sőt én azt tartom, hogy szemben azon módozatokkal, a melyeket Győrffy Gyula és Tisza Kálmán t. képviselő-társaim ajánlottak, azon alaki nehézségek többé nem is fognak létezni. Ismételve tehát azt, hogy mily fontos a hirlap cautio eltörlése közművelődési és erkölcsi szempontból; ismétlem azt, hogy nincs arra reményem, hogy ezen ülésszak alatt a kormány javaslatot hozzon a ház elé, sőt hogy csak alkalmat nyújthasson a kormány nekünk arra, hogy egyátalában a cautio kérdését keresztül vigyük, vagy csak tüzetes vita tár gyáva is tehessük, nem szeretném, ha a lényeg bármi ürügy alatt elejtetnék, és azért pártolom Győrffy Gyula t. képviselő társam indítványát. (Élénk helyeslés a bal oldalon.) Tóth Kálmán: T. ház! Schwartz Gyula t. képviselő ur előadására akarok egy észrevételt tenni. Nevezetesen én azon meggyőződésben vagyok, hogy e tekintetben a kormány intentiojáról nem jól van értesülve ; mert én részemről ugy emlékezem, hogy a jelenlegi igazságügyminiszter ur elődje, Horvát Boldizsár volt miniszter ur nem tudom bizonyosan a házban vagy az osztályokban, de biztosan állithatom, hogy kijelentette, hogy a kormány a hirlapcautiot határozottan eltörülni szándékozik, és ugy hiszem, hogy ezzel e tekintetben a t. jobb oldal is egyetért; én legalább senkit sem hallottam, a ki a hirlapcautio meghagyása mellett nyilatkozott volna. Miután pedig köztünk elvi eltérés nincs, csupán a forma látszik akadályt képezni, az t. L, hogy a hirlapcautio jelenleg az ipartörvényjavaslat alkalmával en passant vagy talán később külön törvényjavaslat vagy határozat által törültessék el: én e tekintetbe nehogy a forma miatt a lényeg megtörjön, azon esetben, hogy ha Győrffy Gyula t. képviselőtársam indítványa elvettetnék: fenntartom magamnak, hogy erre nézve egy határozati javaslatot, nyújtsak be a t. házhoz. Szlávy József kereskedelmi miniszter: En nem szeretném a t. képviselő urakat azon térre követni, melyre léptek. Nem akarok belemenni a kérdés érdemleges tárgyalásába, különben megtörténhetnék, hogy az összes sajtótörvényeket revisió alá kellene venni, azok jó és árnyékoldalait fejtegetni, oly tárgy, melyről már sokat beszéltek parlamentekben, és melyről sokat lehetne beszélni. En tehát nem akarom állítani, hogy a cautio helyes-e vagy nem helyes 1 nem akarom mondani azt, a mit a t. képviselő ur én előttem emiitett, hogy a kormány e tekintetben nyilatkozott; hanem egyenesen arra akarok szorítkozni, hogy miért nem kívánom én ezen n) pontot innen kihagyatni. Mellékesen engedje meg a t. képviselő ur, hogy észrevétel nélkül ne hagyjam azt, hogy a ház határozat által fogna intézkedni. Én ismét tán liberálisabb vagyok, mint a baloldal, midőn azt mondom, hogy határozat által fennálló törvényeket módosítani nem lehet. (Tóth Kálmán közbeszól: arra vonatkozik a törvényjavaslat beadása.) A t. ház észrevétel nélkül hagyta a szakasznak mindazon többi betűit, melyek itt el vannak sorolva a-tól egészen g-ig, melyek kivesznek sok foglalatosságot a jelen törvény alól. Ilyenek például az ügyvédek, orvosok, mérnökök és más foglalatosságok. Miért vétetnek ezek kii mert ezekre nézve külön törvények szólanak. Ép oly tárgy a sajtó és az irodalom, s irodalmi müvek sokszorosítása. Ezekre nézve is külön törvények, az 1848-ban keletkezett törvények, szólanak, melyeket vagy fentartunk, vagy pedig törvény által fogunk módosítani. Azt méltóztatott mondani, hogy a cautio egy bizonyos praeventiv censurát gyakorolván: ez rendőri államokhoz illő dolog. Bocsánatot kérek e törvényjavaslatban erre van analógia. Nem méltóztattak ugyanis semmit sem szólani az ellen, midőn a 8-ik §-ban felemiittettek mindazon iparágak, melyek gyakorlására előleges engedelem szükséges, igy pl. a gázkészitők, gyúszerkészitők, tűzijáték mesterségekre. Nem méltóz5*